Rendőrségi és ügyészségi háború zajlik Szlovákiában, amely még a maffia és a politika megtisztulása miatt indított nyomozásokig vezethető vissza – erről beszélt Hamran István szlovák országos rendőrfőkapitány a helyi sajtónak. Szerinte a politikai elitnek is érdeke lehet a mostani zűrzavar, hiszen a hatóságok a legfelsőbb szintekig érő korrupciót is fel akarják számolni: Robert Fico volt kormányfő és egykori belügyminisztere már célkeresztben van, de a jelenlegi kormány tagjai sem lehetnek nyugodtak.
Rendőrségi és ügyészségi háborúról beszélt az új szlovák országos rendőrfőkapitány, Hamran István nemrég a helyi sajtónak. Szerinte, ha meg akarnak válni azoktól a rendőröktől, akik bűnözőknek is dolgoznak, akkor a testületet teljesen meg kell tisztítani, hiszen a rendőrség munkáját befolyásoló előző rezsim maradványai még továbbra is megtalálhatóak a szervezeten belül. Hamran neve egyébként Európában sem ismeretlen, hiszen 2019-ben Helsinkiben megválasztották a 38 elit terrorellenes egységet tömörítő Atlas nevű szövetség elnökének is.
Minden az újságíró-gyilkossággal kezdődött
A rendőrségen belüli küzdelem előzményeihez tartozik, hogy a 2018-ban történt szlovák újságíró-gyilkosság után a hatóságok nemcsak az emberölés elkövetőire és felbujtójára, Marian Kočnerre csaptak le, hanem feltárták a hozzá és más oligarchákhoz, valamint az igazságszolgáltatás több szereplőjéhez köthető korrupciót is. A gyilkosság nyomozásával párhuzamosan ugyanis felbukkantak olyan információk, hogy Kočner rendőröket, ügyészeket, bírákat és politikusokat is a markában tarthatott. Ezt a szálat külön nyomozták az illetékesek, és a botrány után elindított vizsgálat nemcsak Ján Kuciak és menyasszonya meggyilkolásának részleteire tért ki, hanem lerántotta a leplet az egész országot behálózó, a politikai szféráig érő korrupciós bűncselekmény-sorozatról is.
Tisztítótűz
A több különböző fedőnév (Vihar, Forgószél, Tisztítótűz, Júdás, Isten malmai) alatt szervezett rendőrségi akciókban főként magas rangú rendőrségi, titkosszolgálati és politikai tisztségviselőket, fontos gazdasági szereplőket, illetve ügyészeket és bírákat is letartóztattak. A nyomozások sikeresek voltak, ezért is ért sokakat meglepetésként, hogy tavaly szeptemberben a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) vizsgálótisztjeit, Ján Čurillát és Pavol Ďurkát is őrizetbe vették többek között tanúk befolyásolása miatt. Čurilla és Ďurka jelentős nyomozásokat vezettek: a Tisztítótűz nevű akció során letartóztatták Tibor Gašpar országos rendőrkapitányt, Peter Hraškót, a NAKA korábbi igazgatóját és Róbert Krajmert, a NAKA korrupcióellenes főosztályának vezetőjét is. Čurilla volt eredetileg az Isten malmai elnevezésű akció vezető nyomozója is, Ďurka pedig a SIS, a szlovák titkosszolgálat egykori igazgatóját, Vladimír Pčolinskýt korrupcióval gyanúsította meg.
Az ügy bonyolultságát mutatja, hogy a két NAKA-tiszt elfogásukat megelőzően az egységükkel éppen az őket meggyanúsító belügyi vizsgálókat vették célkeresztbe, mivel felmerült annak a gyanúja, hogy több rendőr bűnszervezetet alkotva szabotálni akarta a politikai és maffiaszálakkal is rendelkező bűnesetekkel kapcsolatos nyomozásokat. Čurilláék ellen egyébként éppen az a Ján Kaľavský tett terhelő vallomást, akit a napokban nemzetközi körözés alapján fogtak el Bosznia-Hercegovinában, és akit a rendőrháború egyik kulcsszereplőjének tartanak. Kaľavský a NAKA-n belül az operatív egységek vezetője volt, majd a belügyi belső ellenőrzés beépített embereként gyűjtött információkat társai ellen. Később azonban olajra lépett, mert felmerült a gyanú vele szemben, hogy csúszópénzt fogadott el egy Tigris néven ismert vállalkozótól. Az üzletember szerint Kaľavský bosszút akart állni Čurillán és Pavol Ďurka nyomozón, mégpedig azért, mert eljárást indítottak Peter Košč maffiózó ellen, akit nem mellesleg azzal is meggyanúsítottak, hogy megvesztegetett egy magas beosztású ügyészt. Állítólag a Košč elleni akció annyira feldühítette Kaľavskýt, hogy elhatározta, tanúkat fog szerezni, akik vallomásaikkal nehéz helyzetbe fogják hozni a nyomozókat.
Visszatérve az interjúhoz, abban a főkapitány a saját emlékeiről is beszélt, hiszen az előző rendőri vezetés idején őt és csapatát is megpróbálták ellehetetleníteni:
káromkodtunk mi is, amikor magunk között voltunk, amit lehet, akkor fel is vettek, és lehet, hogy majd ellenem is felhasználják majd, hogy milyen bunkó vagyok, mert olyan kifejezéseket használtam akkor… Akkoriban volt olyan időszak, hogy csapkodtuk az ajtókat, dühösen jártunk be a munkahelyünkre, mert ki akartak minket nyírni, le akartak tartóztatni minket, és célirányosan eljárást indítani ellenünk.
Hamran kitért arra is, hogy a belső háború azért is folyik, mert a már említett, nagy hatalmú Pčolinský ellen is eljárást indítottak, de azt is megjegyezte, hogy a politika legfelsőbb körének is érdeke lehet a rendőrségi zűrzavar:
lehet azon mosolyogni, ha a sötét erőkről, meg az állam jellegéről beszélünk, …de pechje van annak, aki a másik oldalon áll, mert… most tisztul a rendőrség. Először esik meg velünk, hogy szabad kezet kapott a rendőrség, és aki eddig az ország fosztogatásában volt érdekelt, annak ez nem nagyon tetszik. A rendőrség a munkája során egyre feljebb jut, és ha marad időnk, meg terünk, akkor felérünk a legfelsőbb szintekre is, ahol állítólag már nincs is korrupció. De mi már látjuk, hogy van, és mindent dokumentáltunk is.
Ezt igazolja, hogy a NAKA szerdán őrizetbe vette Robert Kaliňák egykori belügyminisztert, akit többek között azzal gyanúsítanak, hogy Robert Fico volt miniszterelnökkel bűnszervezetet működtettek. A korábban eltussolt, Fico, Vladimír Mečiar és Ján Slota korszakába visszanyúló esetekkel kapcsolatban Hamran elmondta, a NAKA soraiból az elmúlt hónapokban eltávolították az összes „mérgezett” vezetőt, ugyanakkor vannak olyan beosztottak is, akik azzal ijesztgetik a becsületes munkatársaikat, hogy „várjatok csak, két év múlva visszatérünk és majd be lesztek zárva”. Szerinte ilyenek rendszeresen előfordulnak a NAKA sorain belül, és vannak olyanok, akik emiatt otthagyták már a rendőrséget.
A rendőrkapitány megemlítette, hogy háborúban állnak egymással a Legfőbb Ügyészség és a legkomolyabb korrupciós, valamint a szervezett bűnözést érintő ügyekben vizsgálódó Speciális Ügyészség munkatársai is, ami szerinte akkor oldódhat meg, ha ezeket a szervezeteket is megtisztítják. A két ügyészség közötti harc szintén a volt SIS-vezető miatt éleződött ki, mivel a speciális ügyészek szerint Maroš Žilinka legfőbb ügyész igencsak elfogultan jár el több más büntetőügy mellett a volt titkosszolgálati vezér elleni eljárásban is. A SIS-vezető ellen ugyanis egy eljárást a Legfőbb Ügyészség már leállított, de Pčolinskýt azóta újabb korrupciós üggyel gyanúsítják, a terhére azt róják, évekkel ezelőtt 20 ezer eurót vett át azért, hogy leállítsa egy befolyásos nagyvállalkozó telefonjának lehallgatását. A Speciális Ügyészségen attól tartanak, hogy a legfőbb ügyész ezt a nyomozást is megszünteti.
A jelenlegi szlovák rendőrkapitány azt is kijelentette, hogy ő maga sem bízik Maroš Žilinka legfőbb ügyészben.
Abban bízok, aki a jó érdekében cselekszik. Ezzel szemben most megtapasztaltuk a már említett NAKA-s nyomozókkal kapcsolatos ügyet, és ők nem férhetnek hozzá az ellenük begyűjtött bizonyítékokhoz, így őket korlátozzák abban, hogy megfelelően védekezhessenek. És azt is sejteni, miért van ez így. Mert van egy néhány órás felvétel, amiből felhasználtak ellenük 3-5 kiragadott mondatot, de azt nem lehet kizárni, hogy a hanganyag többi része meg lehet, hogy a nyomozóink álláspontját erősíti
– emelte ki Hamran István, hozzátéve, hogy több mint tíz évvel ezelőtt, amikor még Žilinka államtitkárként dolgozott, jó volt róla a véleménye, ám mára ott tart, hogy találkozni sincs kedve vele.
A szerző írása a Magyar Nemzet szombati számában jelent meg.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS