Napjaink egyik legnagyszerűbb pszichológusa, Bagdy Emőke a minap interjút adott az Origónak a házasság értékeiről. Ebben egyebek mellett kifejtette azt is, hogy az 1950-es években nagy veszélyeket hordozott, ha valaki templomban esküdött. A DK szekerét toló, levitézlett médiamunkás, Vágó István nem bírta ki, hogy ne reflektáljon. Facebook-posztjában azt fejtegette, hogy ő még emlékszik az 1950-es évekre, amikor igenis voltak templomi esküvők. Majd benyögött valami poénosnak szánt felvetést, miszerint lehet, hogy azok kommunistaellenes földalatti mozgalmak voltak, csak akkor eléggé rosszul álcázták őket. Miután a kommunizmus embertelenül aljas rémtetteinek klasszikus relativizálásával állunk szemben, fontos, hogy megvilágítsuk, mivel is járt a hitélet megvallása és maga a templomi esküvő a hírhedt ’50-es években, amellyel kapcsolatban a DK-s politikus gúnyolódik.
Az 1950-es éveket írtuk. Azt a korszakot, amely a legsötétebb volt a magyarság ezeregyszáz éves történelmében, és amelyre Vágó István állítólag jól emlékszik. Nagy szerencsénk van azonban. Hála a jó Istennek, nemcsak ő emlékszik jól az ’50-es évekre, hanem sokan mások is.
Például azok a papok, akik túlélték a Rákosi-korszak terrorját, és utána – olykor nem kevés kockázatot vállalva ezzel – megírták emlékirataikat. Az ilyenekből kell, lehet, sőt, továbbmegyek: egyedül ezekből szabad megítélni, hogy milyen is volt az egyház élete az 1950-es években. Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspököt 1950-ben tartóztatták le, és olyan aljasul gyilkolták meg a kommunista pribékek, hogy mind a mai napig nem tudni halálának pontos időpontját.
Havasy Gyula plébános atya megkerülhetetlen forrásművében, “A magyar katolikusok szenvedései 1944-1989” című kötetben 566 személyt jelöl meg, akik börtönviseltek voltak a Rákosi-korszakban. Ez csak a katolikus egyház szolgálatában álló papokat, szerzeteseket, szerzetesnővéreket jelöli, más felekezetek lelkészei, lelkésznői ebben nincsenek is benne. Az egyházi iskolák teljes lefejezéséről pedig külön cikket lehetne írni, amely felekezettől függetlenül minden történelmi egyházat érintett Magyarországon.
Idézzünk még egy pontos könyvrészletet is, amely a korszak állapotait festi le:
„1951 nyarától kezdve a térdre kényszerített Magyar Katolikus Egyház történetéről beszélhetünk. Ettől kezdve a püspöki kar – kiszolgáltatott helyzetéből adódóan – ellenkezés nélkül mindent teljesített, amit a kommunista kormányzat az Állami Egyházügyi Hivatalon keresztül megkövetelt tőle. (Ehhez azt is hozzá kell tenni: a püspöki kar nélkülözte a börtönbe vetett, illetve internált püspököket, ugyanakkor több egyházmegyét nem püspök, hanem békepap-vikárius képviselt.) Ebben az időben a püspöki karnak a körleveleiben a békekölcsön-jegyzésre, a gondos mezőgazdasági begyűjtési munkánkra, a téesz-szervezésre, a beszolgáltatási kötelezettségre, a fásítási mozgalomra, a „békeharcra” éppen úgy ki kellett térnie, mint más, különféle gazdasági kérdésekre. A legtragikusabb talán a csanádi püspök nevében megjelent pásztorlevél volt az ócskavasgyűjtésről (amelyet nyilván „bajszos püspöke” fogalmazott, s kötelezte őt a közreadásra). Igen megalázó helyzetben volt az egyház ezekben az években!”
(Mészáros István: Kimaradt tananyag I. – Diktatúra és egyház 1945–1956)
Ilyen féktelen terrorban élték mindennapjaikat az egyházak a Vágó István által szinte már békebelinek lefestett ’50-es években. S ha már a “kvízprofesszor” az esküvőkkel példálózott, meg azzal, hogy ezeket simán meg lehetett tartani, akkor hadd jöjjön ehhez is egy visszaemlékezés. Valakiktől, akik szintén éltek már akkor, s akik még szintén jól emlékeztek mindenre, amikor volt szerencsém lejegyezni életük történetét. Gurovits József és Földváry-Boér Mária fájdalmasan gyönyörű életét már publikáltam itt, a portálunkon. [A két rész elolvasható itt és itt!]
A korábbi kiváló kajakos, aki a magyar kajak-kenu sport első olimpiai érmét nyerte az 1952-es helsinki olimpián, 1954-ben vette feleségül az osztályidegen kategóriába tartozó gyorskorcsolya-bajnokot és magyar csúcstartót, Földváry-Boér Máriát. Mint hívő, keresztény emberek, természetesen fontosnak tartották, hogy Isten színe előtt is kinyilvánítsák: összetartoznak. Innentől kezdve olvassuk a feleség, Földváry-Boér Mária visszaemlékezését:
“A férjem több okból is a hatalmasságok látókörébe került. Egyrészt azért, mert elvett engem, az osztályidegent, akinek családját 1951-ben Sebes Gusztáv labdarúgó szövetségi kapitány mentette meg a kitelepítéstől. Úgyszintén rossz szemmel nézték, hogy templomban esküdtünk, ráadásul egyszer még helyre is rakott valakit, aki ott sertepertélt a csapat körül, komoly pozícióban, de sosem volt sportoló. Ezeket nem nyelték le neki, sportolói karrierjét derékba törték. A Helsinkiben olimpiai bronzérmet nyert férjem számára a melbourne-i olimpia jelenthette volna a csúcsot, de miután eltiltották a válogatottól, abbahagyta a versenyszerű sportot.”
(Kovács Attila: A bolsevik iszonyat 100 éve – A kommunizmus Magyarországon 1919-1989-2019)
Gurovits József sem akkor, sem később nem tudta meg, miért nem lehetett többé válogatott. Csak azt lehetett tudni, hogy a levegő azután kezdett megfagyni körülötte, miután a kelenföldi evangélikus templomban kötött házasságot. Hiába volt a legjobb korban, hiába lett volna aranyéremre is esélyes az 1956-os melbourne-i olimpián, örökre eltiltották a címeres meztől. Ennyit arról, hogy mit jelentett a templomi esküvő az 1950-es években. Egyben mindez válasz is arra, hogy Bagdy Emőke és Vágó István közül kinek van igaza a kérdésben.
Azt pedig mindezek után a Kedves Olvasók fantáziájára bízom, hogy mit gondoljanak egy olyan levitézlett médiafiguráról, aki papok, szerzetesek és templomban esküdött tisztességes magyarok ellehetetlenítését, tönkretételét, megnyomorítását vagy akár az életének elvételét néhány évtizeddel később pofátlanul relativizálja, és ezekről gúnyos cinizmussal nyilvánul meg.
Vezető kép: Vágó István Gyurcsány Ferenc DK-elnök társaságában. Fotó: kolozsvaros.ro
lesi
2022-03-13 at 18:08
én azt hittem vágó komoly ember de menjen a picsába a tetű
FER
2022-03-10 at 19:36
Ez a beszéd libsivadász ! Valós, lényegre törő, egyértelmű /fair/
Kedvelem az ilyen kommenteket. Szitkozódás nélkül, de keményen.
Esetleg humorosan, ha a kontraszelektáltak fényezik magukat.
libsivadász
2022-03-03 at 13:25
Ideje lenne végre pontosan tájékoztatni a közvéleményt, hogy ki is ez a kivénhedt, keretén “kvízmester”! Egy Chemolimpexes hírszerző hithű, elkötelezett kommunista, aki sokkal inkább méregkeverőnek tanult mint vegyésznek. Ipari és egyéb kémkedések aktív résztvevevője volt, ahol nem Magyarország, hanem saját és elvbarátai zsebét tömte.Kétségkivűl több nyelvet ismerő értelmiségi akit kiválóan tudtak használni hírszerzésre.Megrögzötten utál mindent ami magyar és nemzeti indíttatású,készséggel kiszolgál mindent és minden külföldi érdeket!
Szőnyi János
2022-03-01 at 18:59
A fent leírtakhoz annyit hogy ez volt a nagybetűs valóság!
szilamérné
2022-02-27 at 23:28
1956 elött és után egészen a 70-es évek közepéig, végéig minden település tanács-titkárának, majd később a VB titkárnak (jegyzők elődjeinek) a felettes államigazgatási szervnek jelenteni kellett, hogy a karácsonyi éjféli misén, valamint a húsvéti körmeneteken hány fő vett részt, a körmenetről az első időben névszerinti beszámolót kellett küldeni. Jelenteni kellett ugyancsak, hogy mely felekezetnél hány gyerek járt hittanra. A járási hivatalok megszüntetésekor számos ilyen “jelentés” került napvilágra. Az egyházi esküvőkről szóló jelentésre nem emlékszem. Nyilván erről is jelentettek.
196. novembere után a VB titkároknak név szerint kellett jelenteni, hogy kik vettek részt a forradalomban, illetve kik disszidáltak. A disszidálásokról még sokkal tovább jelentési kötelezettségük volt.
Ripacsok tudás aranyfedezet nélkül
2022-02-27 at 23:20
aladin
2022-02-27 at 18:5
Azt nem tudom, de azt igen, hogy a vén kappan azzal a Stahl Judittal élt együtt, aki később, amikor már szakítottak és mástól várt gyereket, akkor nyíltan kijelentette, hogy a magzat egészséges fejlődését kockáztatva, márpedig ő nem mond le 9 hónapig a dohányzásról. Nem tudom, hogy értelmezi ezt az azóta már felnőtt lánya. De jellemző az a szellemi-erkölcsi szint, amit ez a Vágó képvisel.
Ezek is olyanok, mint az itthon világhírű filmrendezők. Vágó meg a fürdőszobában önmagáról állapítja meg, hogy ő stílusteremtő zseni, maga a szakma.
Holott az akkor még itthon nem elérhető, nyugati tévékből vett kvízműsorokat másolva szerkesztették, aztán beültették ezeket a rutint szerzett szófosógépeket a súgógép elé, mint Vágó, Rózsa ( a “nők kedvence”; ezen mindig jót mosolyog az ember lánya), és még némely bárgyú alakok, és kinevezték őket kvízmesternek. Ripacskodás és manír.
G. A.
2022-02-27 at 23:09
Schenkhyalfonz
2022-02-27 at 2
A pártvezetők a piaristákhoz és más egyházi iskolákba ( Pannonhalma, Sárospatak, Debrecen, stb.) járatták a kölkeiket, mert tudták, hogy ott valóban használható tudást kapnak.
A 70-es években már divat volt, hogy a bolsi sznobok feljártak a karácsonyi éjféli misére.
A békApapság az egész püspöki kart megfertőzte.
Kíváncsi lennék, hogy ki volt pl. Nyíri Tamás teológus, az MTA tagja. Ugyanis a keresztény konferenciák egyik oszlopos tagja volt. A titkárnője, valami Irénke, vagy Inke(?) kiváló kapcsolatot ápol Kis János maoista, lukácsista SZDSZ-főideoLÓGÓSsal.
Kerekferke
2022-02-27 at 23:01
“A kommunizmus, Vágó István, valamint az egyház és a templomi esküvők kapcsolata”
Tele volt velük a tévé, rádió, filmgyártás és a művészeti vezetés. Mint mist is. Ideológia és főleg származás alapon kerülhettek be. Ezek a fogatlan, kaffogó, aszott hiénasakálok uszítanak szertefele.
Schenkhyalfonz
2022-02-27 at 20:35
Felejthetetlen “élményem” volt a korai 80-as években, amikor is valamilyen KISZ-es faxságon (a tagság nem a választható kategória volt) a gimnáziumban külön szóltak nekem, hogy KISZ-tag nem jár templomba. Így nyomban nyilvánvalóvá vált, legalább még egy valaki jár és beköpött az a görény.
(Az apám bíró volt, így Pesten kellett bérmálkozni, egyebek mellett a városi párttitkár kölykeivel együtt.)
Orientál
2022-02-27 at 19:59
Vágó olyan helyet kapott a fővárisi tömegközlekedési vállalatnál amihez nincsen egy molekulányi szakképesítése és szakértelme sincsen.
aladin
2022-02-27 at 18:57
Jaj ez az a viccs hülye Vágó aki kölcsön adta a feleségét Havasnak.
Pandora
2022-02-27 at 16:09
Hazudós vén gazember ! 1970 (ezerkilencszázhetven) nyarán,hétköznapi ruhában,”véletlenül” elsétáltunk a templom előtt és amikor körülnéztünk,hogy lát -e valaki(nem látott senki) a kihalt utcán,bementünk megesküdni.Mindkettőnket elbocsájtottak volna a munkahelyünkről,természetesen nem ezzel az indokkal.71-ben a gyermeket is” beloptuk” a keresztelőre…. Ez a gazember csak azokat tudja megtéveszteni,akik egyrészt hinni akarnak neki,másrészt nem éltek azokban az időkben.
Poppy
2022-02-27 at 14:24
Selejtes komcsi boomer.
1 Enaki
2022-02-27 at 14:23
Vàgò Istvàn mindig tudta,hol a helye. Gyurcsàny hàtàn,ott kapaszkodott fel ez a libernyàk fèreg.Tehetsèg nincs,de van helyette bàjos mosoly.
Gullwing
2022-02-27 at 13:22
Ez a vágoféreg az ötvenes évek végén 11 éves volt(49-ben szarta ki az anyja) tehát fingja nem volt akkor hogy mi van körülette.
DE pofázik róla.
Contrabass
2022-02-27 at 13:14
Vágó Pisti a libapásztor – nagyon menő a terelőkalap – az istállóban kötött házasságot, azért ilyen baromarcú.
Gáspár Anette
2022-02-27 at 13:07
Vágó István: Nehezen viselem a kaftános-pajeszos-kalapos zsidók látványát
Ahogy a DK-s politikus fogalmaz:
Ateistaként nem érdekel a zsidók és az I.ten (kiírva vagy kipontozva, nagy- vagy kisbetűvel, nekem édesmindegy) viszonya, nehezen viselem a kaftános-pajeszos-kalapos zsidók látványát, nem hatnak meg szertartásaik, és semmi közösséget nem érzek velük. És nem is akarok.”
Zita
2022-02-27 at 13:05
az ateista zsidó vágó ehhez a témához is ért – a kvízeken, és a vasúti járműjavításon túl. Inkább fogja be a mocskos pofáját, és örüljön, hogy élvezheti a nyugdíját. Még.