Bombaként robbant kedden az a hír, hogy lecserélték a bírót az eddigi legnagyobb brókerbotrányban, a Quaestor-ügyben. A Fővárosi Törvényszék közleményében ugyan azt írta, hogy az új bíró már el is kezdte a felkészülést, ráadásul az ügyet nem kell teljesen elölről kezdeni, de ne legyenek illúzióink, a bíróváltás jócskán elhúzhatja a már így is hét éve tartó eljárást, ami a több évtizedes szabadságvesztéssel fenyegetett vádlottaknak kedvezhet. FRISSÍTÉS: az OBH közleményéből kiderül, hogy a bírónő saját maga döntött úgy még áprilisban, hogy visszalép az ügytől. Nagy kérdés, miért, hiszen a perben egy éven belül ítéletet hozhattak volna.
Sokakat megdöbbentett kedden az a hír, hogy Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke április végén megszüntette a Quaestor-ügyben eljáró kúriai bíró, Idzigné Novák Csilla kirendelését a Fővárosi Törvényszékre.
Mivel úgy a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetése, mint a kollégium tagjai különös gondot fordítanak a soronkívüliség követelményeire, ezért az úgynevezett átszignálást követően az új bíró már meg is kezdte a felkészülést. A tárgyalás egyszerűsített megismétlésének szabályai szerint az eljárás legkésőbb októberben folytatódik a törvényszéken
– írta a törvényszék a tegnapi közleményében.
Megjegyezzük, egy bírónak a kirendelését csak akkor lehet fenntartani egy év után, ha ő ehhez hozzájárul. Eddig ezt megtette. Kérdés, hogy most is hozzájárult-e a kirendeléséhez, mielőtt azt megszüntette az OBH elnöke? FRISSÍTVE: a Kúria és az OBH közleményéből kiderül, hogy a bírónő vonta vissza a hozzájárulását a kirendeléséhez. Hozzátesszük, hogy néhány hete a Fővárosi Főügyészség éppen az eljárás jelentős elhúzódásának elkerülése érdekében tett indítványt a büntetőjogi felelősségre vonást érdemben nem érintő ügyrészek megszüntetésére. Ez az ötvenmillió forint alatti kárt okozó bűncselekményeket érintené. Persze ne legyenek illúzióink, a bíróváltás jócskán elhúzhatja (még ha az ügyet nem is kell teljesen elölről kezdeni) a már így is hét éve tartó eljárást, ami a több évtizedes szabadságvesztéssel fenyegetett vádlottaknak kedvezhet.
Az ügyben megszólalt a Kúria, közleményüket változtatás nélkül közöljük:
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 126.E/2022. (IV.28.) számú határozatával 2022. április 30-i hatállyal – a hozzájáruló nyilatkozat visszavonására tekintettel – megszüntette az úgynevezett Quaestor-ügyben eljáró kúriai bíró kirendelését a Fővárosi Törvényszékre. A bíró kirendelésének feltétele a bíró beosztás szerinti bírósága, a kirendelés helye és a bíró egyetértése. Bármelyik fél hozzájáruló nyilatkozatának hiányában a kirendelésre nem kerülhet sor vagy azt meg kell szüntetni. A kirendelés tehát rendkívüli szolgálatteljesítési forma. A hozzájáruló nyilatkozat visszavonása, és erre tekintettel a kirendelés megszüntetése ezért magyarázatot vagy indokolást nem igényel. A kirendelések indokoltságát az Országos Bírói Tanács folyamatosan napirenden tartja, legutóbb a 2022. április 6-i és május 3-i ülésein fogalmazta meg kételyeit. Az Európai Bizottság szintén tájékoztatást kért a bírák kirendelések gyakorlatáról, amelyről április 28-án adtunk ki közleményt. A szóban forgó esetben ezért a bíró hosszútávú kirendelésének megszüntetését a Kúriának az érintett bíró nyilatkozatának hiányában is indokolt lett volna megfontolnia. Kétségtelen ugyanis, hogy minden bírónak törvényben biztosított joga van ahhoz, hogy szolgálatát azon a bíróságon végezze – jelen esetben a Kúrián –, amelyre kinevezték.
Csütörtök reggel az OBH is válaszolt a megkeresésünkre, az ő válaszukat is változtatás nélkül közöljük:
Megkeresésével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla kúriai bíró Fővárosi Törvényszékre történő kirendelését a bírónő hozzájárulásával és eredeti ítélkezési tevékenységének részbeni megtartása mellett az OBH elnöke 2021. december 22. napján kelt határozatával 2022. június 30. napjáig meghosszabbította.
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 31. § (4) bekezdése szerint a bíró eredeti ítélkezési tevékenysége megtartása mellett csak hozzájárulásával rendelhető ki.
Figyelemmel arra, hogy a bírónő a kirendeléshez való hozzájárulását 2022. április 21. napján visszavonta, a Kúria elnöke a kirendelés 2022. május 1. napjával történő megszüntetését kezdeményezte.
