“Ahogy nőként, úgy köztársasági elnökként is a békesség embere akarok lenni!” – Novák Katalin letette hivatali esküjét

Az Országgyűlés csütörtökön köztársasági elnökké választotta Novák Katalint, a Fidesz-KDNP jelöltjét. Novák Katalin a szavazás előtt elhangzott beszédében úgy fogalmazott, “nem országjárásokra készülök, egyszerűen ott leszek, ahova tartozom, azokkal leszek, akikhez tartozom: a magyarokkal”. Hozzátette: “anyaként és feleségként a békességre, megértésre, biztonságra törekszem. Elnökként is a békesség embere akarok lenni!” Szólt arról, hogy az Alaptörvényt fundamentumnak tekinti, amelynek betartatásán és nem a lebontásán fog munkálkodni. Róna Péter, az ellenzék jelöltje ugyanakkor elmondta, szerinte a magyarság a náci Németország “csatlósaként” a végsőkig kitartott a németek mellett, de ezt a történelmi hibát nem szabad megismételni, Magyarország nem állhat az oroszok oldalára. Róna Péter úgy vélte, nem szabad megkérdőjelezni olyan alapelemeket, amelyekben már közmegegyezés született, jelesül, hogy a magyarok a felvilágosult, keresztény Nyugathoz akarnak tartozni, ahol anyagi javaikat az Európai Unió, biztonságukat a NATO garantálja.

Az Országgyűlés csütörtökön döntött Áder János köztársasági elnök utódjáról. A kormányzó Fidesz–KDNP Novák Katalint jelölte a posztra, az ellenzéki frakciók pedig Róna Péter közgazdászt.

A volt családokért felelős tárca nélküli miniszter 137 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson, amelynek eredményességéhez kétharmados többségre volt szükség. A szavazólapot 195 képviselő vette fel. A 188 érvényes voks közül Novák Katalin 137-et kapott. Az ellenzéki frakciók jelöltjére, Róna Péter közgazdászra 51 szavazat érkezett. Novák Katalin május 10-én lép hivatalába, ő lesz a hatodik köztársasági elnök a rendszerváltás után.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Novák Katalin az Alaptörvényt tekinti fundamentumnak

Nekünk a Balaton a Riviéra, a Kékes a csúcs, a víz az ásványkincs, a kiművelt emberfő a természetes erőforrás, a magyar a titkos nyelvünk, Bartók és Kodály zenében a brandünk, adottak a szomszédaink. Európához tartozunk és Európa hozzánk. Ezen változtatni nem tudunk, és ezért nem is akarunk

– fogalmazott Novák Katalin az Országgyűlésben elhangzott beszédében. A Fidesz–KDNP köztársaságielnök-jelöltje hozzátette: megválasztása esetén is

az maradok, aki vagyok, és a nekem adott tálentumokat arra fogom használni, hogy eljussak azokhoz, akiknek a békesség és a megértés üzenetére van szüksége. Nem akkor tudom azokat is képviselni, akiknek más a hite, ha leveszem a nyakamból a keresztet, hanem ha a szívemhez szorítom, és hitemből merítek erőt mások megértéséhez.

Novák Katalin kiemelte: köztársasági elnökként “azon a fundamentumon fog állni”, amelyet az Alaptörvény jelent.

Azt betartom és másokkal is betartatom. Én nem a hatályos jogrend lebontásán, hanem az alkotmányosság őreként, annak fenntartásán fogok munkálkodni

– fogalmazott, hozzátéve, hogy zsinórmértéknek tekinti Szent István intelmeit, amelyek így hangzanak: “légy irgalmas mindenkihez, aki erőszakot szenved! Légy kíméletes mindenkivel szemben, ne csak a hatalmasokkal, hanem azokkal szemben is, akik híján vannak a hatalomnak. Légy alázatos, szelíd, becsületes, szemérmes.”

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

A békesség embere akarok lenni

Novák Katalin kitért arra is, mit jelent annak felelőssége, hogy személyében az első női köztársasági elnök lehet. Mint fogalmazott,

Mi, nők gyereket nevelünk, beteget ápolunk, főzünk, kettő helyett is helytállunk, ha kell, pénzt keresünk, tanítunk, Nobel-díjat szerzünk, ablakot pucolunk. Ismerjük a szavak erejét, de tudunk háttérbe húzódni és hallgatni is, ha kell. És férfiakat meghazudtoló bátorsággal védjük meg a családunkat, ha veszély fenyegeti. Nem ahhoz képest, hanem annak is köszönhetően kívánok jó köztársasági elnöke lenni Magyarországnak, hogy nő vagyok.

Hozzátette:

anyaként és feleségként a békességre, megértésre, biztonságra törekszem. Elnökként is a békesség embere akarok lenni.

Szólt arról is: ahhoz a generációhoz tartozik, amelyik készen kapta a nemzeti függetlenséget, amelyik békében válhatott nagykorúvá Magyarországon.

Nekünk nem kellett az életünket, jövőnket kockáztatnunk az elveinkért, a gondolat és a cselekedet szabadságáért, de nem fogjuk megengedni, hogy a drágán szerzett függetlenségünkkel bárki orosz rulettet játsszon. Mi, nemzeti érzelmű negyvenesek magyar földről, magyar szemmel nézzük a világot

– hangsúlyozta.

Azokkal leszek, akikhez tartozom: a magyarokkal

Novák Katalin arról is szólt: köztársasági elnökként el fog látogatni a családokhoz, az egyszülősökhöz és a beteg gyereket nevelőkhöz is, a tehetséges fiatalokhoz, a határon túli magyarokhoz, de Brüsszelbe is, ha ki kell állni a magyar érdekek mellett.

Felkeresem a faluvégi cigánytelepen a roma magyarokat, ott leszek a városokban és a falvakban. Nem országjárásokra készülök, egyszerűen ott leszek, ahova tartozom, azokkal leszek, akikhez tartozom: a magyarokkal

– fogalmazott.

Róna Péter szerint a magyarok a nácik végsőkig kitartó csatlósai voltak

Róna Péter Zsolt, az ellenzék köztársaságielnök-jelöltje felszólalásában arról beszélt: Magyarország egy véres háború közelében van, amelyet egy olyan hatalom indított el, amelyhez a kormányt “szoros baráti kapcsolatok fűzik”. Majd azzal vádolta meg a magyarságot, hogy a náci Németország “csatlósaként” a végsőkig kitartott a németek mellett, de ezt a történelmi hibát szerinte nem szabad megismételni, hiszen már az egész világ elítéli Oroszországot (ahogy a magyar kormány is). Aztán zavaros eszmefuttatásba kezdett, amelyben azt találgatta Róna Péter, hogy a kormány miért nem tudja megkülönböztetni a jót a gonosztól, és miért állt Oroszország oldalára:

a sorozatos megrázkódtatások világos, Isonzó és Trianon. Vörös terror és fehér terror. Az Amerikába kitántorgott másfélmillió emberünk, a Don-kanyar, az óbudai téglagyár, az Auschwitzba induló szerelvények, az ÁVO és az Andrássy út 60. A kitelepítések és államosítások. A kivégzett ’56-os hazafiak emléke. Kilúgozták volna erkölcsi ítélőképességünket?

Hozzátette:

tényleg nem tudjuk megkülönböztetni a jót a gonosztól, az igazat a hazugságtól? Szinte hihetetlen, miért nem látták, látják közülünk oly sokan, hogy a barátkozás a gonosszal belőlünk is gonoszt csinál.

Nem jó az Alaptörvény, de be kell tartani

Róna Péter arról beszélt: hisz abban és bízik benne, hogy Deák Ferenc bölcsessége és kompromisszumkészsége, Göncz Árpád haza- és emberszeretete erősebb, mint korunk diktátumai. Majd Romsics Ignácot idézve hozzátette: fontosnak tartja, hogy a magyar a magyarban ne ellenséget, hanem egy másik embert lásson. Róna Péter kiállt a “sokféleség” mellett, amelynek elnyomása szerinte katasztrófához vezet. Ugyanakkor kiemelte: szerinte az Alaptörvény érvényes törvény, amelyet be kell tartani. Bár megjegyezte:

az alaptörvény, ami most minden hatalmat az Országgyűlés kezébe ad, a kecskére bízza a káposztát, hiszen minden hatalom még a legjámborabb is, szeretne szert tenni a lehető legnagyobb hatalomra. A bevezetett hatalom pedig a korrupció melegágya.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Már majdnem világvége

Az ellenzéki jelölt szerint fontos a demokrácia, a jogállamiság, a fékek és ellensúlyok, de a társadalomba szerinte a megbékélést a közmegegyezés hozza el, amelyre minden mást építeni lehet.

Ha nem tudunk kijönni egymással, nincs az a fék, nincs az az ellensúly, ami megmentene minket

– fogalmazott. Róna Péter úgy látta, az egész világot eluralta az erőszak, a gazdasági válság, a járványok és a háborúk, milliók váltak földönfutóvá, de ebben a nehéz helyzetben nem az adhat enyhülést a társadalomnak,

ha lemondunk emberségünkről, méltóságunkról, a szeretetről és az igazságról, hogy aztán utat adjunk a gyűlöletnek. Ha a hatalmat mindenre felhatalmazzuk, hogy döntsön, mi pedig engedelmeskedünk. Ez az illiberális válasz, és ez a lehető legrosszabb, mert nem az egyetértésre, hanem az egyhangúságra törekszik, szembeszáll a sokféleséggel.

A karhatalom családokat tesz hajléktalanná

Az ellenzéki jelölt szerint a megoldás, hogy ne rongáljuk, csorbítsuk, amiben már közmegegyezés született, jelesül, hogy a magyarok a felvilágosult, keresztény Nyugathoz akarnak tartozni, ahol anyagi javaikat az Európai Unió, biztonságukat a NATO garantálja. Róna Péter hozzátette: méltányosság nélkül sem lesz megbékélés, mert szerinte az nem méltányos, hogy míg a társadalom 74 százaléka az EU-s szegénységi küszöb alatt él, miközben mások “több milliárd forintos jachton napoznak örömlányokkal”, vagy éppen

családokat tesz hajléktalanná egy korrupt karhatalom.

Róna Péter beszédét azzal zárta:

hiszem, hogy mindaz, amiben ’56-ban és ’89-ben bíztunk és hittünk, még mindig a miénk lehet, hogy szabad és demokratikus államként boldog, sikeres és megbecsült nemzete lehetünk az európai közösségnek. Meg fogjuk valósítani. Isten áldja a hazát, Isten áldja a magyarokat.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu