Nem most van itt az ideje annak, hogy valaki lelkes amatőrként a magyar közéletben bukdácsoljon és magát miniszterelnökként kipróbálja – értékelte Lánczi Tamás politológus a baloldal kormányfő-jelöltjének Magyarország ukrajnai katonai szerepvállalására vonatkozó kijelentéseit a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Az elemző arról is beszélt, hogy a Békemenet nemcsak Magyarországon brand és fogalom, hanem nemzetközi szinten is.
A március 15-i, Kossuth téri ünnepi rendezvényen a miniszterelnök nagyon komoly elemzést adott a világban zajló eseményekről, kijelölte Magyarország helyét, miközben az ellenzék hagyományos kampányrendezvényt tartott
– emlékeztetett.
A legszembeötlőbb különbség a március 15-i rendezvényeken a résztvevők számában volt. A kormány több embert tudott mozgósítani. Ez ma már hagyomány; húsz éve azt látni, hogy a jobboldali megmozdulásokon “sokkal-sokkal többen vannak”
– állapította meg Lánczi Tamás. Rámutatott arra: a beszédek alapján a miniszterelnök egy nagyon komoly elemzését adta a világban zajló eseményeknek, a geopolitikai átrendeződéseknek és kijelölte Magyarország helyét is. Kiemelte: Magyarország helye kívül van azokon a nagy konfliktusokon, amelyek elindultak Ukrajnában és amelyről több jeles politikus azt mondta Európában, hogy ez egy hosszú konfliktusnak tulajdonképpen csak a kezdete. Az elemző aláhúzta: Magyarországnak abból a konfliktussorozatból, ami vélhetően elindult, ki kell maradnia.
Ezzel szemben az ellenzék rendezvénye hagyományos kampányrendezvény volt. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje húsz perces beszédében élesen támadta a kormányt és a miniszterelnököt, de nem rajzolódott ki igazából egy koncepció
– fejtette ki Lánczi Tamás, aki nem látta benne az ellenzéki szavazóknak szóló ajánlatot, azt, hogy milyen országot szeretnének felépíteni. Arról, hogy Niedermüller Péter DK-s polgármester gusztustalannak nevezte a Békemenetet és a végén a miniszterelnöki beszédet, valamint az ellenzék lekicsinylő, gúnyolódó viselkedéséről, azt mondta: irigyek, az elmúlt 20 évben képtelenek voltak nagy hatású, valódi erőt és egységet mutató tömegrendezvényt összehozni.
Kisebbeket igen, de olyan volumenűt, mint a Békemenet, nem
– mutatott rá. Lánczi Tamás szerint a Békemenet nemcsak Magyarországon brand, fogalom, hanem nemzetközi szinten is. Ilyen eseménysorozatot, amit rendszeresen, tíz éve megtart egy közösség és azon százezrek jelennek meg, nem nagyon tud mondani – tette hozzá.
Ez egy magyar politikai innováció
– értékelt. A politológus kitért arra is, hogy a Békemenetnek nagyon fontos közösségteremtő és legitimáló ereje is van, különösen az ilyen nehéz időszakokban, amikor az ország külső nyomás alatt áll és egy nagy konfliktuszóna közepén van. Arról, hogy Márki-Zay Péter egyik nap arról beszél, fegyvereket küldene Ukrajnába, majd másnap az egészet letagadja, azt mondta: egészen egyértelműen fogalmazott Magyarország katonai szerepvállalásával kapcsolatban; nem érti, miért akarja ezt perre vinni. Lánczi Tamás úgy látta, ez roppant kínos és csak öngólt rúg vele.
Ezek a mondatok elhangzottak, és ezeket a kijelentéseket a magyar emberek “nem díjazzák”. Magyarország bármilyen katonai szerepvállalásával összefüggésben a magyarok túlnyomó többsége elutasító
– tette hozzá.
Jóindulatúan megközelítve a jelölt tevékenységét, nem most van itt az ideje annak, hogy valaki lelkes amatőrként a magyar közéletben bukdácsoljon és magát miniszterelnökként kipróbálja
– összegzett az elemző.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS