A globális inflációs hullámról és annak kezeléséről beszélt az Indexnek adott interjújában Virág Barnabás. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért és pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke szerint megvan a megoldás a helyzet kezelésére, és a a kamteleméssel meg lehet állítani a folyamatot, és jelenleg azon dolgoznak, hogy ez minél előbb végbevigyék.
Virág barnabás az interjúban leszögezte, hogy az infláció megugrása nem magyar sajátosság. Európán belül különösen a közép-kelet-európai régióban magasak az adatok: az eddig ismertek közül a magyar 7,9, a szlovák 8,4, a cseh 9,9, a balti országokban 11-12 százalék. A lengyel adat még nem ismert, de a várakozás ott is 9,0-9,5 százalék. A magyar adat a régióban még az alacsonyabbak közé tartozik. A koronavírus-járvány időszakában általános gyakorlat volt, hogy a költségvetések öntötték a pénzt a gazdaságba, miközben a jegybankok egy nagyon támogató és laza monetáris politikát tartottak fönn. A politikusok, gazdaságpolitikai döntéshozók egy-egy válság kezelésénél gyakran a legutolsó válság tapasztalataihoz nyúlnak vissza.
Mi volt a konklúzió, amit a 2008–2009-es válságot követően mindenki levont? Egyrészt nagyon vigyázni kell a munkaerőpiac és a hitelpiacok működésére, másrészt támaszt kell adni a költségvetésen keresztül a gazdaság keresleti oldalának, amit a jegybankok laza monetáris politikával – kamatcsökkentéssel és eszközvásárlási programokkal – támogathatnak meg. Ezt csinálta mindenki. Ebből a szempontból a magyar döntések sem jelentettek kivételt. Ez a globális szintű gazdaságpolitika adódik hozzá a koronavírus-járványban fellépő olyan kínálati problémákhoz – mint a chiphiány, a szállítási nehézségek, vagy épp az a „tökéletes vihar”, amit az energiapiacon láthatunk. Ez a két hatás adódik most össze, ennek látjuk az inflációs következményeit mindenütt. A kulcskérdés az, hogy ebből hogyan lehet majd visszajönni, és az inflációs rátákat egy normálisabb szintre mérsékelni
– értékelte a helyzetet az alelnök. Virág szerint a globális változások miatt egyelőre az infláció tetőzésének mértéke és időpontja megjósolhatatlan, azonban arra figyelmeztetett, hogy a kockázatok egyértelműen felfelé mutatnak. Szerinte ezzel szemben elsősorban a jegybanknak kell felvennie a harcot.
Az MNB azon jegybankok egyike volt a világon, amely elsőként fogalmazta meg azt, hogy tartós inflációs kockázattal nézünk szembe. Tavaly a vita még arról szólt, hogy átmeneti lesz az inflációs megugrás, vagy egy tartósabb problémával szembesülünk.
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a magyar jegybank tett az egyik legtöbbet Európában: 355 bázisponttal emeltük meg összességében az irányadó kamat szintjét, miközben a világban még mindig vannak olyanok, akik szerint elég kommunikációval küzdeni az infláció ellen
A beszéd nem elég: sokat kell tenni és hosszan. Mi erre a kamatpolitikára készülünk: kiszámítható módon mindaddig folytatjuk a monetáris kondíciók szigorítását és az alapkamat emelését, amíg azt nem látjuk, hogy az infláció elleni küzdelmet megnyertük és a kilátásaink szerint az infláció ismét vissza nem tér a 3 százalék körüli tartományba
– jelentette ki.
Forrás: Index; Fotó: portfolio
Facebook
Twitter
YouTube
RSS