Kósa Lajos a PS-nek: erős magyar érdek fűződik ahhoz, hogy decentralizáljuk az országot

Változnak az idők, ma már Debrecen az ország egyik ipari és oktatási központja. Úgy tűnik, hogy a városnak vannak még további ambíciói, és most kulturális téren is fejlődni szeretne. Ennek keretében költözik Debrecenbe a Természettudományi Múzeum. Kósa Lajos, a város országgyűlési képviselője, egykori polgármester, egyben a Fidesz alelnöke portálunknak adott interjújában elmondta: erős magyar érdek fűződik ahhoz, hogy decentralizáljuk az országot, hogy ne maradjon vízfejű. PS-interjú.

Már két évvel ezelőtt megszületett a kormányhatározat a Magyar Természettudományi Múzeum Budapestről Debrecenbe való költözéséről. Az első konkrét lépések mégis az utóbbi hetekben történtek meg, amikor a kormány 2,4 milliárd forintot szavazott meg a projekt előkészítésére. Miért csak most, két évig miért nem történt semmi? 

Igaz, hogy a kormányhatározat már 2020-ban megszületett arról, hogy Debrecenbe költözik a Természettudományi Múzeum, de csak most kezdődik a tervezés. A késedelem oka az, hogy az utóbbi években nagyon sok mindent kellett egyszerre csinálni Debrecenben, például a BMW gyár teljes infrastrukturális előkészítését, a Déli Ipari Parkban pedig a kínai és koreai akkumulátorgyárak beindítása volt napirenden. Ide tartozik még mind a két színházunk felújítása, illetve felépítése, hogy csak néhányat említsek a napirenden lévő beruházások közül. Ott van az oltóanyaggyár ügye, az egyetemi fejlesztések, a központi épület, a műszaki kar teljes felújítása, továbbá az állatorvosi kar felépítése és a kémiai intézet beruházása. Nyilvánvaló, hogy egyszerre túl sok projektet nem lehetett elindítani, mert korlátozottak a kapacitások. Ha ugyanakkor kezdünk neki mindegyik beruházásnak, a saját magunk dolgát nehezítjük meg. A Magyar Természettudományi Múzeum pedig annyira nem volt sürgős, és a város vezetése most jutott el odáig, hogy erre is van már szabad munkakapacitás. 

Egyértelmű, hogy az oltóanyaggyár és a BMW stratégiai fontosságú a magyar gazdaság szempontjából.

Elnézést, hogy közbevágok, de ez igaz még az akkumulátorgyárakra is, hiszen Magyarország lesz a legjelentősebb gyártója az Európai Unióban ezeknek a termékeknek. Ha ehhez még hozzátesszük azt is, hogy mennyire erőlteti az Európai Bizottság az elektromos közlekedésre való átállást, akkor ezeket az ágazatokat is nyugodtan nevezhetjük stratégiailag fontosnak. 

Térjünk vissza a kultúrához! Az iparral és az oktatással ellentétben Magyarországon a múzeumok és a fontosabb kulturális intézmények Budapesten vannak. Ezzel szakítanának, ha egy ilyen jelentős múzeum vidékre kerülne, ami azért szintén komoly nemzetstratégiai kérdés.

Magyarország Trianon óta egyközpontú ország. Van egy kétmilliós főváros és a félmilliós, közepes méretű városok egyszerűen hiányoznak. Mint tudjuk, a békediktátum leszakította Magyarországról az ilyen településeket, pedig erős magyar érdek fűződik ahhoz, hogy decentralizáljuk az országot. Ne minden a fővárosban összpontosuljon, ne legyen vízfejű az ország! Ha pedig decentralizációban gondolkodunk, akkor például elengedhetetlen, hogy schengeni akkreditációjú repülőtér ne csak Budapesten legyen. Ugyanez vonatkozik a kultúrára is. Így például a Kodály Központ Pécsett van, még az európai kulturális főváros program keretében hozták ott létre. Ez egy országos jelentőségű intézmény, amely nemcsak a pécsieket szolgálja ki. Így teljesen természetes az is, ha Természettudományi Múzeum Debrecenben lesz. Feltéve persze, ha valaki egyetért a decentralizációval, azonban ha valaki úgy gondolja, hogy Magyarország maradjon centralizált, és Budapest egy vízfejként nehezedjen rá az országra, akkor ezt nem támogatja.

A Magyar Természettudományi Múzeum jelenlegi tárlata. Fotó: Facebook

Debrecennek ez a költözés mit jelentene, milyen hatásokkal fog járni hosszabb távon?

A Természettudományi Múzeum egy nagyon fontos közintézmény, amelynek van egy megőrzési, bemutatási feladata, ezeken túl pedig tudományos és oktatási műhely. Mi úgy szeretnénk megépíteni, hogy ezeken túl újabb funkciókat kapjon, és egyben egy idegenforgalmi attrakció is legyen. A Természettudományi Múzeum utolsó látogatási adatai megfelelnek egy erősebb vidéki múzeum szintjének. Budapesten túl sok a turisztikai látnivaló, és ezért egy olyan múzeum, ami máshol szenzáció lenne, ott a túlkínálat miatt háttérbe szorul. Annak az ideje ma már lejárt, hogy egy szép épületben üvegvitrinbe rakunk tárgyakat, és tilos például ezeket fényképezni. Mindenhol ott vannak a feliratok, hogy „ne fogdosd, ne piszkáld”. Most gondolkodjunk el azon, hogy a tizenhárommillió mobiltelefon országában tilos egy kiállításon fényképezni, vagy videót felvenni! Ma már teljesen másképp kell felfogni a múzeumokat, és mi azt szeretnénk, ha a miénk a hagyományossal szemben inkább egy természettudományos élményparkhoz álljon közelebb.

Mit jelent az a kifejezés, hogy élménypark? Hogy kell ezt elképzelni, vannak már ötletek?

Törhetnénk a fejünket, hogy a meleg vizet újra feltaláljuk, de felesleges volna. Elég megnézni, hogy máshol miként csinálták. Ezeket a létező ötleteket kell magyarítani, a helyi adottságokhoz igazítani. Ki kell használni a huszonegyedik század technológiáját, nagyon erős informatikai hátteret kell beépíteni, és tervezzük egyfajta mesterséges, vagy alternatív valóság megteremtését is. 

Haladjunk lépésről lépésre! Most ott tart a dolog, hogy kapott a város kezdetnek 2,4 milliárdot. Ez mire elég?

Ebből készítünk egy megvalósíthatósági tanulmányt, ami tartalmazza, hogy Debrecen és a kormány mit is képzel el. Ha ez megvan és elfogadjuk, akkor ennek alapján kell kiírni egy pályázatot a tervekre. Ha az elkészül, akkor költségvetést kell készíteni. Ha azt a kormány jóváhagyja, akkor kezdődhet a pénzügyi tervezés és a pályáztatás után a beruházás.  

Ezek szerint ez egy sok éves történet lesz?

Igen, de nem sürget minket semmi és senki. Persze volt már olyan, amikor szoros határidőre dolgoztunk, például a Főnix Aréna építésénél, amikor közelgett a tornász világbajnokság. Most azonban nincs semmiféle határidő, ami kötne bennünket.  

Az ellenzéki sajtóban számtalan cikk volt a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetéséről és mindegyik kritizálta ezt a döntést. Arról is hallani híreket, hogy a jelenlegi fővárosi szakembergárda egy része nem akar elköltözni vidékre. 

Debrecenben működik az ország egyik legnagyobb egyeteme, természettudományos, bölcsész, művészeti, orvosi, agrár, valamint műszaki képzéssel. Tizennégy karon, körülbelül kétszáznyolcvan szakon oktatnak diákokat, és a huszonnyolcezer magyar hallgató mellett ötezer külföldi is tanul nálunk, tehát szakemberhiány az semmiképp sincs. Egyébként Debrecen vonzó hely a letelepedésre sok külföldi számára is, hiszen sorra költöznek le hozzánk olyan cégek menedzsmentjei, amelyek korábban már nyitottak gyárat nálunk. Vannak közöttük angolok, németek, koreaiak, franciák, olaszok. Döntő többségük azt mondja, hogy Debrecen jó hely, és szívesen lakik ott, sőt, van olyan, aki el sem akar menni. Természetesen vannak olyan élethelyzetek egy fővárosi szakember számára, amikor nem megoldható a költözés, de azért nem kell úgy csinálni, mintha a világ végére kellene menni. Az egész mindössze kétszázhúsz kilométer autópályán, és a reggeli csúcsidőben előbb fel lehet érni Debrecenből Budapestre, mint mondjuk bejutni Gödöllőről Óbudára. Persze vannak olyan emberek, akik szerelmesek Budapestbe és semmiképp se mennének máshová és semmi pénzért sem költöznének el, de nyilván van olyan, aki Debrecenbe szerelmes. Mi mindenkit szeretettel várunk.

Néhány éve nagy visszhangot kapott a BMW debreceni beruházása. Most hol tart ez az ügy?

Mostanában még több nagy cég jelentette be, hogy Debrecenben nyit üzemet. Ilyen például a katódgyár, az akkumulátorfólia gyár, amelyek méretükben összevethetők a BMW-vel. Éppen úgy haladunk vele, mint a többi beruházással. Mindenesetre elkészült az autópálya lehajtó és kész van már minden olyan infrastrukturális elem, amely szükséges ahhoz, hogy a BMW elkezdje építeni a saját gyárát. Egyébként a Nyugati Ipari Park már megtelt, az Agrár Ipari Parkban most épült meg az innovációs központ és az oltóanyaggyár beruházása is elindult már. 

Mennyi munkahelyet hoztak létre?

Az újonnan létrejött munkahelyek száma eléri a tízezret, de ennél még fontosabb az, hogy ezek technológiai munkahelyek, magas hozzáadott értékű kutatást, gyártást és szolgáltatást jelentenek.

Magyarul, ezek jobban fizető állások. 

Ez csak az egyik aspektusa a dolognak. Van egy másik szempont, hogy az ilyen szektorokban az emberek felkészültsége és intellektusa hozza a nagy pénzt. Ebből az következik, hogy ezeknek a gyáraknak a letelepedése biztos jövőt ad. Egy összeszerelő üzemet könnyű elvinni egyik helyről a másikra. Ma itt van, holnap ott, ma Debrecenben, holnap Malajziában. Lehet, hogy Ázsiában megvan a szükséges mennyiségű munkaerő, de felkészültség már sokkal keményebb dió, ezért ezek az üzemek, fejlesztési központok szorosabban kötődnek egy adott helyhez és ezért stabilabb munkahelyeket kínálnak. 

Hogy bírja ezt munkaerővel a város és a régió? Hol találnak tízezer embert?

Alapvető munkaerőforrás a harmincháromezer fős egyetem, összességében hetvenezer diák tanul Debrecenben. Ez azt jelenti, hogy bevonzzuk a diákokat szinte az egész Tiszántúlról. Mivel sorra nyílnak az új gyárak, ezért ezeknek a fiataloknak egy része természetesen helyben keres magának munkát.

Vezető kép: Pesti TV