A Fenntarthatósági Expó és Világkiállítás kedden kettészakította a valóságot. Az egyik felén ez egy létező esemény, míg a balliberális oldalon egyszerűen nincs. A valóság jobb oldalán Áder János köztársasági elnök keddi megnyitó beszédében arról szólt, hogy milyen eredményeket is könyvelhetett el eddig Magyarország a klímavédelemben, és milyen tervei vannak a jövőre nézve. Ezek az eredmények és célok nem léteznek a valóság bal oldalán. Aki esetleg kíváncsi, hogyan nő huszonhét százalékra hazánk erdőborítottsága, hogyan csökken hazánk szén-dioxid-kibocsátása tíz százalékkal csupán egy erőmű átalakításával, hogyan emelkedik kétszeresére a napenergia-kapacitás és hogyan tisztulhat meg a hazai szennyvíz száz százaléka 2030-ra, annak érdemes odafigyelnie az december 5-éig tartó rendezvényre. Aki továbbra is egy olyan valóságban szeretne rettegni, amelyben ezek az eredmények és célok nem léteznek, NE menjen a Hungexpó közelébe most legalább egy hétig.
Ez a cikk természetesen minden olvasónak szól, de ezúttal kiemelten az ellenzéki érzelmű polgároknak, ennek oka pedig igen egyszerű: az elhallgatás kultúrájába menekülő ellenzéki sajtó eddig sem számolt be túlzott igyekezettel a Planet Budapest 2021 fenntarthatósági expóról, hovatovább, a nyitónapot a 24.hu – HVG – ATV – 444.hu tengely egyszerűen elhallgatta. Hogy miért is fontos ez? Mint tudjuk, az ellenzéki politikusok és propagandaportáljaik sportot űznek abból a hisztériakeltésből, hogy a magyar kormány semmit nem tesz a környezetvédelemért, a klímacélokért. A glasgow-i klímacsúcsról egyenesen úgy számoltak be, hogy Áder János köztársasági elnök oda üres kézzel érkezett. Mint akkor megírtuk, ennek épp az ellenkezője igaz:
Magyarország más uniós tagországoktól eltérően konkrét tervekkel, jogszabályokba rögzített víziókkal és konkrét, már zajló lépésekkel érkezett.
Csak, hogy egyet említsünk, ilyen az országfásítási program. Nos, ez is olyan program, mint a kormány összes eddigi zöldtudatos intézkedése: a balliberális oldalon nem létezik, egyszerűen elhallgatják. És persze lehetett poénkodni a vadászati világkiállításon, hogy minek is olyan nemzetközi rendezvényt tartani, amely semmi másról nem szól, minthogy a gonosz vadász lelövi szegény Vuk apukáját meg anyukáját, annak legalább némi hírverést csaptak a balliberális oldalakon. A Planet Budapest 2021 rendezvénynek azonban még negatív híre sincs, pedig, ha valamiért, hát azért feltétlenül érdemes kilátogatni, mert számos olyan magyarországi cég mutatja be termékeit, amelyek a klímaváltozás okozta kihívásokra, a hulladékproblémára, vagy az energiakérdésre adnak innovatív megoldásokat. Mivel még csak az első napnál tartunk, ismertessük meg a baloldali érzelmű olvasókat a magyar valóság olyan, a Hungexpo területére szorult szegletével, amelyről nem olvashatna kedvenc portáljain.
Klímavédelmi eredmények, tervek a valóság innenső oldalán
Áder János köztársasági elnök kedden délelőtt nyitotta meg a Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozót, beszédében kiemelve néhány olyan fontos eredményt, amely bizonyítja hazánk elkötelezettségét a klímacélok teljesítésében.
- Magyarország az EU azon tíz országa közé tartozik, ahol 1990 óta több mint harminc százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, miközben a GDP hatvannégy százalékkal nőtt
hazánkban jelenleg a megtermelt áram hetven százaléka szén-dioxid-mentes - Az utóbbi száz évben csaknem kétszeresére nőtt az erdővel borított terület nagysága
- Az ország utolsó szénerőművét 2025 és 2030 között bezárják, ami körülbelül tíz százalékkal csökkenti a szén-dioxid kibocsátását, a kieső áramtermelést naperőmű, gázerőmű, valamint hulladékégetés révén biztosítják
- Az ország a mostani huszonkét százalékról 2050-re legalább huszonhét százalékra növeli erdőterületei nagyságát
- a mostani közel háromezer megawattról 2030-ra kétszeresére növelik a naperőművek beépített kapacitását
- 2030-ra elektromosra cserélik a városi tömegközlekedésben használt buszokat
- 2030-ra a termelődő szennyvíz száz százalékát megtisztítják
Az államfő megjegyezte: mi lenne, ha csak a legfejlettebb országok, amelyek a világ kibocsátásának nyolcvan százalékáért felelnek, hasonló mutatókkal, eredményekkel, tervekkel rendelkeznének?
Akik nem sóhajtoznak, hanem cselekszenek
A köztársasági elnök arról is beszélt, a világtalálkozó előadásain egyebek mellett szó lesz a klímaváltozás fenyegetésének, vagy lehetőségeinek, az energiabiztonság kontra nemzetközi stabilitás kérdéseiről, a körforgásos gazdaság és zöld finanszírozás témájáról, vagy a víz- és élelmiszerbiztonságról, a közlekedésről és áruszállításról, valamint a hulladékgazdálkodásról. Áder János arra is felhívta a figyelmet, hogy a fenntarthatósági expón magyar, lengyel, cseh és szlovák vállalatok mutatják be termékeiket, ötleteiket a fenntartható élelmiszertermelés, vízgazdálkodás, energiaellátás, közlekedés, városépítés és hulladékgazdálkodás témaköreiben. Száznyolcvanhárom kiállító mutatja be termékeit, megoldásait a klímalábnyom csökkentéséről, az épületek energia-felhasználásának és a közlekedés kibocsátásának csökkentéséről, a termőföldek megóvásáról, a talaj termőképességének és vízmegtartó képességének javításáról, vagy az élelmiszerpazarlás megelőzéséről. A kiállítók között van több évtizede alapított vállalkozás és épp most induló startup is.
Egy azonban közös bennük: ők nem beszélnek a problémákról, nem sóhajtoznak, nem riogatnak, nem másra várnak, cselekszenek
– mutatott rá az államfő.
A koronavírus környezetvédelemre tanította az emberiséget
Az expó nyitónapján tartott beszédet Nagy István agrárminiszter is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírusjárvány felgyorsította azokat a trendeket, amelyek révén végre helyzetbe kerülhetnek a környezetbarát megoldások, a digitalizáció, az e-kereskedelem, a helyben megtermelt élelmiszerek, az élelmiszerbiztonság és a rövid ellátási láncok előtérbe kerülése, az élelmiszerek tápanyag tartalmának és egészségre való hatásának hangsúlyosabbá válása. Mint kiemelte,
a fenntarthatóság három pilléren nyugszik: gazdaság, társadalom és környezet. Olyan ez, mint egy háromlábú szék: ha bármelyik láb megrövidül, akkor billeg a szék. Ebből ered, hogy a környezetvédelem gyengülése további bajokhoz vezethet, kihatva a társadalmi és gazdasági folyamatokra is.
Mint a tárcavezető megjegyezte, a környezetvédelem gyengülése és a koronavírus-járvány között is kapcsolat mutatkozik, mivel az állati eredetű vírus okozta járványok, egyes kutatók szerint a természeti rendszerek gyengülése miatt kerülnek át az emberekre.
Az ilyen állati eredetű kórokozók megjelenése összefügg a környezet romlásával és az élelmiszer rendszerekben az állatok életkörülményeibe való emberi beavatkozással
– emelte ki. Nagy István ugyanakkor úgy látta,
amennyiben a Covid-19 járványt az emberiség számára egy közös rugalmassági próbatételnek tekintjük, akkor azt mondhatjuk, hogy az emberiség jól vizsgázik.
Az agrárminiszter kifejtette: a járvány egyik nagy tanulsága, hogy ha az emberek megértik a tervezett intézkedések értelmét, akkor hajlandóak változtatni mindennapi szokásaikon, és ugyanez igaz lehet akkor is, ha a környezet védelme érdekében kell újragondolnunk fogyasztási szokásainkat, életmódunkat.
Vezető kép: MTI/Bruzák Noémi
(x)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS