Át kell gondolnunk a menedékjogról alkotott elképzeléseinket, az Egyesült Államoknak pedig egyfelől ki kell hátrálnia az ENSZ menekültügyi egyezményéből, másfelől pedig a genfi egyezmény vonatkozó passzusait felül kell vizsgálni – mondta a Pesti Riporternek Mark Krikorian, a Washingtonban működő Center for Immigration Studies nevű politikai kutatóintézet ügyvezető igazgatója a Mathias Corvinus Collegium keddi kerekasztal-beszélgetését követően. A szakértő szerint az NGO-k és bizonyos “gazdasági érdekkörök” együttműködése hajtja a migrációt, ami súlyos kihívást jelent az USA-nak. Hozzátette azt is, hogy Amerika még viszonylag szerencsés helyzetben van, hiszen földrajzilag távol esik az igazán nagy migrációs potenciállal rendelkező régióktól – Afrika, Közel-Kelet –, azonban Biden hatalomátvétele óta az Egyesült Államokat is fokozottan sújtja a migráció, az új elnök ugyanis visszájára fordította Trump bevándorlási politikáját, amivel valóságos inváziónak tette ki az országot.
Nem lehet tömeges bevándorlással felfrissíteni az elöregedő társadalmakat, főleg akkor, ha az egyes országok saját gyermekeik nemzettudatát sem képesek megfelelően ápolni
– vélekedett Mark Krikorian, a Washington DC-ben működő Center for Immigration Studies nevű politikai kutatóintézet ügyvezető igazgatója a Mathias Corvinus Collegium által rendezett kerekasztal-beszélgetésen kedden. Példaként elmondta: bár George Washington az Egyesült Államok alapító atyja, mégis, ha egy tetszőleges los angeles-i állami iskolát veszünk, ott nem fogják ezt tanítani. A szakértő szerint éppen ezért nem lehet külföldiekkel pótolni a hazai hanyatló születési ráta következtében csökkenő népességfogyást.
Hiszen ahhoz előbb a saját házunk táján kellene rendet tenni és a saját gyermekeink amerikanizációját kellene megkezdeni
– fogalmazott. A csökkenő születésszám ellensúlyozásaképpen használt tömeges bevándorlás kapcsán a kerekasztal beszélgetést követően a Pesti TV-nek elmondta: a valóság éppen az ellenkezőjét mutatja, mint amit ennek a politikának a képviselői hangoztatnak. Álláspontja szerint a népességcsere nem megoldás a gyakran hangoztatott munkerőpiaci problémákra, ugyanis valójában nem létezik olyan munkakör, amelyeket kifejezetten csak bevándorlók tudnának elvégezni, a másik oldalról pedig van egy óriási hazai – eddig kihasználatlan – munkaerőbázis, akiket nem motivál a kormány arra, hogy a versenyszférában méressék meg magukat. Hozzátette: ugyanez vonatkozik a szociális narratívákra is, mivel a hazai születésszámot külföldi lakosság “importjával” növelni hosszútávon fenntarthatatlan kulturálisan és szociálisan is.
Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy a szülés egy olyan munka, amit az amerikaiak nem hajlandók elvégezni
– mutatott rá. Annak kapcsán, hogy akkor mégis kinek az érdeke a tömeges migráció, kifejtette: ugyan nem hiszi, hogy személyesen Soros György egy barlangban gubbasztva személyesen fundálja ki azt, hogy hogyan telepítse tele bevándorlókkal Amerikát és Európát, de azt ténynek nevezte, hogy vannak olyan gazdasági és “civil” szereplők, akiknek érdekük fűződik a tömeges migrációhoz.
A baloldal és az NGO-k azt hiszik, hogy a migránsok behozatalával azt hiszik, hogy a jövőben olyan választóbázisuk lesz, amivel sérthetik az ellentétes üzleti körök érdekeit, mert utálják őket. Mindeközben a gazdasági érdekkörök azt remélik, hogy a migráció által olcsó munkaerőhöz jutnak
– érvelt. Krikorian a Pesti TV-nek azt is felidézte, hogy korábban, a második világháborút követően a menedékjog egy apró kivételnek számított a bevándorlási szabályok terén, amely a világháborút követő megtorlások és tisztogatások elől menekülők számára lett létrehozva, mára azonban már alapvetéssé vált erre hivatkozni. Sőt, bizonyos NGO-k szakosodtak arra, hogy “üldöztetésükről szóló emlékeket gyártsanak” azoknak a migránsoknak, akik nem kaptak menedékjogot az Egyesült Államokban, mert kiderült róluk, hogy nem számítanak üldözötteknek. A migrációs lobbi ezen egyre elterjedtebb gyakorlata miatt Krikorian úgy vélekedett, hogy a világnak és Amerikának át kell gondolnia a menedékjogról alkotott elképzeléseit, az Egyesült Államoknak pedig egyfelől ki kell hátrálnia az ENSZ menekültügyi egyezményéből, másfelől pedig a genfi egyezmény vonatkozó passzusait felül kell vizsgálni. Véleménye szerint ugyanis a jelenlegi szabályrendszer gátolja, hogy önállóan döntsenek az egyes országok arról, kit akarnak kitoloncolni.
Ha ez megvan, utána új alapokra helyezhetjük a menedékjog szabályait, amelyek jobban megfelelnek a modern kor kihívásainak
– zárta gondolatait a szakértő.
Fotó: AP Photo/Jacquelyn Martin
Facebook
Twitter
YouTube
RSS