Nagyon ritkán fordul elő, hogy aki elindul a megőrülés simának tűnő, mégis rögös útján, az meg tudna állni. Biztosan sokan ismernek olyan embert, akár többet is, aki teljesen belecsavarodott a rögeszméjébe, és hónapról hónapra bolondabb lény benyomását kelti. Amikor a parancsnoki hídon keletkezik zavar, ott külső segítség nélkül lehetetlen a rendrakás. Épp ezért a legaljasabb dolog, amit az ilyen szerencsétlen ember ellen elkövethetünk, hogy megerősítjük az őrületében. A legsúlyosabb esetben pedig az ilyen bolondok véd- és dacszövetségbe tömörülnek, és egymás vállát lapogatják. Csúnya egyéni tragédiákat vetít ez előre, mert a közösségi őrület egyéni végkifejleteit már rendre szomorú magányban élik át az érintettek. Amikor már a habzó szájat kell megtörölgetni, akkor nincsenek ott az elvtársak.
Úgy kell Orbán Viktor az ellenzéknek, mint írnek az angol, vagy szlováknak a magyar. Titkos csodálattal vegyes gyűlölettel kezeli, nélküle ő maga is kétséges lenne, hiszen azzal szemben határozza meg saját létezését. Azt mégse mondhatja a baloldal, hogy
Engedjetek oda, lopni akarunk, mint 2010-ig! El akarunk sikkasztani egy teljes metróvonalat, autópálya-alagutat akarunk fúrni a síkságba a ti pénzetekből, csinálunk megint gazdasági zsugorodást, adóemelést meg rezsiemelést nemzetközi konjunktúra idején.
Ezért aztán azt mondják, hogy 0rbán0rbán0rbán, megbuktatjuk 0rbánt, legyőzöm 0rbánt, 0rbán már megbukott, csak ki kell várni. Pontosabban ezt mondták, és már ebben a szakaszban is egyértelműen a monomániás megbetegedés tüneteit produkálták. Aztán az orvosilag kezeletlen és a hasonlóan kényszerbeteg társak részéről megerősített elmebaj súlyosbodott. Főleg, hogy a betegséget kiváltó inger sem szűnt meg, változatlanul Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke. Azóta végképp elhatalmasodtak a baloldalon a bolsevik ösztönei, és szüntelenül börtönnel meg kisemmizéssel fenyegetőzik.
A fideszesek bebörtönzése napi mantrává vált a baloldalon, lassan már minden levegőt ezzel fújnak ki.
Nem is tudja magát kivonni a hatása alól senki, nemcsak a megrögzött Lenin-fiúk fogékonyak rá, hanem még azoknak is beépült a napi rutinjába, akiket amúgy egyéni identitásproblémák sodortak a baloldalra. Akik azon feszülnek egy évtizede, hogy végre elismerést, törődést, szeretetet kolduljanak ki maguknak, és ezek kielégítetlensége miatt bárkihez és bármihez hajlandóak lennének odatörleszkedni, ha lenne rájuk kereslet.
Pócs János jászsági országgyűlési képviselő tegnap friss lángost vitt a baloldali összefogás utcai pultjánál fagyoskodó választási ellenfelének, az MSZP-s Kertész Ottónak, valamint a fontosság hiányát bárki mellé betársulással leplező Lukácsi Katalinnak. Feltehetően csak jófej akart lenni Pócs, de akár azt se vessük el, hogy az ellenfelek közti kulturált kereteket megtartva, kedveskedve meg akarta froclizni az ellenlábasait. Ez is belefér. A teljesen megbolondult baloldali agy viszont már egyáltalán nem képes szabadulni a kényszeres gyűlöletétől.
Nem hagyjuk magunkat lelángosozni. Ha majd az elszámoltatás elindul, a legnagyobb szeretettel fogok jász lángost vinni viszonzásul látogatóba
– írta nem sokkal később Facebook-posztban Lukácsi. Már egy sima kedvességre vagy apró odaszúrásra is a kényszeres börtönözés bukik elő az ilyen beteg lélekből, agyból, ami jó kórképe a baloldalnak. Pócs János szóvá is tette, hogy a legnagyobb keresztényként tetszelgő Lukácsi Katalinnak és Márki-Zay Péternek ez a valódi arca; miközben keresztény elfogadást mantráznak, vak gyűlölet árad belőlük.
Kétségtelen, hogy Lukácsi Katalin állítólagos katolicizmusa már régóta önmaga paródiájába fordult, hiszen bármilyen istentelen, keresztényellenes, szélsőbaloldali törekvést előszeretettel legitimál a szeretet meg az elfogadás fogalmainak bárgyú ismételgetésével.
Bárkihez hozzáhajlítja a hitét, akitől némi elismerésben reménykedik ez a magányos lélek. Ez nem hír, ugyanúgy van a baloldalon az egyházi tanítást kiforgató kamukeresztény farizeus, ahogy baloldali programra vállalkozó, Jézust is baloldalinak kikiáltó állítólagos konzervatív porszívóügynök is.
Az ő döntésük, hogy mit hazudoznak a vallásukról, sőt, formailag katolikusként még arról is lehet fogalmuk, mi lehet mindennek a következménye. De ez a beteges fenyegetőzés tényleg semmi jóra nem vezet. Az ilyen elborult lelkek és elmék csúnyán szokták végezni. Sok mindenen átsegíthet a vakhit, de mi lesz, ha esetleg, talán mégsem nyer a baloldal jövő tavasszal? Akkor újabb négy évet fognak végigfenyegetőzni ilyen hőfokon? Vagy mibe fognak kapaszkodni? Ott lesz akkor a baloldali Lyézus, hogy reményt adjon az ilyen nyomorultaknak?
Facebook
Twitter
YouTube
RSS