Mivel a kirendelés fenntartásának kötelező jogszabályi feltétele a továbbiakban nem állt fenn, az OBH elnöke a kirendelést a 126.E/2022. (IV.28.) OBHE számú, 2022. április 28. napján kelt határozatával 2022. április 30. napjával megszüntette.
Milliárdos csalás és sikkasztás, bűnszervezetben
Az eddigi legnagyobb brókerbotrány 2015 elején robbant ki, a Magyar Nemzeti Bank 2015 márciusában tett feljelentést a Quaestor-ügyben. Tarsoly 1990-ben alapította meg azt a betéti társaságot, amelyből később kft., majd zártkörű részvénytársaság lett, végül egy 47 cégből álló vállalatbirodalom. Az ügyben eljáró Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) és a Fővárosi Főügyészség 2007-ig visszamenően vizsgálták a cégcsoport gazdálkodását. A nyomozás kezdetén egyesek „Tarsoly védelmezőjének” kiáltották ki az ügyészséget, amiért nem kezdeményezték azonnal a letartóztatását. Pedig a fővárosi főügyész, Ibolya Tibor egy sajtótájékoztatón emlékeztetett rá, hogy aki ismeri a Fővárosi Törvényszék letartóztatási gyakorlatát, tudhatta, hogy meggyőző bizonyítékok nélkül hiába állítják a nyomozási bíró elé a gyanúsítottakat. Márpedig a feljelentésből akkor még csak az derült ki, hogy vagy bűncselekmény, vagy gazdasági csőd állhat a Magyar Nemzeti Bank által feltárt hiány mögött. Tarsoly Csaba – az ügyészség szerint – igyekezett önfeljelentőnek beállítani magát, azaz ő maga leplezte le a cégeinél történteket. A vádhatóság ugyanakkor azon az állásponton van, hogy amikor a Buda-Cash-ügy miatt az MNB bejelentette, hogy ellenőrzést tart a Quaestornál is, Tarsoly megpróbálta elodázni azt. Csak azután tett cégei pénzügyeiről feltáró nyilatkozatot a felügyeletnél, amikor rájött, hogy nem úszhatja meg az alapos ellenőrzést.
A Fővárosi Törvényszéken 2016 júliusában elkezdődött perben a Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában (azaz példás gyorsasággal, a nyomozás megindulása után, egy éven belül) nyújtotta be vádiratát. Ennek lényege szerint Tarsoly Csaba és tíz társa 2007-től 2015-ig olyan bűnszervezetet működtetett, amely a Quaestor cégcsoport befektetőinek a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített. Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére. A Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma a vád szerint 753 rendbeli. A vádbeli cselekmények elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint, az ügynek több mint harmincezer sértettje van. A főügyészség szerint Tarsolyék tettüket bűnszervezet tagjaiként követték el; ha a bíróság megalapozottnak tartja a vádat, csak ebben az ügyben akár 25 évet is kaphatnak. Tarsoly Csaba a bíróságon tagadta, hogy ő vagy társai bűncselekményt követtek volna el. Tarsoly hangsúlyozta, hogy a vádiratban foglaltak, különösen a bűnszervezetben elkövetett csalás vádja érthetetlen, nem felel meg a valóságnak. Szerinte a Quaestor még „halálában is hasznot termelt” ügyfeleinek.
Bohózat: nyolc szakértőt is kizártak
Visszatérve a Quaestor-ügy elhúzódásához, nehezítette a bizonyítást, hogy három védőt is kizártak az ügyből, miután kiderült: olyanokat is képviseltek, akik a Quaestor-ügy károsultjai, illetve tanúk voltak. Ugyancsak nehezítette a bizonyítást, hogy egymás után nyolc igazságügyi könyvszakértőt is kizártak az ügyből. Volt olyan, aki alapvető kérdésekre sem tudott adekvát választ adni a tárgyaláson. Egy szakértő elfogultságra, leterheltségre és a kompetencia hiányára egyaránt hivatkozva kérte kizárását. Volt olyan közöttük, aki a kirendelés után négy évvel később jelentett be elfogultságot: a tőkepiaci szakértő pár nappal az újabb szakvéleményének a leadása előtt tette ezt meg, így őt is ki kellett zárni az eljárásból. A szakértő döntése azért is vetett fel kérdéseket, mivel a nyomozás és az addigi bírósági eljárás során korábban többször is úgy nyilatkozott, hogy nem elfogult. Végül arra hivatkozott, hogy a Postabank-ügyben érintett volt (gyanúsított, 2003-ban szüntették meg vele szemben a nyomozást), jogi képviselőjeként pedig a Quaestor-ügy egyik vádlottjának a védője járt el, akivel azóta is tartja a kapcsolatot. A tárgyalás-sorozat elején volt olyan szakértő, akit ugyan kizártak, ám a másodfokú bíróság is leírta, hogy a szakvéleménye felhasználható, az elsőfokon eljáró bíró ugyanakkor mégis újabb szakértőt rendelt ki, aminek az idővesztés és az eljárás elhúzódása lett a következménye.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS