Pegasus-ügy újratöltve: felmerült a bűncselekmény gyanúja, titkos nyomozást indítottak Portik volt ügyvédje ügyében

Teljesen törvényesen figyelhették meg a Prisztás-gyilkosság miatt jogerősen 15 évre ítélt H. István védőügyvédjét, Patócs Ilonát – legalábbis ez derül ki a portálunk által megismert, a titkosítás alól nemrég feloldott dokumentumból. Az ügyvédnő korábban azt nyilatkozta a Direkt36-nak, hogy a megfigyelése csupán a szlovák bérgyilkossal, Jozef Roháčcsal függhet össze, az eset miatt pedig jogi lépéseket tesz, de a PestiSrácok.hu által megismert, titkosított, majd a minősítés alól feloldott jelentés más megvilágításba helyezi a történteket.

Márciusban írta meg a Direkt36 oknyomozó portál, hogy célba vették az izraeli Pegasus kémszoftverrel Patócs Ilona ügyvédet, aki többek közt a Prisztás-gyilkosságért jogerősen 15 év fegyházra ítélt H. Istvánt, illetve Portik Tamást is védte. A portál szerint a tapolcai védőügyvéd telefonszáma is benne van abban a több mint 300 magyar számot is tartalmazó kiszivárgott adatbázisban, amelyben az izraeli kémprogramot gyártó NSO Group külföldi kliensei által kiválasztott megfigyelési célpontok szerepelnek. Mint írták, az ügyvédet 2019 nyarán célozták meg a Pegasusszal, nem sokkal azt követően, hogy váratlan fordulatot vett ügyfelének, H. Istvánnak az évek óta húzódó büntetőügye. 2019 nyarán a szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč az előző évben tett rendőrségi vallomása után már a bírósági tárgyaláson is magára vállalta Prisztás József üzletember 1996-os meggyilkolását.

Az ügyvéd azt mondta a Direkt36-nak, hogy Pegasus-célponttá válása Roháč vallomástételével függhet össze, ugyanis a megelőző évben, 2018-ban már volt rá példa, hogy a Roháčcsal való beszélgetéseit lehallgatták – csak akkor még a szlovák férfi oldaláról folyt a megfigyelés. „Az tehát, hogy lehallgatják a beszélgetéseimet, nem új” – nyilatkozta Patócs Ilona. „Az viszont, hogy a személyem a megfigyelés célpontja, és hogy ezzel betörnek az otthonomba, az igen” – tette hozzá a portálnak az ügyvéd, arra utalva, hogy a kémszoftver gyakorlatilag lehallgatókészülékké tudja változtatni a telefont a mikrofon és a kamera bekapcsolásával. Patócs beszélt arról is, hogy jogi lépéseket szeretne tenni, ezért csatlakozik a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) hat ügyfeléhez, akik Pegasus-megfigyeléseik miatt eljárásokat kezdeményeznek Magyarországon, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Bizottság előtt, illetve Izraelben.

A fentiekhez képest más megvilágításba helyezi a történetet az a titkosított, majd az alól nemrég feloldott, portálunk által megismert jelentés, amit a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) egyik munkatársa jegyzett le az esettel összefüggésben.

Titkos nyomozás indult

Ebben a jelentésben leírták, hogy az ügyvéddel szemben 2019 januárjától egy évig bűnmegelőzési célú titkos információgyűjtés zajlott. Telefonját lehallgatták, a szombathelyi börtönben (ahol H. István fogva van tartva) az ügyvédi beszélőt is rögzítették. A jelentést jegyző NVSZ-es hangsúlyozta, hogy a titkos információgyűjtés során látókörbe került az ügyvédnő másik ügyfele, egy bizonyos H. V. elítélt, akivel kapcsolatban felmerült, hogy „jogtalan kedvezményt akar kiharcolni magának”. H. emiatt elkezdte zaklatni Patócs Ilonát – áll a jelentésben, amely arra is kitért, hogy emiatt az ügyvédnő megbízta H. Istvánt, hogy „hathatósan beszélgessen el H-val, és tanulja meg, hogyan viselkedjen”. Az ügyben titkos nyomozás is indult, amelynek a minősítését ugyancsak feloldották a közelmúltban. A jelentésben megemlítik, hogy a Prisztás-gyilkosság miatt jogerősen elítélt férfi közbenjárása nélkül is rendeződött Patócs viszonya H-val. A védelmi szolgálat ezen kívül lehallgatta H. V. illegálisan tartott mobilját is, de ott sem hangzott el olyan, hogy fenyegetés, vagy kényszerítés hatására állt volna le a férfi az ügyvédnő zaklatásával. Mivel bűncselekményt nem tártak fel, a nyomozást lezárták – áll a védelmi szolgálat jelentésében. Egy, az eljárásra rálátó forrásunk szerint azért is volt szükség ebben az esetben a titkos információgyűjtésre, hogy feltárják az esetleges BV-s korrupciót (ez a jogtalan kedvezmény kiharcolásánál merült fel leginkább), illetve, hogy megakadályozzanak egy súlyos, adott esetben testi épséget is veszélyeztető bűncselekményt.

Megjegyzendő, hogy a cikkben „járulékos veszteségként” írnak H. Istvánról, akit a jogerős bírósági ítéletet meghozó bíró politikai okokból azért küldött a rácsok mögé, hogy a felbujtásban elmarasztalt rettegett alvilági figurát, Portik Tamást is bent tudják tartani, csak azért, mert fideszes politikusok állítólagos korrupciós ügyeiről beszélt. Ehhez annyit azért hozzáfűznénk, hogy Portikot a magyar kriminalisztika egyik legbrutálisabb bűncselekménye, az Aranykéz utcai robbantás megrendeléséért is jogerősen elítélték, továbbá Gyárfás Tamással együtt bíróság előtt áll Fenyő János médiacézár agyonlövetése, egy gyerekkori bűntársa kivégzése és a Lakatos Csaba hajtó elleni merényletkísérlet miatt is.

Hozzátennénk azt is, hogy korábban egy, a leszámolásos ügyekre rálátó, ám önmagát megnevezni nem kívánó hatósági személy a PestiSrácok.hu-nak elmondta, hogy a rendőrség feltételezése szerint a pénzszerzés volt a mozgatórugója annak, hogy Jozef Roháč tanúvallomást tett a Prisztás-gyilkosság ügyében, hiszen ezzel alapvetően zavart kívánt kelteni a már lezárt, illetve folyamatban lévő leszámolásos ügyekben, ami a valódi megbízóinak az érdekeit szolgálja. Forrásunk ugyanakkor emlékeztetett: Roháč súlyosan félrevezető vallomásának már az eleje is sántít, amikor azt állította, hogy az orosz–ukrán alvilág akarta megöletni a vállalkozót, holott a széleskörű nyomozás során a rendőrök (és jogerősen a bíróság is) meggyőződtek arról, hogy Prisztásnak nem volt konfliktusa az oroszokkal. Portikkal viszont halálos viszály alakult ki – emelte ki informátorunk, hozzátéve, hogy a szlovák bérgyilkos abban is „téved”, hogy az üzletembert napokig figyelték. Informátorunk szerint erre nem volt szükség, mivel az ügy tíz évre ítélt harmadrendű vádlottja, F. Ferenc bizonyítottan közölte Portikkal, hogy mikor és hol fog találkozni barátjával, Prisztás Józseffel. A leszámolásos ügyeket jól ismerő informátorunk kiemelte, hogy azok a tanúk, akik Roháčot nevezték meg Prisztás gyilkosának, erről csupán hallomásból értesültek, míg az ügy koronatanúja, aki H. Istvánra vallott, Portik legbelsőbb körének tagjaként személyesen értesült a részletekről. Forrásunk arra is felhívta a figyelmünket, hogy Roháčot Szlovákiában és Magyarországon összesen több mint egy tucat ember megölésével hozták összefüggésbe, mégis, ő éppen abban a Prisztás-ügyben nyílt meg és tett „beismerő” vallomást, amelyben valaki mást vádoltak meg. Azt persze hozzá kell tennünk, hogy portálunknak évekkel ezelőtt alvilági forrásaink elmondták: ők is úgy tudják, Roháč végzett Prisztással, ugyanakkor H. István sem ártatlan, az ő szerepe ugyanis az volt tudomásuk szerint, hogy a hidegvérű bérgyilkost a helyszínre szállította.