A hagyományainkhoz méltóan a PestiSrácok.hu és a Pesti TV szerkesztősége idén is lerótta tiszteletét november 4-én, a budai Bem József téren a szovjet hadsereggel szembeszálló bátor, 1956-os pesti srácok előtt. A megemlékezésen Stefka István mellett Borvendég Zsuzsanna történész, Varga János Corvin közi szabadságharcos és Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője, volt honvédelmi miniszter méltatta a világ akkor legerősebb haderejével szembeszálló szabadságharcosokat és emlékezett a magyar függetlenségért meghalt hősökre, illetve figyelmeztetett az akkor és mai is köztünk élő árulókra.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira emlékeztünk a Plebejus Polbeat november 4-ei adásában.
Büszke vagyok arra, hogy a PestiSrácok.hu, a Pesti Tv szerkesztősége immár öt éve megemlékezik november 4-ről, nemzeti gyászunkról, amikor a szovjet hadsereg több, mint százezer katonája lerohanta Magyarországot
– hangsúlyozta Stefka István, aki kiemelte, hogy azért fontos erről beszélni, mert ez a nap hosszú időn keresztül meghatározta Magyarország további sorsát.
Tudjuk azt, hogy a forradalmainkat, szabadságharcainkat mindig a túlerővel szemben vívtuk meg, de mégis a forradalmaink, szabadságharcaink bukását belső árulások és hitszegések kísérték
– szögezte le Stefka István, aki azt is hangsúlyozta, hogy vannak fokozatai az árulásnak.
A legsúlyosabb bűn, ha valaki a nemzetét, a hazáját, az országát, a népét árulja el
– mutatott rá, majd kiemelte, hogy hazánkban az árulások mindig a baloldal által indultak el és ez az árulás napjainkba is tart.
1956 november 4. az árulásoknak a csúcsa volt
– jelentette ki, majd azt is kiemelte, hogy a szociáldemokraták soraiban is voltak árulók, akik elkerülték a felelősségre vonást és ágyban, párnák közt haltak meg. Beszélt a sortüzek és a megtorlások áldozatairól, melyért felelősség terheli a belső árulókat. Stefka István nem csak az árulókról, hanem azokról is megemlékezett, akik életeket mentettek a nehéz időkben, majd szólt a pesti és a budai srácok szerepéről is.
Olyan forradalmárok voltak, akik bátran mentek a harcba
– idézte fel, majd elmondta, hogy a egy maroknyi forradalmár szállt szembe a hatalmas szovjet túlerővel.
Varga János szabadságharcos: ezért fogott fegyvert a fiatalság…
Megfogott engem is ez az óriási lelkesedés
– idézte fel a korabeli eseményeket Varga János 1956-os Corvin-közi szabadságharcos, a közismert “Jancsika” pesti srác szobor ihletője.
Hallgatni arany, beszélni Andrássy út 60.
– osztotta meg a hallgatósággal az akkoriban az emberek körében terjedő szlogent, mely hűen tükrözi, aki hangot mert adni véleményének, azt elvitték, bezárták, és megkínozták az ÁVO-sok.
Varga János Corvin-közi szabadságharcos – balra Trencsényi László szabadságharcos és Vajda Miklós a Karc FM Paláver hallgatók és véleményformálók “doyenje” – Fotó: Horváth Péter Gyula
Soha nem tudta az ember, mikor este lefeküdt, főleg a felnőttek, hogy éjszaka ki ébreszti majd föl a kutyája, a felesége, vagy az ÁVO-sok
– hangsúlyozta, mikor arról beszélt, hogy az embereket megfélemlítették.
Higgyétek el nekem, hogy amikor itt a Bem szobornál vagy az Országház előtt követeltük Nagy Imrét a kormányba, az nem azért volt, mert buták vagy részegek voltunk
– magyarázta a forradalmár, aki Nagy Imre érdemeiről is beszélt.
Mindenki abban reménykedett, hogy Nagy Imre egy emberibb szocializmust fog csinálni
– mondta.
Ezért volt az, hogy fegyvert fogott a fiatalság, a munkásság, az egyetemisták
– emelte ki, majd részletesen beszélt róla, hogy fordult át a forradalom szabadságharccá, amikor gyermekként harcolt a szovjetek ellen és megsérült Wittner Máriával együtt. A halálra ítélt, végül 1970-ig börtönben tartott Wittner Mária ezúttal Kőszegen vett részt egy Tóth Ilona tiszteletére tartott megemlékezésen, de a korábbi éveknek megfelelően mégis “jelen volt” a Bem téren, hiszen Szalai Szilárd kollégánk elszavalta a szabadságharcos ikon A halálra ítélt lány című versét. A “Vigyázz a hajamra hóhér” kezdetű költeményt Wittner Mária harcostársa és barátnője, a kivégzett Tóth Ilona utolsó napjáról írta.
Borvendég Zsuzsanna: Kádár a legaljasabb árulást követte el hazája és népe ellen
Borvendég Zsuzsanna történész is egy ártatlanul kivégzett pesti srác soraival idézte fel a korabeli véres eseményeket, majd a Kádár-rendszer álszent hazugságokra épülő politikáját mutatta be.
A véreskezű gyilkosból a nép jótevője lett
– hangsúlyozta Kádár Jánossal kapcsolatban.
Ma is azokkal a fogalmakkal jellemezzük a kádári diktatúrát, amelyeket ők találtak ki, Kádár hazugsága tovább kísért
– mondta a történész.
Halhatatlanok napja – Tisztelgés a bátrak előtt november 4 Fotó: Horváth Péter Gyula
Kádár a legaljasabb árulást követte el hazája és népe ellen
– hangsúlyozta Hamvas Bélát idézve.
Csapataink harcban állnak, a kormány a helyén van
– idézte Nagy Imre szállóigévé vált kijelentését.
Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével. Ezek az ikonikus mondatok ma több igazságot rejtenek, mint akkor, amikor elhangzottak
– szögezte le Borvendég Zsuzsanna, majd Apró Antal véres tetteiről is megemlékezett.
Ezért nem tűrhetjük, hogy unokája magáról és családjáról megfeledkezve azt hangoztassa, hogy ’56 mindenkié
– utalt Dobrev Klára álszent és képmutató kijelentésére.
’56 a mienk és soha nem lesz az övék
– szögezte le, majd lerántotta a leplet az un. „reformkommunistákról”.
A kommunisták elárulták és meggyalázták ezt a nemzetet 1956 előtt és 1956 után is és jogutódjaik meggyalázzák nemzeti ünnepünket 1989 óta minden évben, amikor eljátsszák a tiszteletadásukat a mártírok előtt
– hangsúlyozta, majd felidézte a 2006-os rendőrterrort a történész.
Simicskó István: A rettegett Konyev marsallt küldték a magyarokra, annyira féltek a szovjetek a szabadságharc győzelmétől
Kétszázezer magyar ember kényszerült emigrációba a megtorlások elől menekülve, sokan nemcsak a szülőföldjüket, de a családjukat is kénytelennek voltak elhagyni, hiszen az életük forgott kockán
– emlékeztetett Simicskó István, a hadtudományok doktora, a KDNP frakcióvezetője, volt honvédelmi miniszter beszédében, kiemelve, hogy a magyarokat akkoriban így köszöntötték külföldön: gloria victis ’56, azaz dicsőség a legyőzötteknek! Simicskó szólt arról is, hogy a magyar lelkiségtől teljesen idegen rendszert erőltettek a nemzetre a második világháború után.
Halhatatlanok napja – Tisztelgés a bátrak előtt november 4 Fotó: Horváth Péter Gyula
Emberhez méltatlan körülmények, besúgók, ÁVH. Egy nagy múltú, szabadságszerető nemzetet próbáltak erőszakkal ateistává tenni és megnyomorítani a szovjetek, miután Közép-Európát odadobták nekik
– idézte fel a korszak borzalmait a kereszténydemokrata politikus. A magyar szabadságharcosokat pedig így méltatta:
Az itt állomásozó öt szovjet hadosztály mellé még tizenkettőt vezényeltek Magyarországra, a puskával és egyszerű fegyverekkel harcoló fiatalokra a világ akkor legerősebb hadserege támadt rá, annyira féltek a szovjetek a magyar szabadságharcosoktól. A brutális, elrettentő erejű “Forgószél” hadműveletet maga Konyev marsall, a Varsói szerződés akkori főparancsnoka vezényelte, aki a második világháborúban elsőként vonult be Berlinbe, Prágába, Krakkóba, Harkovba és Kijevbe, annyira meglepte a szovjeteket a magyarok bátorsága és ellenállása.
Huth Gergely kezdeményezésére az emlékezők sokasága közösen vastapssal mondott köszönetet az 1956-os szabadságharc hőseinek, ezt követően pedig a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület tagjai és barátai ötvenhatos pesti srác hagyományőrzőként díszlövéssel tisztelegtek a forradalmárok előtt. A dalokat – köztük a Lazio Roma a pesti és budai srácokat magasztaló indulóját, az Avanti ragazzit, és annak Pilhál Tamás által írt Halhatatlanok című magyar változatát Farkas Márton énekes adta elő.
Forrás: Pesti TV; Fotók: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS