Exrendőrökből és ejtőernyős elvtársakból álló, leszerepelt végrehajtói klikk borította a Völner-ügyet
A bírósági végrehajtóknál uralkodó tarthatatlan állapotokra is rávilágít az Igazságügyi Minisztérium vesztegetési gyanúba keveredett és ma lemondott államtitkárának, Völner Pálnak az ügye. A Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál belháború alakult ki, miután a kormány kezdeményezésére jogi diplomához kötötték a tevékenység végzését. Ezt a PestiSrácok.hu információi szerint egy zömében volt rendőrökből álló végrehajtói klikk erősen sérelmezte, ők ugyanis a rendelkezésre álló öt év alatt képtelenek voltak megszerezni a diplomát és most búcsúzniuk kell a mesés jövedelemet hozó, kétes hírű hivataluktól. Alábbi írásunkban erről is közlünk részleteket, ahogy arról is, hogy a végrehajtók, közjegyzők, követeléskezelők sok esetben súlyos törvénytelenségek árán szerzik meg más emberek lakásait, egyéb javait. Völner Pál esete – ha alapos a gyanú, ha nem – azt is megmutatja, hogy az eddigi szigorításokon túl volna még mit tenni a végrehajtók és szövetségeseik tevékenységének szabályozásában.
Bár a magyarországi baloldal látomásaiban a Kennedy-gyilkosság rejtélye mellett a Voynich-kéziratot és természetesen az alaposan túllihegett Pegasus-ügyet is értelmezi Völner Pál keddi lemondása, nem ártana azért visszafogottabbnak lenniük, hiszen nagyon keveset lehet tudni a titkosított eljárás részleteiről. Portálunk információi szerint nem tettenérés, vagy más közvetlen bizonyíték, hanem terhelő vallomás alapján kezdeményezték Völner Pál volt államtitkár mentelmi jogának felfüggesztését; vélhetően az egyik letartóztatott gyanúsított kezdett el beszélni, ám mivel az ügy részletei titkosak, azt nem lehet egyelőre tudni, hogy milyen bizonyítékok vannak még az ügyészség kezében. Mint arról beszámoltunk, Polt Péter legfőbb ügyész kedden közölte, hogy hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként tett indítványt az Országgyűlés elnökénél Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztésére.
A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) előtt folyamatban lévő nyomozásban annak a megalapozott gyanúja vetődött fel, hogy Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként kettő–ötmillió forintot kapott. Völner a gyanú szerint a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően.
Völner Pál azt nyilatkozta, hogy nem követett el bűncselekményt, államtitkári és miniszteri biztosi feladatait tisztességesen és a törvényeknek megfelelően végezte, azonban vállalja az ügy politikai következményeit és kedden lemond államtitkári posztjáról. Az Igazságügyi Minisztérium kedden üdvözölte Völner lemondását, egyúttal reményüket fejezték ki, hogy a volt államtitkár tisztázza magát. Közleményében a tárca kiemelte: Magyarországon a törvények mindenkire vonatkoznak. Az ügyészség a kormánytól független és mint közvádló, az állam büntető igényének kizárólagos érvényesítője.
Azt tehát, hogy mit tett, vagy nem tett Völner Pál, egyelőre nem tudhatjuk, ugyanakkor abban is biztosak lehetünk, hogy a KNYF alapos felderítő munkát végzett, mielőtt lépett a fenti ügyben. Lemondásával együtt a volt államtitkár jelezte, hogy kész bármikor a kihallgatásra, arra azonban csak azután kerülhet sor, ha az Országgyűlés már kiadta a mentelmi jogát. Amennyiben megkezdődik a kihallgatása, részletes tájékoztatás akkor sem várható, mivel a vizsgálat számos minősített adatot tartalmaz, azaz államtitkok szerepelnek benne.
Belháború a végrehajtóknál
Völner története mellett egyre inkább kirajzolódnak annak a belháborúnak a körvonalai, amely a végrehajtói kart érinti. Már az Origo délutáni cikke is utalt rá, hogy a polgári kormány kezdeményezésére évekkel ezelőtt hatályba lépett az a jogszabály, amely jogi végzettséghez köti a független bírósági végrehajtók tevékenységét. Ezt a mércét sokan nem voltak képesek teljesíteni – ők jellemzően a rendszerváltás előtt befolyásra szert tevő, immár nyugdíjas vagy kiugrott rendőrök, rendészeti dolgozók, akiket jellemzően a régi állampárt szokásjogainak megfelelően ültettek a helyükre. Az újak, a fiatalok természetesen rendelkeznek jogi végzettséggel – a végrehajtói kar ugyanebben az ügyben nemrég letartóztatott elnökének, Schadl Györgynek számos ilyen van –, de nyilvánvalóan sokan zokon vették hivatalaik elvesztését azok közül, aki ezt nem tudták megszerezni a türelmi idő lejártáig. Ez nyilvánvalóan törésvonalak kialakulását eredményezte, pláne, ha figyelembe vesszük, hogy a végrehajtók közé bekerülni nemcsak végzettség kérdése, hanem eleve van egy bekerülési összeg, később pedig rendszeresen tejelni kell a vezetőség, az egyes klánok főnökei felé. Zsebből zsebbe. Ha úgy nézzük, van is miből: egy-egy, jogi végzettség nélkül praktizált vidéki végrehajtó éves tiszta nyeresége több százmilliós nagyságrendű, míg a vezetőké havonta, fejenként milliárdos tétel is lehet.
Darázsfészekbe nyúlt az Igazságügyi Minisztérium
Bár a polgári kormány több alkalommal is elkezdte a végrehajtói kar átvilágítását, a házon belül szokásjogok egy része a jelek szerint megmaradt. A végrehajtók számára a baloldal által a magyarokra szabadított devizahitelek bedőlésével jött el a Kánaán; számos esetben törvénytelenségek sorával jutottak így ingatlanokhoz, amelyeket aztán nyomott árakon kótyavetyéltek el erre fogékonyaknak. A sértettek sokszor nem tudnak sem védekezni, sem fellebbezni, mert mire értesülnek adósságaikról, addigra már minden törvényi határidő letelt. A követeléskezelők nem véletlenül szövetkeznek a végrehajtókkal, közjegyzőkkel: a követelések összege évekig kamatozik, így a lejárat elérkeztekor egy-egy néhány tízezer forintos bírságból könnyen összejöhet egy milliós tétel, egy bedőlt lakáshitel pedig a sokszorosára hízik. Gyakori jelenség, hogy ezek a végrehajtók, közjegyzők évekig küldözgetik az értesítéseiket rossz lakcímekre, hogy a végső határidő közeledtével aztán csodálatos módon ráleljenek az igazira. Manapság is a gyakorlat része, hogy lejárt tartozásokat próbálnak behajtani, és sajnos jogukban áll nem ellenőrizni, hogy a követelés jogos-e.
A PestiSrácok.hu információi szerint a terület felelősét, azaz Völner Pál államtitkárt is magával rántó nyomozás a régi, iskolázatlan és most a rendszerből kiszorított klánok bosszúja, persze más kérdés, hogy az ilyen szándékkal a hatóságok elé tárt vádakból pontosan mi igaz és mi nem. Reméljük, ezúttal minderre választ ad majd a magyar "igazságszolgáltatás".
Magyarországon manapság milliós azoknak száma, akik valamilyen módon érintettek a devizahitelek problémájával. Sokan még csak hitelt sem vettek fel, legfeljebb kezesek voltak, hogy aztán minden jó szándékuk ellenére kilakoltassák őket a saját lakásaikból. Egy átfogó, a végrehajtókat, a közjegyzőket, a követeléskezelőket érintő újabb, szigorúbb átvilágítás, esetleg a törvények és végrehajtási szabályok további tökéletesítése sokat javítana a sértettek kedélyállapotán, emellett a társadalom közhangulatát is kedvezően befolyásolná. A reformok így kifoghatnák a szelet a végrehajtók áldozatait felkaroló Mi Hazánk Mozgalom vitorlájából.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
