Fegyverrel ment tárgyalni a később meggyilkolt Fenyő János Csúcs Lászlóhoz – mondta a Magyar Rádió egykori elnöke csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken, amely tanúként hallgatta meg őt a néhai médiamágnás meggyilkolásának ügyében. A bíróság arra volt kíváncsi, hogy Fenyő és a merénylet egyik felbujtójának tartott Gyárfás Tamás között mennyire mérgesedett el az a vita, amely az RTV újság kiadói joga miatt alakult ki közöttük, de Csúcs nem emlékezett annak részleteire. A másik tanú, Born Ádám – aki Fenyő János médiabirodalmában dolgozott, ám 1996-ban Gyárfásék megkerülésével a Nap-kelte főszerkesztőjévé nevezték ki – azt mondta: Gyárfás és Fenyő mérhetetlen módon nem szerették, sőt, utálták egymást; két, egymásnak feszülő ember voltak.
Tanúk meghallgatásával folytatódott csütörtökön a Fenyő János médiamágnás csaknem huszonnégy évvel ezelőtti meggyilkolása miatt indított büntetőper a Fővárosi Törvényszéken; a bíróság először Csúcs Lászlót, a Magyar Rádió egykori elnökét hallgatta meg – írta a Mandiner. Mint arról a PestiSrácok.hu is többször beszámolt, a bűncselekmény egyik vádlottja a kilencvenes évek másik meghatározó médiatulajdonosa, a Nap TV korábbi tulajdonosa, Gyárfás Tamás, illetve a vele együtt az ügyészség által felbujtónak tartott Portik Tamás. Az ügyben már évekkel ezelőtt elkövetőként ítélték el Jozef Roháčot, a megbízói kör szerepét abban az eljárásban azonban még nem tárgyalták.
Csütörtökön a volt rádióalelnököt az egyik vádpont kapcsán idézte be a bíróság, az ügyészség szerint ugyanis a két médiavállalkozó közötti konfliktus egyik kiindulópontja az RTV újság kiadói joga körül a kilencvenes évek elején kipattant vita volt. A Mandiner emlékeztetett: ma már talán érthetetlennek tűnik, hogy miért volt fontos egy műsorújság kiadói jogának a megszerzése, de akkoriban ez hatalmas üzlet volt. Az internet még gyerekcipőben járt, a lapnak pedig nem volt konkurenciája, így mindenki abból tájékozódott arról, mi megy majd a tévében.
A vita egyik alapja az RTV újság
A lap a Magyar Rádió tulajdonában volt, ám a kiadói jogokat egy ideig Gyárfásék birtokolták. A rádió vezetése azonban nem akarta meghosszabbítani a jogot, így azt Fenyőék kaparintották meg. Egyes vallomások szerint Gyárfás úgy adta el a jogokat Fenyőnek, hogy már tudta: nem hosszabbítják meg a szerződést. A vita abból fakadt, hogy Fenyőék mennyi ideig birtokolhatják a jogokat, de a vételár miatt is akadt nézeteltérés. Ettől a konfliktustól kezdve a Fenyő tulajdonában álló Népszavában Gyárfást lejárató cikkek jelentek meg, bár a Nap TV egykori tulajdonosa ezeket nem tartja ma már lejáratásnak, ráadásul elmondása szerint nem sokkal ezután tisztázták is a nézeteltérést.
Fenyő felfegyverkezve ment tárgyalni Csúcshoz
A tanúként meghallgatott Csúcs László azonban semmiféle kiadói jog körüli vitára, meghosszabbításra vagy adásvételre nem emlékezett a bíróságon; többször is határozottan állította, hogy Fenyő a tulajdonjogokat akarta minden áron megszerezni. A volt rádióelnök azonban hangsúlyozta, hogy állta a sarat, nem engedett a VICO-birodalom fejének. Csúcs emlékezett egy személyes találkozóra, amikor a médiamágnás az egyik munkatársával, valamint két testőrrel látogatta őt meg a Magyar Rádió székházában. Ahogy Fenyő leült a székre, kivillant az övébe csatolt pisztolytáskája, benne a fegyverrel – idézte fel emlékeit Csúcs. Ezzel együtt a volt rádióelnök azt vallotta, hogy fogalma sem volt, ki birtokolja a kiadói jogokat; azzal a rádió gazdasági hivatala foglalkozott.
Újabb tanúvallomás Fenyő és Gyárfás rossz viszonyáról
Csúcs László meghallgatása előtt a bíróság még visszatért egy másik vádpontra, mégpedig a Nap-kelte című műsor gyártása körül kialakult ellentétre. 1995-ben a VICO megvásárolta a Nap-keltét gyártó Stáb Rt.-t.-t, ami olaj volt a tűzre, vita és pereskedés kezdődött, bár Gyárfás szerint ez 1996-ban egy választott bírósági döntéssel – amely a Nap TV javára döntött – le is zárult. Az ügyben a bíróságra beidézett Born Ádámnak – aki Fenyő János médiabirodalmában dolgozott, ám 1996-ban Gyárfásék megkerülésével a Nap-kelte főszerkesztőjévé nevezték ki – nem is a vádponttal kapcsolatban tett vallomása volt érdekes, hanem a két médiavállalkozó kapcsolatáról tett állítása. Ahogy Born fogalmazott:
Gyárfás és Fenyő mérhetetlen módon nem szerették, sőt, utálták egymást, két egymásnak feszülő ember voltak.
A Fővárosi Törvényszéken – a két évvel ezelőtti előkészítő ülés után – tavaly februárban, épp a Fenyő-gyilkosság évfordulóján kezdődött el a bizonyítási eljárás, amely Gyárfás Tamás több tárgyalási napot felölelő védekezésével kezdődött, majd egy hosszas, vitákkal tarkított nyelvész szakértői elemzés következett, amelyben Portik és Gyárfás korábbi beszélgetéseit tartalmazó, a Portik által titokban készített hangfelvételeket elemezték. Az ügyészség szerint főképp ezek bizonyítják azt, hogy a két vádlott volt Fenyő János meggyilkolásának megbízója. Az ügyben most kezdődött el a tanúk meghallgatása, ők azonban több mint ötvenen vannak, így a büntetőper bizonyára hosszú lesz még.
Forrás: Mandiner/PS; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS