Bombaként robbant kedden az a hír, hogy lecserélték a bírót az eddigi legnagyobb brókerbotrányban, a Quaestor-ügyben. A Fővárosi Törvényszék közleményében ugyan azt írta, hogy az új bíró már el is kezdte a felkészülést, ráadásul az ügyet nem kell teljesen elölről kezdeni, de ne legyenek illúzióink, a bíróváltás jócskán elhúzhatja a már így is hét éve tartó eljárást, ami a több évtizedes szabadságvesztéssel fenyegetett vádlottaknak kedvezhet. FRISSÍTÉS: az OBH közleményéből kiderül, hogy a bírónő saját maga döntött úgy még áprilisban, hogy visszalép az ügytől. Nagy kérdés, miért, hiszen a perben egy éven belül ítéletet hozhattak volna.
Sokakat megdöbbentett kedden az a hír, hogy Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke április végén megszüntette a Quaestor-ügyben eljáró kúriai bíró, Idzigné Novák Csilla kirendelését a Fővárosi Törvényszékre.
Mivel úgy a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetése, mint a kollégium tagjai különös gondot fordítanak a soronkívüliség követelményeire, ezért az úgynevezett átszignálást követően az új bíró már meg is kezdte a felkészülést. A tárgyalás egyszerűsített megismétlésének szabályai szerint az eljárás legkésőbb októberben folytatódik a törvényszéken
– írta a törvényszék a tegnapi közleményében.
Megjegyezzük, egy bírónak a kirendelését csak akkor lehet fenntartani egy év után, ha ő ehhez hozzájárul. Eddig ezt megtette. Kérdés, hogy most is hozzájárult-e a kirendeléséhez, mielőtt azt megszüntette az OBH elnöke? FRISSÍTVE: a Kúria és az OBH közleményéből kiderül, hogy a bírónő vonta vissza a hozzájárulását a kirendeléséhez. Hozzátesszük, hogy néhány hete a Fővárosi Főügyészség éppen az eljárás jelentős elhúzódásának elkerülése érdekében tett indítványt a büntetőjogi felelősségre vonást érdemben nem érintő ügyrészek megszüntetésére. Ez az ötvenmillió forint alatti kárt okozó bűncselekményeket érintené. Persze ne legyenek illúzióink, a bíróváltás jócskán elhúzhatja (még ha az ügyet nem is kell teljesen elölről kezdeni) a már így is hét éve tartó eljárást, ami a több évtizedes szabadságvesztéssel fenyegetett vádlottaknak kedvezhet.
Az ügyben megszólalt a Kúria, közleményüket változtatás nélkül közöljük:
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 126.E/2022. (IV.28.) számú határozatával 2022. április 30-i hatállyal – a hozzájáruló nyilatkozat visszavonására tekintettel – megszüntette az úgynevezett Quaestor-ügyben eljáró kúriai bíró kirendelését a Fővárosi Törvényszékre. A bíró kirendelésének feltétele a bíró beosztás szerinti bírósága, a kirendelés helye és a bíró egyetértése. Bármelyik fél hozzájáruló nyilatkozatának hiányában a kirendelésre nem kerülhet sor vagy azt meg kell szüntetni. A kirendelés tehát rendkívüli szolgálatteljesítési forma. A hozzájáruló nyilatkozat visszavonása, és erre tekintettel a kirendelés megszüntetése ezért magyarázatot vagy indokolást nem igényel. A kirendelések indokoltságát az Országos Bírói Tanács folyamatosan napirenden tartja, legutóbb a 2022. április 6-i és május 3-i ülésein fogalmazta meg kételyeit. Az Európai Bizottság szintén tájékoztatást kért a bírák kirendelések gyakorlatáról, amelyről április 28-án adtunk ki közleményt. A szóban forgó esetben ezért a bíró hosszútávú kirendelésének megszüntetését a Kúriának az érintett bíró nyilatkozatának hiányában is indokolt lett volna megfontolnia. Kétségtelen ugyanis, hogy minden bírónak törvényben biztosított joga van ahhoz, hogy szolgálatát azon a bíróságon végezze – jelen esetben a Kúrián –, amelyre kinevezték.
Csütörtök reggel az OBH is válaszolt a megkeresésünkre, az ő válaszukat is változtatás nélkül közöljük:
Megkeresésével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla kúriai bíró Fővárosi Törvényszékre történő kirendelését a bírónő hozzájárulásával és eredeti ítélkezési tevékenységének részbeni megtartása mellett az OBH elnöke 2021. december 22. napján kelt határozatával 2022. június 30. napjáig meghosszabbította.
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 31. § (4) bekezdése szerint a bíró eredeti ítélkezési tevékenysége megtartása mellett csak hozzájárulásával rendelhető ki.
Figyelemmel arra, hogy a bírónő a kirendeléshez való hozzájárulását 2022. április 21. napján visszavonta, a Kúria elnöke a kirendelés 2022. május 1. napjával történő megszüntetését kezdeményezte.
Mivel a kirendelés fenntartásának kötelező jogszabályi feltétele a továbbiakban nem állt fenn, az OBH elnöke a kirendelést a 126.E/2022. (IV.28.) OBHE számú, 2022. április 28. napján kelt határozatával 2022. április 30. napjával megszüntette.
Milliárdos csalás és sikkasztás, bűnszervezetben
Az eddigi legnagyobb brókerbotrány 2015 elején robbant ki, a Magyar Nemzeti Bank 2015 márciusában tett feljelentést a Quaestor-ügyben. Tarsoly 1990-ben alapította meg azt a betéti társaságot, amelyből később kft., majd zártkörű részvénytársaság lett, végül egy 47 cégből álló vállalatbirodalom. Az ügyben eljáró Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) és a Fővárosi Főügyészség 2007-ig visszamenően vizsgálták a cégcsoport gazdálkodását. A nyomozás kezdetén egyesek „Tarsoly védelmezőjének” kiáltották ki az ügyészséget, amiért nem kezdeményezték azonnal a letartóztatását. Pedig a fővárosi főügyész, Ibolya Tibor egy sajtótájékoztatón emlékeztetett rá, hogy aki ismeri a Fővárosi Törvényszék letartóztatási gyakorlatát, tudhatta, hogy meggyőző bizonyítékok nélkül hiába állítják a nyomozási bíró elé a gyanúsítottakat. Márpedig a feljelentésből akkor még csak az derült ki, hogy vagy bűncselekmény, vagy gazdasági csőd állhat a Magyar Nemzeti Bank által feltárt hiány mögött. Tarsoly Csaba – az ügyészség szerint – igyekezett önfeljelentőnek beállítani magát, azaz ő maga leplezte le a cégeinél történteket. A vádhatóság ugyanakkor azon az állásponton van, hogy amikor a Buda-Cash-ügy miatt az MNB bejelentette, hogy ellenőrzést tart a Quaestornál is, Tarsoly megpróbálta elodázni azt. Csak azután tett cégei pénzügyeiről feltáró nyilatkozatot a felügyeletnél, amikor rájött, hogy nem úszhatja meg az alapos ellenőrzést.
A Fővárosi Törvényszéken 2016 júliusában elkezdődött perben a Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában (azaz példás gyorsasággal, a nyomozás megindulása után, egy éven belül) nyújtotta be vádiratát. Ennek lényege szerint Tarsoly Csaba és tíz társa 2007-től 2015-ig olyan bűnszervezetet működtetett, amely a Quaestor cégcsoport befektetőinek a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített. Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére. A Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma a vád szerint 753 rendbeli. A vádbeli cselekmények elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint, az ügynek több mint harmincezer sértettje van. A főügyészség szerint Tarsolyék tettüket bűnszervezet tagjaiként követték el; ha a bíróság megalapozottnak tartja a vádat, csak ebben az ügyben akár 25 évet is kaphatnak. Tarsoly Csaba a bíróságon tagadta, hogy ő vagy társai bűncselekményt követtek volna el. Tarsoly hangsúlyozta, hogy a vádiratban foglaltak, különösen a bűnszervezetben elkövetett csalás vádja érthetetlen, nem felel meg a valóságnak. Szerinte a Quaestor még „halálában is hasznot termelt” ügyfeleinek.
Bohózat: nyolc szakértőt is kizártak
Visszatérve a Quaestor-ügy elhúzódásához, nehezítette a bizonyítást, hogy három védőt is kizártak az ügyből, miután kiderült: olyanokat is képviseltek, akik a Quaestor-ügy károsultjai, illetve tanúk voltak. Ugyancsak nehezítette a bizonyítást, hogy egymás után nyolc igazságügyi könyvszakértőt is kizártak az ügyből. Volt olyan, aki alapvető kérdésekre sem tudott adekvát választ adni a tárgyaláson. Egy szakértő elfogultságra, leterheltségre és a kompetencia hiányára egyaránt hivatkozva kérte kizárását. Volt olyan közöttük, aki a kirendelés után négy évvel később jelentett be elfogultságot: a tőkepiaci szakértő pár nappal az újabb szakvéleményének a leadása előtt tette ezt meg, így őt is ki kellett zárni az eljárásból. A szakértő döntése azért is vetett fel kérdéseket, mivel a nyomozás és az addigi bírósági eljárás során korábban többször is úgy nyilatkozott, hogy nem elfogult. Végül arra hivatkozott, hogy a Postabank-ügyben érintett volt (gyanúsított, 2003-ban szüntették meg vele szemben a nyomozást), jogi képviselőjeként pedig a Quaestor-ügy egyik vádlottjának a védője járt el, akivel azóta is tartja a kapcsolatot. A tárgyalás-sorozat elején volt olyan szakértő, akit ugyan kizártak, ám a másodfokú bíróság is leírta, hogy a szakvéleménye felhasználható, az elsőfokon eljáró bíró ugyanakkor mégis újabb szakértőt rendelt ki, aminek az idővesztés és az eljárás elhúzódása lett a következménye.
kbandi1
2022-05-06 at 18:46
Valahogyan az álszent mutogatás megy a liberálkomcsik részéről. Ugyan miért helyeztették vissza az annak idején nyugdíjazott főleg baloldali igazságügyi dolgozókat? Talán lelkiismeretből? Ugyan már! Egészen más oka volt annak is, mint most a Magyarország elleni jogállamisági herce-hurca beli igyekezetnek.
Az EU nem birodalomnak szerveződött, akik azt erőltetik el vannak tévedve.
Éppen úgy eltévedtek, mint az illegális migránsok integrációját illetően.
Lásd Svédország, Dánia, stb. Most már a török elnök is visszaküldi hazájába az afgán és szír atyafiakat. Biztosan nem a frizurájuk miatt.
Ez még akkaor is így van, ha a cenzor kihúzza a hozzászólásomat.
halo ila
2022-05-06 at 08:14
Volt itt már ennél régebbi ügy is, aminek soha nem lett vége, azóta se zárták le, soha nem lett felelősségre vonás: Posta Bank-, OTP-Bank-, MOL-, Czeglédy-, Fittelina-, Simon-, és még számos pénzügyi gazemberség…. Ezen se kell nagyon csodálkozni…
Neszeneked
2022-05-06 at 00:11
A magyar igazságszolgáltatás egy rossz vicc, mondhatni szégyen.
– Szégyen a parlamenti képviselőkre (jogalkotókra) nézve.
– Szégyen az állampolgárokra nézve
– És szégyen a bírókra/bíróságokra nézve. (A nem korrupt bírókra is, mert nem szorítják ki a kamarából a korrupt elemeket).
Ha a negyedik kétharmad sem lesz elég ennek a pöcegödörnek a rendbetételére, akkor búcsút intek a jobboldalnak és minden erőmmel azon leszek, hogy jöjjenek az EU intézményei és szűnjön meg ez a lokális hatalomgyakorlás, mert így ennek nincs értelme.
– Miért nincs ‘minőségbiztosítás’ az igazságszolgáltatásban?
– Miért nem lehet bírókat / ügyészeket beperelni? Mindenki más végezheti rosszul a munkáját, de ők nem?
Zoltaiguszti
2022-05-05 at 23:21
8 szakértő tiplizik egy ügyben, 3 védő. és most a Bírónó. Többen több év után.
Csak nekem tűnik úgy hogy forró a pite? Senki nem akarja hogy hozzá kötődjön az ügy eldöntése.
Ezek szerint Tarsolyék ezt elbuknák ha lenne egy töki bíró aki lecsapja, de mind fosik, vagyis Questor vaszeg jattolt valami nagy embernek vagy többnek és ha buktavári lesz Tarsoly énekelni fog.
Fatal
2022-05-05 at 20:10
Tímár László: és Szegeden, Pécsett. Mint egy kis családi vállalkozás.
tarcsa
2022-05-05 at 16:14
Kohn bácsi erre mondta: ügyes!
Hans Landa
2022-05-05 at 14:58
A vörös polip.
Namond
2022-05-05 at 13:59
Gratulálok a 2.-5. Obán kormány jogalkotásához, kiemelten a bírósági eljárási törvényhez.
kamcsatka
2022-05-05 at 13:15
az egesz bírói ka BŰZLIK
BŰZLIK A KORRUPCIOTOL, AZ ELTUSSOLASTOL, A KÉZ KEZET MOSTOL, A JOGASZ MAFFIA URALJA MAGYARO.OT
angelblind652
2022-05-05 at 13:03
Ngyon örülök neki, hogy Szegeden, annak idején részvényeket áruló Questor cégtől mégsem vettünk részvényeket.
Aki vett, azóta is fut a pénze után. (kb. a 80-90-es években)
POROSZLAI RÓBERT
2022-05-05 at 11:51
A vörös polip tovább él.
etelex44
2022-05-05 at 10:00
A bíró sem különb az átlag embernél. Közöttük is van lelkiismeretes és lelkiismeretlen. Becsületes és korrupt. Szorgalmas és lusta. Stb. Nem tudom, mikor jön el az ideje, hogy azok akik erre jogosultak, kezdeményezzék a bírók átvilágítását, és azok ellen a bírók ellen, akikkel szemben – a munkájuk miatt – kifogás van, kezdeményezzék az alkalmatlansági vizsgálat lefolytatását. Meg kell vizsgálni azt is, hogy az OBH alkalmas e a bírósági szervezet irányítására. A bíróság, mint szervezeti egység függetlensége nem más, mint fából vaskarika. A bíróság működésének tárgyi feltételeit az állam biztosítja, és az OGY, a Kormány és a miniszterek által meghozott törvényeket, rendeleteket és egyéb jogszabályokat köteles alkalmazni. Az ítélkező bírónak van függetlensége, őt nem lehet utasítani arra, hogy milyen ítéletet hozzon. Ezért nem lenne ördögtől való, ha az igazgatást, felügyeletet, ellenőrzést az IM végezné el a bíróságok felett.
Sojal
2022-05-05 at 06:52
Az egyszerű melósnak norma szerint kell dolgozni, ami azt jelenti, hogy meghatározzák az időt ami alatt el kell végezni a munkát. Ha ezt nem tartja be kirugják.
Mi teszi lehetővé, hogy ezek gazemberek évekig, vagy évtizedekig nem jutnak eredményre?
Persze kifogás van bőven, ezret tudnék felsorolni.
Könyvtárnyi periratok születnek, sokszor tízezer oldalak, áttanulmányozásuk éveket vesz igénybe.
Hol az összefoglaló két oldalban?
Van tennivalója az új kormánynak!
Orientál
2022-05-04 at 20:44
Hát az ilyen bírósági melósok nem a munkájukat végzik ,mert ennyi év és továbbra sem ítélkeznek.
Sas
2022-05-04 at 20:04
A COSA NOSTRA sehol nincs a hazai jogászmaffiához képest……………CATTANI Felügyelő kell ide.
Netta
2022-05-04 at 16:43
“ aminek az idővesztés és az eljárás elhúzódása” volt a célja…
Alcapi
2022-05-04 at 16:10
Egy másik cikk kommentjében már megírtam!
Kedves Judit asszony!!!
Nem csak a szükségállapot bevezetésére kellene pikk-pakk kidolgozni alkotmánymódosító javaslatot, hanem pl. az ilyen, és ehhez hasonló esetekre, bírói “tévedésekre”, az ítélkezések szabotálására, és a botrányosan enyhe ítéletekre, amiket a sorosista érzékenyített, és a múltrendszerből itt ragadt, begyöpösödött, vén komcsi bírák hoznak a “mi kutyánk kölykeire”!!!! Van egy jó néhány eset, ami jelenleg is 8-10-15 éve, vagy talán már régebb óta is húzódik, és esély sincs rá, hogy hamarosan ítélet születik bennük. Ideje lenne, esetleg ezeket az ügyeket is megpiszkálni, hogy mi az oka az ilyen mértékű átfutási időknek! Talán erre is lehetne valami törvényjavaslatot, esetleg valami felülvizsgálati hivatalt, vagy bizottságot (akár eseti megbízással) létrehozni!!!!
Mit akarunk?
2022-05-04 at 15:39
Az egyik liberálnyik társaságban mondta egy sakál, hogy “már kineveltük
a jogász új generációt, aki már tudják és tudni fogják a dolgukat”.
Saghy Rozalia
2022-05-04 at 15:38
Reménykedem, hogy titokban elkészült valami törvény és haladéktalanul benyújtják? Tévedek?
Netta
2022-05-04 at 15:38
“a kommunista bírák, ügyészek felszámolásával.”
Első dolguk volt. Nyugdíjazták őket.
Brüsszelig szaladtak a fogatlan, kaffogó sakálhiénák,
és megsemmisíttették a törvényt.
Ezek és a hálózatuk emberei tanítanak a jogi karokon,
náluk végzik a gyakorlatot a szakvizsgázni akaró
utánpótlás.
Vagy beállnak a sorba, vagy tyúkperekkel töltik le az életüket,
havi fixért.
Saghy Rozalia
2022-05-04 at 15:36
Átvilágítani:
1. Ügyészek
2. Nyomozók
3. Bírák
Gáspár Anette
2022-05-04 at 15:28
Varga Judit!
Mi szerepel erről az Alkotmányban?
Ideje előterjeszteni a törvényt, hogy a trükköző, szélhámos
ügyészek, bírók talpára útilaput kell kötni!
Csak betegség esetén adhatja vissza az ügyet. Legyen köteles
végigvinni, ítéletet hozni.
Ha zsarolják, fenyegetik, akkor azt legyen köteles azonnal jelenteni.
Kirúgni!
2022-05-04 at 15:12
Ez volt a cél
Puncius Pinatus
2022-05-04 at 14:44
“Sokakat megdöbbentett kedden az a hír,”
Engem nem döbbentett meg!
Ami megdöbbent és rosszallásom fejezem ki, az a kormány tehetetlensége, vagy nem akarása a kommunista bírák, ügyészek felszámolásával. Az igazságos, törvényes szolgáltatás kialakítása!
Egyenes úton halad a következő választások nagy bukta irányába.
Majd a Mi Hazánk Mozgalom teljesíti azokat, amiket a jelenlegi kormány minden választás előtt nagy mellénnyel, határozottan megígér.
Ezekből semmi nem teljesült, fokozatosan minden a velejéig romlott! ” A szar húzza le a WC-t”
Lehangoló, elkeserítő, bicskanyitogató ez a semmittevés, nem akarás!!!
Tímár László
2022-05-04 at 14:25
Valahogy mindig a Fővárosi Bíróságnál akadnak meg a baloldali és baloldalhoz köthető ügyek!! Nem kéne talán tenni valamit?
Abádszalók
2022-05-04 at 14:02
lehet azt a bizonyos “barna macit” többféleképpen passzírozni