Politikájának köszönhetően talpra állt a Trianonban halálra ítélt Magyarország – Videósorozat készült gróf Bethlen István miniszterelnök életéről

Nemcsak a történészek és a történelemtanárok, de a magyar múlt iránt érdeklődők körében általánosan is nagy tetszést aratott az Autentika Művészeti Műhely legutóbbi videósorozata, amelyben a Hunyadi-család életét mutatták be részletes alapossággal. Ezen a sikeren is felbuzdulva elkészült a civil szervezet következő tematikus videója, amelyben ezúttal a XX. század egyik legjelentősebb államférfijét, gróf Bethlen Istvánt vették górcső alá.

Märle Tamás történelemtanárral – aki a videósorozat ötletgazdája és írója – a Trianon utáni időszakról, valamint a nagy formátumú miniszterelnök mozgásteréről is beszélgettünk.

– A Hunyadi-családról készített videósorozat után miért éppen gróf Bethlen István következett a sorban? 

– Őszintén szólva a Hunyadi-sorozat után az volt a tervünk, hogy következő anyagainkkal a Mohács előtti dicsőséges évszázadokat fogjuk majd bemutatni, ehelyett most mégis egy XX. századi témával rukkoltunk elő. A Bethlen-sorozat apropóját egyrészt két évforduló adja: 100 évvel ezelőtt nevezték ki miniszterelnöknek Bethlen Istvánt, és 75 évvel ezelőtt hunyt el. Másrészt a számunkra sikertörténetekben közel sem bővelkedő XX. században Bethlen politikájának köszönhetően a Trianonban halálra ítélt Magyarország nem csak talpra állt, de komoly fejlődésnek is indult. Szeretnénk, ha többen megismernék ennek a zseniális politikusnak az életét.

– Miután 20. századi eseményről van szó, úgy a dokumentumok, mint a már meglévő forrásművek tekintetében bizonyos értelemben bőség van. Ez alapján honnan közelítették meg a Bethlen-korszakot? Mi az, amiben érzése szerint sikerült újat mondani, új megközelítéseket felvetni? 

– Az egyik legnehezebb feladatunk valóban az volt, amikor el kellett döntenünk, hogy mi fér bele és mi nem. Elsődleges célunk volt, hogy bemutassuk Bethlen tevékenységét, és azzal együtt az adott kor történelmi hátterét. Igyekeztünk több témát illetően is árnyalni a képet. Mind a mai napig az egykori miniszterelnök szemére szokták vetni, hogy korlátozott demokráciát alakított ki. Ezzel kapcsolatban elmondjuk például, hogy a többi európai országra sem volt jellemző az általános választójog. Bethlen emellett meg akarta akadályozni a szélsőségek hatalomra kerülését azzal, hogy nem adott szavazati jogot a tanulatlan néprétegeknek, ráadásul a húszas évek elején még egymillió analfabéta élt az országban. Tehát nem lehet mai mércével mérni a húszas éveket.

Budapest, 1931. július 15.
Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor 1931. július 15-én az egyesült államokbeli Harbour-Grace-ből gépükkel 26 óra 20 perces megszakítás nélküli repüléssel 5770 kilométeres út megtétele után Bicske határában értek földet. Teljesítményükkel megdöntöttek minden addigi óceán-átrepülő rekordot.
A képen: Bethlen István miniszterelnök átnyújtja Endresz Györgynek a tízezer dollárt tartalmazó borítékot.
Fotó: MTI

Nemcsak a politikust, az embert is bemutatja a sorozat

– Csak a miniszterelnök Bethlen Istvánt ismerjük meg a videósorozatból, vagy betekintést kapunk a politikus jóval kevésbé ismert emberi arcélébe is?

– A középpontban természetesen Bethlen közéleti tevékenysége áll, de minden egyes epizódból meg lehet majd tudni valami érdekeset a néhai politikus személyiségéről, szokásairól is. Bemutatjuk például, hogy milyen elitképzésben részesült Bécsben, egy érdekes esetet, amikor mosónője fia megríkatta, valamint azt is, hogy aki belépett a dolgozószobájába, az először csak egy óriási füstfelhőt láthatott, és nagy nehezen vehette csak észre a folyton dohányzó Bethlent. Sőt, róla szóló korabeli vicceket is elhelyeztünk a videókban.

– Gróf Bethlen István Trianon után lett magyar miniszterelnök. Horthy Miklós döntésében, miszerint őt nevezte ki kormányfővé, szerepet játszhatott-e Bethlen erdélyi származása, és az, hogy ezáltal a revízió kérdését talán hitelesebben, jobban tudja képviselni, vagy pedig “csak” a széles látóköre és a politikai alkalmassága miatt lett ő a miniszterelnök?

– Bizonyára számított az erdélyi szál, de meglátásom szerint inkább a közismerten kiváló képességeit vették számba, amiket Horthy is elismert. Talán kevesen tudják, hogy kinevezése előtt is már többször felvetődött a neve, mint lehetséges miniszterelnök. Ugyanakkor a revízió szempontjából fontos volt, hogy a Tanácsköztársaság alatt Bécsbe volt kénytelen menekülni, és ott komoly kapcsolati rendszert épített ki, majd a trianoni békeküldöttség egyik főmegbízottja volt.

Erdélyi származásúként különösen szívügye volt a revízió

– Bethlen – mint erdélyi nemesi család sarja – politikailag milyen viszonyban volt a revízió kérdéskörével? Miniszterelnökként megengedhette-e magának, hogy szíve szerint nyilvánuljon meg, vagy erre nem igazán volt lehetősége?

– Szívügye volt a revízió. Ezt tartotta legfontosabb feladatának, és miután lemondott a miniszterelnökségről, többször is Európát járta és előadásaival igyekezett megnyerni a közvéleményt, valamint a nemzetközi politikát a magyar ügy számára.

A trianoni békediktátumot követő években, mint az antant által is elismert miniszterelnök, hivatalosan nem nyilvánulhatott meg a szíve szerint. Az antant és a kisantant nyomása miatt egyszerűen nem tehette meg ezt sem ő, sem pedig Horthy. Ugyanakkor a háttérben több irredenta szervezetet is támogatott, és mondhatni, hogy minden európai állammal tárgyalt a határok újragondolásáról.

Angolokkal, franciákkal, németekkel, lengyelekkel, románokkal, sőt még a Szovjetunióval is tárgyalásokat kezdett.

Bethlen István felszólalása a Parlamentben. Fotó: MTI

– A Szovjetunióval is?

– Igen, Bethlen ugyanis azon a véleményen volt, hogy a revízió érdekében mindenkinél próbálkozni kell. Miután azonban Horthy nem értett egyet azzal, hogy Magyarország a bolsevik Szovjetunióval tárgyaljon, így ezek a tárgyalások félbe maradtak.

– Számos, nagy vitát kiváltó esemény fűződik ehhez a korszakhoz (numerus clausus, hazánk külpolitikai orientációjának kialakulása, fogolycserék a szovjetekkel, amelyek során számos, a Tanácsköztársaságban vezető szerepet játszó bolsevikot engedett ki a hatalom a Szovjetunióba, stb.). Ezekről esik-e a szó a videókban, s ha igen, milyen nézőpont szerint? 

– Minden olyan nagy port kavaró esetet számba vettünk, ami Bethlen miniszterelnökségéhez köthető. Ott van például a frankhamisítási botrány. Bár még ma sincs biztos információnk arról, hogy volt-e tudomása az egészről, manapság mégis éri őt ezért kritika. Érdekes ezzel szemben az adott időszak mentalitása: akkoriban úgy vélték, hogy ha volt is köze hozzá, nemes célért cselekedett. Emellett természetesen szóba kerül a zsidókérdés is, aztán az is, amikor az osztrák vámosok lebuktatták az Olaszországból mezőgazdasági gépalkatrészekként hazaszállított első világháborús fegyvereket, valamint a lemondásának az okai.

Märle Tamás történelemtanár, a videósorozat írója. Fotó: családi archívum

Lemondása után is vezető politikus maradt

– Tekintettel arra, hogy Bethlen István miniszterelnöki korszaka egy időben zajlik a Horthy-korszak első részével, mennyire redukálták le a mondanivalót Bethlen tevékenységére, s mennyire tágabb a kontextus? 

– A teljes életmű bemutatása volt a célunk, amit azért is tartunk fontosnak, mert a köztudatban legfeljebb Bethlen miniszterelnöki tevékenysége él. Pedig kinevezése előtt már húsz évig parlamenti képviselő volt, jóval Trianon előtt felhívta a figyelmet a magyarok térvesztésére Erdélyben, és arra, hogyan vásárolják fel a románok a magyarok birtokait bukaresti pénzből. Lemondása után is mindvégig a politikai elit tagja maradt és rendkívül jól látta a nemzetközi és hazai folyamatokat. Előre megmondta például, hogy Németország el fogja veszíteni a háborút, ahogyan azt is az elsők között írta le, hogy a nyilasokat nem sok különbözteti meg a kommunistáktól. Végig megjelenik a történelmi háttér, így aki végignézi a sorozatunkat, találkozik IV. Károllyal, Kun Bélával vagy Hitlerrel is, de a középpontban Bethlen tevékenysége áll. A körülmények bemutatása viszont elengedhetetlen ahhoz, hogy őt megértsük.

– A honi történetírás fősodra Bethlent alapvetően inkább pozitív, Horthyt ugyanakkor – erősen vitatható módon – negatív személyiségként szokta bemutatni. A videósorozat árnyal-e valamit ezen a képen?

– Horthy Miklóssal természetesen többször is találkozhatnak a nézők a sorozatban, de ahhoz, hogy a kormányzóról kialakított képet igazán árnyaljuk, egy másik sorozatra lenne szükség. Ugyanakkor azt egyértelműen a közönség elé tárjuk, hogy Horthy és Bethlen egy rövid időszaktól eltekintve kiváló kapcsolatban álltak. A kormányzó rendkívül nagyra tartotta miniszterelnökét, és Bethlen egészen a második világháború végéig ott volt bizalmasai között. Sőt, a legfontosabb kérdésekben igen sokszor ő volt az, akire hallgatott Horthy Miklós.

Győrben 2018 nyarán avatták fel a nagy formátumú miniszterelnök, gróf Bethlen István egész alakos szobrát. Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Vannak párhuzamok Bethlen és Orbán között

– Manapság olykor felmerül a párhuzam gróf Bethlen István miniszterelnöksége és Orbán Viktor miniszterelnöksége között. Ön szerint vonható-e bármilyen párhuzam kettejük között?

– Természetesen lehet vonni, hiszen az erős kormánypárt felépítése, a rendszeres külföldi politikai támadások, a hosszú miniszterelnökség, a stabilitás, vagy például a jelentős mértékű infrastrukturális fejlesztések – hogy csak néhány példát említsünk – egyértelműen egyeznek a két államférfi kormányfői korszaka között. Mérleget vonni azonban még korai, hiszen Magyarország mai miniszterelnöke még közel sem áll pályája végén.

Vezető kép: Horthy Miklós kormányzó felesége és Gróf Bethlen István miniszterelnök. Fotó: MTI-reprodukció