Azt mondja Jakab Péter, hogy a szomszédban folyó háború okozta válság súlya alatt hamar összeomlik az ország, majd bukik a kormány, ő pedig készen áll. Majd tanácsot kér Róna Pétertől. Donáth Anna viszont úgy véli, hogy több európai politikára van szükség, majd az uniós parlamentben követeli, hogy a jogállamisági eljárás keretében zárják el Magyarországtól a forrásokat. Karácsony Gergely szerint az „elmaradott” vidék szavazott Orbánra, Budapesten minden rendben van. Tordai Bence a történelmi kudarccal végződő választások után is fegyvereket küldene az ukrán–orosz háborúba, végül Gyurcsány újraszervezné az egységes baloldalt. Ezek tényleg semmiből sem tanultak? Továbbra is az ártó szándék mozgatja politikájukat.
Hat párt, kilenc elnök (vannak társelnökséggel működő szervezetek), aztán ott van még Márki-Zay, illetve Dobrev Klára. Tizenegy ember – ez már egy focicsapat. És senki, de senki nem vállalja a felelősséget; és mindenki, de tényleg mindenki ott folytatja, ahol abbahagyta.
Igazából a kutyát sem érdekelné, hogy az önsorsrontó baloldal továbbra sem tudja magát összeszedni. A hülyeség ugyanis magánügy. Legalábbis addig, amíg nem árt vele másnak. De a helyzet az, hogy amit tesznek, az az országnak kínos és borzalmasan káros, ugyanakkor kockázatos, és pusztító is lehet egyben.
Ott folytatják, ahol abbahagyták
Jakab Péter azért szurkol, hogy minél rosszabb legyen az országnak (annál jobb szerinte az ellenzéknek), a Momentum mindent megtesz, hogy ne jussunk hozzá a nekünk járó uniós pénzekhez, Dobrev Klára ott kelti rossz hírünket, ahol tudja, Tordai Bence pedig továbbra is fegyvereket küldene Ukrajnába.
Budapest, 2018. június 26. Fotó: MTI/Kovács Attila
Ez lenne a felelős ellenzéki politika?
Karácsony sértegeti a vidéki szavazókat, tovább élezi az egyébként hamis, egészségtelen, ugyanakkor a nemzeti összetartozás szempontjából ártalmas Budapest–vidék-ellentétet.
Nem is beszélve Márki-Zay Péterről, aki új pártot szeretne építeni, amivel ellenállást szervezne, így akár polgárháborús helyzetet teremtene; vagy Gyurcsányról, aki az utcán döntené meg a rendszert. Utóbbi ráadásul mindenkit Gyurcsánnyá tenne a baloldalon, aminek – valljuk meg őszintén – beláthatatlan következménye lenne. Nem vicces! Gondoljunk csak bele: sok-sok Gyurcsány ott ártana az országnak, ahol csak tudna!
Ezek tényleg semmiből sem tanultak, ezek továbbra is a szavazópolgárra és az országra támadnának. Kétségünk ne legyen: továbbra is meg fognak tenni mindent azért, hogy rossz legyen az országnak, mert szerintük minél nagyobb a válság, annál nehezebb helyzetben lesz a kormány, ami nekik jó, még akkor is, ha nekünk nem.
És akár a háborúba is belesodornának, polgárháborús helyzetet is teremtenének, ahogy az országnak járó uniós forrásokat is befagyasztanák… és így tovább. Maradnak, akik voltak: ártó szándékú társaság, akik építkezni nem, rombolni annál inkább szeretnének.
Karácsony Gergely felelőssége
Amiről méltatlanul keveset beszéltünk, az a főpolgármester felelőssége. Ártani pedig eddig is ő ártott a legtöbbet, és sanszos, hogy ez így is marad.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a XXI. Század Intézet által szervezett konferencián azt mondta, hogy a mindenkit megsértő és lekezelő ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter mellett az alkotmányos rend elleni zendülés fő arcának, Karácsony Gergelynek a felelősségét is fel kell vetnünk, aki visszalépésével egy felkészületlen, geostratégiai összefüggésekről semmit sem tudó amatőrt hozott helyzetbe. Egy olyan „politikust”, aki dilettantizmusából fakadóan – hasznos idiótaként – a társadalmi rend felforgatására és a közbiztonság aláásására is kész volt.
Budapest, Fővárosi Közgyűlés, Karácsony Gergely, 2021. október 27. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Valóban Karácsony volt az, aki valódi politikai felhatalmazással, a főváros főpolgármestereként (amire azért külföldön is odafigyelnek) arról beszélt, hogy le lehessen foglalni azok bankszámláját, akik szerinte fideszesek. Továbbá bilincsbe vezetnének el közhivatalt betöltő személyeket, mindenféle bírósági ítélet nélkül zárnák börtönbe a legfőbb ügyészt, végül pedig, egyszerű többséggel is alkotmányoznának, rendszert döntenének.
Ez lenne az a bizonyos jogállamiság gyakorlata?
Az pedig végképp nem magánügy, hogy a főváros első számú vezetője hülye, hogy a főpolgármester ott akar ártani az országnak, ahol tud.
Verseny a kitartók pénzéért
A parlamentben kilenc frakció lesz. Sosem volt ilyen széles a pluralizmus. Ez akár még jót is tehetne a demokráciának. Ám ez egyelőre mégsem így történik.
Gyurcsány Ferenc újraszervezné a baloldalt, amire minden esélye meg van, hisz van pénze, szervezeti háttere és nemzetközi hátszele. A Momentum ugyan egyelőre még csak gyerekes csínytevéseken gondolkodik (most éppen a mandátum átvételének módjával és az eskütétellel szórakoznak), amivel tovább rontják az amúgy is alacsony színvonalú politikai kultúrát, de ne feledkezzünk el arról, hogy ők valójában a francia nagytőke érdekkijárói Magyarországon.
A Párbeszéd (a parazita párt) viszont ismét ott tart, hogy fegyvereket szállítana az orosz–ukrán háborúba, ami megint csak az ország biztonságát kockáztatja.
Amiben viszont minden parlamentbe került ellenzéki párt egyetért – legalábbis a Mi Hazánk Mozgalom és a most már jelentéktelené vált LMP kivételével –, hogy a nyugati minták kritika nélküli másolása továbbra is az ellenzék feladata.
A baloldal a külföldi érdekek képviseletét tekinti most is prioritásnak. Ez pedig végképp nem magánügy!
El is indult közöttük a verseny a külföldi támogatók kegyeiért.
A küzdelem az ellenzéki térfélen tehát továbbra sem a választópolgárok szimpátiájáért, hanem az uniós birodalmi vagy nemzetközi baloldal támogatásáért folyik. A pénzért, a sajtóért, a nemzetközi hátszélért.
Szóval most ne nevessünk az ellenzék hülyeségen! Senkinek nem jó ez a helyzet.
Vezető kép: Magyar Nemzet
Facebook
Twitter
YouTube
RSS