A 2022-es parlamenti választáson két világnézet csap össze: a minden külföldi érdeket kiszolgáló globalista baloldal magyarországi helytartói fognak megmérkőzni a nemzeti szuverenitást és a hagyományos értékeket védő patriótákkal – írta a XXI. Század Intézet negyedéves elemzésében. Az intézet szerint a jelenlegi felmérések alapján a jobboldal az esélyes a választáson, azonban fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy a szimpátia nem minden, csak a leadott szavazatok számítanak.
Jelen helyzetben a Fidesz komoly versenyelőnyben van, hiszen Orbán Viktor vezetésével világos víziója van, egyértelmű álláspontot képvisel a fontos politikai kérdésekben, és egy olyan stabil közösség áll a párt mögött, amely könnyen mozgósítható. A baloldalon ezzel szemben még a kampányüzeneteket sem találták ki, nincsen semmilyen mondanivalójuk az Orbán-gyűlöleten kívül a választóknak, komoly intellektuális válságban vannak
– fogalmaztak a XXI. Század Intézet elemzői, hozzátéve: a baloldalt ennek ellenére nem lehet leírni, hiszen a hazai bukdácsolásuk ellenére komoly globális erők állnak mögöttük, mindent bevetnek a nemzeti kormány megbuktatása érdekében, így aztán kemény választási kampányra lehet felkészülni. Az elemzés arra is felhívta figyelmet, hogy a kormánypártok versenyelőnyét az Orbán-kormányok hosszú távú, választási ciklusoktól független stratégiaalkotása biztosítja. Az intézet szerint ezzel az elmúlt egy évtizedben stabilizálódott az ország gazdasági és társadalmi helyzete.
A baloldal mindezt veszélyezteti, hiszen egyik vezető politikusuknak sincsen koherens elgondolása az ország és a világ ügyeiről, szinte szóról szóra a külföldi üzeneteket mondják föl, és a jelek szerint kiszolgáltatnák az országot Brüsszelnek. Ez mutatkozik meg többek között Márki-Zay Péter kommunikációjában is, aki a brüsszeli iránymutatásnak megfelelően eltörölné például a rezsicsökkentést
– fogalmazott a XXI. Század Intézet. Emlékeztettek: a koronavírus-járvány és az azzal járó gazdasági válság megmutatta, hogy azok az országok tudtak cselekvőképesen és hatékonyan fellépni a különféle krízishelyzetekben, amelyek politikailag stabilak, míg a koalíciós problémákkal küzdő tagállamokban a politikai instabilitás hátráltatja a járvány elleni védekezést.
A magyarországi baloldali pártok által létrehozandó hatpárti – vagy már hétpárti – koalíciós kormány ezt a versenyelőnyt sodorná veszélybe, ugyanis egy ilyen koalíció még azokban az országokban is ritka, amelyek hozzászoktak a koalíciós kormányokhoz, bár arrafelé sem működőképesek, ilyenek Belgium, Hollandia, Izrael, Olaszország és Szlovákia
– figyelmeztetett az elemzés, hozzátéve: a mostani ellenzéki koalícióban nemcsak ellentétes gondolkodású pártok vesznek részt, hanem vezető politikusaiknak sincs önálló víziója, komoly intellektuális válság sújtja a baloldalt.
Borítékolni lehet tehát, hogy a balliberális politikusok kormányra kerülésük esetén azonnal politikai káoszt, majd gazdasági krízist hoznának magukkal
– állapította meg a XXI. Század Intézet.
Sokszor úgy tűnik, hogy még azt sem értik, amiről Orbán Viktor beszél, hiszen nem tudnak hosszú távú stratégiákban gondolkodni, csupán az aktuálpolitikai helyezkedések kötik le a figyelmüket. Ráadásul Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelölt a többi baloldali politikushoz hasonlóan Brüsszelnek és a nyugati nagyhatalmaknak akar megfelelni, a legtöbb kérdésben az ő érdekeiket szolgálnák ki. Nem véletlen, hogy például a rezsicsökkentést is élesen támadja, ugyanis annak bevezetése és a közműcégek magyar tulajdonba vétele éppen a nyugati multiknak fájt a legjobban. Szintén ebbe a körbe illeszkedik bele, hogy Márki-Zay Péter a bevándorláspárti álláspontot képviseli, illetve hogy támadja a benzin árának csökkentését is
– összegezte a baloldali összeborulás és közös jelöltjük, Márki-Zay Péter által képviselteket az elemzés. Arra is figyelmeztetett a tanulmány, hogy Brüsszel és a globális baloldal azért is áll Márki-Zay Péter mögött, mert könnyen irányítható miniszterelnök lenne egy ingatag, többpárti koalíciós kormány élén, amelyben a főszereplő legerősebb frakcióvezetőként Gyurcsány Ferenc lenne.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS