Rózsa-Flores Eduardo bolíviai-magyar katona, színész, író, költő és publicista volt, de ennél jóval rejtélyesebb a története. A 2009-ben Bolíviában agyonlőtt Rózsa-Flores szélsőbaloldali indulásáról korábban is írtunk már, ahogyan arról is, hogyan lett a terrorista Carlos tolmácsa. Most Kiss Dávid történész, a Munkásőrség történetének kutatója lepett meg minket egy vendégírással, amelyben Rózsa-Flores szerepét vizsgálja. A megdöbbentő: Rózsa-Florest tulajdonképpen „beépítette” a Munkásőrség a rendszerváltoztatás ellenzéki csoportjai közé, például 1988. március 15-ről is „jelentett”. Ezekért meg is kapta a Kiváló Munkásőr elismerést. Egy ismert életút ismeretlen szakasza.
KISS DÁVID történész (VERITAS)
Tizenkét esztendővel ezelőtt, 2009. április 16-án Bolíviában, mai napig tisztázatlan körülmények között hunyt el Rózsa-Flores Eduárdó, ahogy több iratban szerepel az aláírása: Rózsa György Eduárdó. Életének mindmáig vannak és lesznek megválaszolatlan kérdései. Újabb dokumentumok előkerülésével azonban az 1990 előtti életszakaszának egyes részeit fogom ebben a cikkben röviden rekonstruálni.
Rózsa György Eduárdó 1960-ban Santa Cruz de la Sierrában született, édesanyja bolíviai, apja magyar származású, baloldali gondolkodású ember volt.
Hugo Banzer Suarez ezredes hatalomra kerülését követően ezért 1972-ben Chilébe menekült át a család. Apja hivatalosan Allende művészeti tanácsadója lett, de a Chilei Kommunista Párt külügyi osztályán is dolgozott. Az 1973-as Pinochet-hatalomátvétel után több kommunistát bujtattak a lakásukon. Érdekes, hogy a ’80-as években Magyarországon is működött egy chilei kommunista emigráció, amelynek katonai részlege is volt, Rózsa egyik visszaemlékezése szerint „fegyver nélkül” gyakorlatoztak.
„Később, a diktátor (Pinochet) elleni merénylet engem kísértetiesen emlékeztetett egy gyakorlatra, amikor itt, Magyarországon próbálták ki, mit kell tenni egy gépkocsioszlop támadásakor. (…) Persze nem sikerült az akció” – emlékezett vissza a Fejér Megyei Hírlap 1995. március 18-i számában. Chiléből végül a család Svédországba távozott, ahol másfél évig éltek politikai menedékjogukkal, majd Magyarország következett.
Magyarország, határőrség
1975 és 1979 között a Budapesti I. László (ma: Szent László) Gimnáziumban tanult, 1975-ben lett a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) tagja, később alapszervezeti titkár, bizottsági tag, és egyben az Ifjú Gárda tagja is. 1978-ban a KISZ KB Aranykoszorús jelvényét kapta meg, és a Vöröskeresztbe is belépett ugyanebben az esztendőben. 1979 és 1981 között a BM Határőrségnél szolgált, később őrmesterként szerelt le. Lőkösházán lett lovas határőr, majd Budapestre, Adyligetre került, később Ferihegyre vezényelték.
1983-ig volt hivatalosan határőr, közben 1982-ben lett az MSZMP és valamelyik meg nem nevezett szakszervezet tagja.
Kicsempészték Romániából?
1984-ben jelentkezett az ELTE spanyol szakára, és ebben az esztendőben a Lapkiadó Vállalat KGST Információs Bulletin Szerkesztőség anyanyelvi lektora és sajtólevelezője lett, amely nyilvánvalóan bizalmi állás volt. Rózsa egyébként spanyol, francia, olasz felsőfokú, portugál középfokú nyelvvizsgával rendelkezett, és angolul is beszélt; 1989-es terveiben az orosz és a német nyelv elsajátítása is benne volt.
Itt KISZ bizottsági tag is volt egyben, agitációs-propaganda felelősként. Később a La Vanguardia spanyol lap tudósítója lett, Romániába, Sütő Andráshoz is kiküldték, majd több keleti blokkban lévő államból is tudósított a rendszerváltoztatás éveiben. A Sütővel való találkozását követően visszaemlékezése szerint a zöldhatáron keresztül csempészték ki az országból, ugyanis a Securitate erőszakos fellépésétől tartottak.
Pályafutása a Munkásőrségben
A Munkásőrséggel szorosabb kapcsolatba akkor került, amikor a ’80-as évek közepén a kubai milícia küldöttsége járt az országban, akiknek tolmácsolt, és ennek során több munkásőrt is személyesen megismert. Erre így emlékezett vissza 1989-ben, a Munkásőr című lapban: „…és amikor érdeklődtek, miért nem vagyok még munkásőr, én is feltettem magamnak a kérdést: tényleg miért? Ha valahol kommunistává váltam, akkor az a Munkásőrségben történt.” A vele a Munkásőr című lap számára interjút készítő Bartha Szabó József kérdésére kifejtette, hogy egy demokratikus rendszerben is el tudta volna képzelni a testületet, mivel minden társadalmi réteg képviseltetve volt benne.
Szerinte a Munkásőrség sokat változott a fennállása során, de nem járatta le az általa képviselt értékeket. Az a vád pedig, hogy sztálinista maradvány lenne, szerinte nem volt igaz. Ugyanakkor a testülettel kapcsolatos téveszmék kialakulásában a rossz propaganda is hibás volt, mivel a militarizmus helyett a testület közösségi jellegét, a fiataloknak és öregeknek való segítség nyújtását kellett volna hangsúlyoznia – részletezte.
Bár a testületet a ’80-as évek végén valóban túlzás volt sztálinista maradványnak tekinteni, de ennek ellenére végig az MSZMP párthadseregeként működött.
A Munkásőrségnek jelentett az ellenzékiekről
Rózsa 1985. február 1-én, más adat szerint 25-én lett a Munkásőrség tagja; egyből az országos parancsnokság titkárságára került társadalmi munkatársként, ami nem volt szokványos. Lényeges kiemelni, hogy az úgynevezett társadalmi állományban lévők nem kaptak fizetést, munka mellett teljesítették a szolgálatukat. Amennyiben munkaidőben „igényelték” őket, abban az esetben ki kellett fizetni a kieső bérüket.
Munkásőri tevékenységével kapcsolatban a következőket tudjuk. Rózsa jelen volt az 1988. március 15-i megemlékezésen is, amikor a hatalom még korlátozta az ünneplést; több ellenzékit úgynevezett preventív őrizetbe vettek az esemény előtt, jelentős rendőri készültséget rendeltek el. Több „KISZ-korú” munkásőrt is kiküldtek a tüntetők közé, így Rózsát is; nekik informálniuk kellett a Munkásőrséget.
Ennek során a Munkásőrség iratai közt található dokumentumok szerint Rózsa „…az egyetemi fiatalok körében az ellenzéki csoportok megmozdulásait rendszeresen figyelemmel kísérte, azokról folyamatosan tájékoztatta a MOP (Munkásőrség Országos Parancsnoksága) titkárságát és a hadműveleti ügyeletet. Munkásőrhöz méltóan cselekedett, bátor helytállásáról tett tanúbizonyságot.” Mindezért Kiváló Munkásőr elismerésre terjesztették fel, amit meg is kapott. Rendszeres tolmácsolási feladatai is voltak. 1989. október 17-én ötéves munkásőr-emlékérmet kapott, tehát megszűnéséig tagja maradt a testületnek.
Az ELTE utolsó KISZ-titkára
Ugyanakkor 1989-ben az ELTE BTK-n összehasonlító irodalomtörténet és tudományos szocializmus szakon volt ötödéves hallgató; a KISZ-ről és terveiről ekkor adott interjút a Munkásőr című lapnak, amelyből fentebb már idéztem. Az interjú a KISZ megszűnését követően készült vele, 1989 tavaszán.
Ebben leginkább a szervezetnél betöltött tevékenységéről beszélt. Egyébként ekkor a KISZ helyett ideiglenesen a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ) alakult meg. Rózsa a cikkben a KISZ-szervezetek taglétszámának 1989. évi drasztikus csökkenéséről beszélt, és az egyetemi ifjúság pluralizálódásáról. 1988 októberében választották az ELTE KISZ-bizottság titkárának. Ezt elmondása szerint arra a rövid időszakra akarta elvállalni, amíg a KISZ nem szűnt meg.
Erre a cikkíró feltette neki azt a kérdést, honnan tudott már 1988-ban a szervezet megszűnéséről, amikor ez csak 1989-ben vált aktuálissá. Rózsa válasza erre a következő volt: „Ez egy előre lejátszott parti volt. A rétegszervezetek modelljét Olaszországból importálták. Részese voltam az e témákban folytatott konzultációknak. Azóta, ha spontán társadalmi szerveződésekről hallok, kinyílik a bicska a zsebemben, mert tudom, hogy az alulról jövő, demokratikus mozgásnak titulált formák, zömmel felülről irányítottak.
És még valami: ha körülnézel, csupa olyan embert látsz – tisztelet a kivételnek, a különböző tagcsoportok és szervezetek élén, akik vezetői pozíciót foglaltak el a régi KISZ apparátusban is. Szék- és hatalomátmentés van? – kérdezhetnéd, de erre nem felelek, úgyis megteszi helyettem, nagyon rövid időn belül, a történelem.”
– válaszolta meg a saját magának feltett kérdést, ugyanakkor az olasz modell kellően átgondolt adoptációját tartotta lényegesnek. Saját maga nézeteit a következőképpen definiálta:
„Olyan marxista-leninista alapon álló kommunistának tartom magam, aki vallja, hogy nem kommunista értékrenddel, hanem a gyakorlattal van a gond.”
A „KISZ-pótlék” DEMISZ-ről a következő volt a véleménye: „A DEMISZ olyan, mint a rágógumi, nyúlik, nyúlik, és azt feltételezi, hogy az egész magyar ifjúságot átéri. De hát ez ugyanolyan illúzió, mint amilyen az a politikai gyakorlat volt, amely megpróbálta elhitetni a régi KISZ-ről, hogy a fiatalok egyetlen és igazi szószólója.”
Majd elmondta, hogy korábban utolsó ELTE KISZ-titkárként célja volt megtartani azokat, akik még a szervezetben voltak, és az érdekvédelmi feladatok lehető legjobb ellátását is lényegesnek tekintette. Nem tartotta jónak, hogy az állam csak a KISZ-t ismerte el, mint érdekvédelmi szervezetet. Az önkormányzatiság szerinte nem érvényesült, mert a jogszabályok miatt rengeteg kritériumnak kellett megfelelni.
Lemondott, mert már nem akarták ünnepelni a Tanácsköztársaságot?
Az ifjúsági szervezetek egyfajta közös platformjának a létrehozását javasolta – bár nem fejtette ki, hogy pontosan mit ért ez alatt –, amely megfelelően elláthatja az érdekképviseletet. Kiemelte, hogy eredetileg az áprilisi KISZ-kongresszusig vállalta volna a vezetést, de március 21-én lemondott, mivel a KISZ-bizottság sérelmezte az eredeti tervben lévő megemlékezést a Tanácsköztársaság 1919. március 21-i megalakításáról. Így ő lett az utolsó KISZ-titkár az egyetemen, mivel utána már nem választottak újat. Rózsa egyébként március 21-én a Tanácsköztársaságra emlékezve a Münnich Ferenc Társasággal együtt koszorúzott. Egyébként az utolsó KISZ-kongresszus, amelyen tehát Rózsa nem vett részt, arról vált nevezetessé, hogy Grósz Károly a rendkívüli állapot bevezetésének a lehetőségéről beszélt.
A vele készült interjúban Rózsa még elmondta, hogy a KISZ megszűnte után fontosnak tartotta, hogy egy marxista-leninista alapon álló ifjúsági szervezet is létrejöjjön.
A DEMISZ-szel nem akart foglalkozni, ezzel szemben úgy vélte, ha más országokban is vannak kommunista ifjúsági csoportok, itt is lehetnének, ráadásul sok embert be lehetne léptetni, mivel szerinte a társadalomban a következő tendenciák érvényesültek: „Napjainkban zajló folyamatoknak két lényeges összetevője van. Az egyik a klasszikus értelemben vett karrierizmussal és opportunizmussal jellemezhető magatartásforma, a másik viszont valóban meg akarja változtatni mindezt, gazdaságot, oktatást, kultúrát, szociálpolitikát és még sok mást, amit eddig várt a KISZ-től vagy a párttól.” Elképzelése idealista volt:
„A jövő, pontosabban az én jövőm olyan ifjúsági szervezetben van, mint mondottam, amelyik felvállalja a baloldal haladó értékeit és hagyományait. (…) Ez azzal jár, hogy jelzőket akasztanak majd ránk, és vádolni fognak százféle dologgal. De nem félünk. Mert ez a korosztály nem korrumpálódott, és főleg nem kompromittálódott. Huszonévesek vagyunk, akik nem éltek negyvenkilencben, se ötvenhatban, hatvannyolcban pedig csecsszopók voltunk. Így aztán, a kommunista jelzőt vállalva, tiszta lappal indulunk.”
A fenti tervek végül nem valósultak meg, Rózsa (Flores) György Eduárdó életútja viszont a későbbiekben is változatosan alakult.
–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Antikom
2022-05-11 at 21:28
Hivatásos forradalmár.
Volt pár ilyen a magyar történelemben.
ekeke
2022-05-11 at 16:48
Rózsa-Flores Eduardo a KISZ Eötvös Loránd Tudományegyetemi Bizottságának utolsó titkára, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület alapító tagja, a Jobbik.net szerkesztője, a Kapu és a Leleplező című folyóiratok munkatársa, az Ellenkultúra.info alapító-főmunkatárs, a Magyar Iszlám Közösség alelnöke. Magyarországon és külföldön Eduardo Rózsa Flores néven is ismert volt, míg fiatalkorában a Rózsa György Eduárdó nevet használta.
Apja Rózsa György zsidó származású magyar festőművész, anyja Nelly Flores Arias katalán származású tanárnő.
Mogyar Elemér
2022-05-11 at 16:36
Szerintem Rózsát a titkosszgalat futatta az éppen aktuális érdekei szerint. Az volt kommunista 1990-ig, aztán beallt a horvatokhoz(pont Antall idejében), állítólag szeljobbos is volt ekkor. Aztan meg muzulmannak is megtért(vagy azt alázta). Terry Black[Rácz Károly] is “mondott róla dolgokat”. Végül jobboskent akarta Bolivia elnöket megpuccsolni[amerikai szolgálatban?]. Végül szerintem feldobták[túl sokat tudott?] aztán kivegezte egy kommando. Ő volt korunk egyik Ocskay brigaderosa, hogy Benyovszky Móricz…
Gomez Alvarez Lopez Havanmit
2022-05-11 at 09:30
Az mindenképpen érdekes, hogy az a rajtaütés, amikor őt kivégezték, pont az után történt, amikor az egyik közeli barátja beszámolt róla, hogy e-mailben tartják a kapcsolatot.
Ez a barát beszámolt a levél egy apró részletéről is, mondván:
Azt írta, hogy estére bemennek a városba, mert a fiúknak már nagyon hiányzik a társaság…
Elhangzott akkoriban a Duna tv-ben.
Ha a magyar titkosszolgálat elolvasta ezt az e-mailt, továbbá tájékoztatta a bolíviai hatóságokat erről, mert a Rózsa Flores-nek valami köze volt az őszödi beszéd kiszivárogtatásához…
jános
2022-05-11 at 08:08
NAAHÁT-NAHÁT!
FER
2022-05-10 at 20:01
“Komoly történész, aki olyanokat ír:jelenthetett”. Vagy jelentett, vagy nem jelentett! “Eshetett, mert be volt borulva?”
“Osztogattak, vagy fosztogattak?” A történész nem föltételes módban ír. Tényekkel áll elő.
“jelenthetett Orbánékról” Maradt volna inkább ált.iskolai tanár ez a Kiss Dávid. Pancser. Nyögve nyelős erdei manó.
jámbor lászló
2022-05-10 at 13:12
Eduárdó meg a nagy fülű Daróczi Dávid szinte egyszerre haltak meg vajon miért csak nem ők hordták ki az Öszödi beszéd hang anyagát a szerkesztőségekbe nekem valami ilyesmi rémlik fel még a leg elvetemültebb kommunista sem hitte el, hogy Daróczi öngyilkos lett lenne mit kutatni ez ügybe
Kavarás
2022-05-10 at 09:05
A leírtak alapján inkább nevezhető szélsőbalos meggyőződésű “forradalmárnak”,ehelyett elképedve olvasom Dezső András: Fedősztori könyvében:”Eduardo Rózsa-Florest a magyarországi radikális jobboldal alakjaként a magyarországi titkosszolgálatok jól ismerték,..”Szép karrier egy “utolsó KISZ titkárhoz” képest. Annak idején a legfőbb KISZ vezérnek tartozott számadással,az pedig Gyurcsány Ferenc volt.
Zoltaiguszti
2022-05-09 at 22:52
Ákossy, Xamax.
Pár dolgot érdemes átgondolni.
A Horvát háború azután kedzett megfordulni amikor a Horvát Vezérkart meggyorstalpalóztatták az USA-ban…Amikor eldőlt Jugó felbomlása az USA a Horvátokra tett az Oroszbarát Szerbekkel szemben.
Ami mi a hazai dolgainkról tudunk, a módszeváltást szervező társulat elég régóta lepaktált az NSZK nagyipari köreivel és azon keresztül a CIA-val , és USA vonallal.
Eörsi Mátyásék hívták be Sorost konkrétan általános iskolai ismeretség alapján érték el Sorost.
Tehát amit itt boncolgatnak az az Florest ki is mozgatta és miért?
Tegyük hozzá a Horvát háború óta volt Horvátorszgban pár csúnya megjegyzés az ottani Magyarsággal kapcsoalztban ahogyan Magyarországgal kapcsolatban is.
Flores ennek az államnak a létrejöttéért is harcolt. Az USA befolysárét Horvátországban, még ha nem is tudodott róla. Lásd mai Horvát Államfő vs Miniszterlenök vitája Ukrán, Orosz, EU ügyekben.
És nekünk szémít, ez az átmentés ami itt lement az orszégot 25 évre nyomorba döntötte.
Flores ebben a csapatban forcizott az uccsó percben.
Ti nem akarjátok tudni átvertek -e benneteket?
csakafidesz
2022-05-09 at 21:08
Nagyon helyes, hogy ott Dél Amerikában szitává lőtték.
Patriota
2022-05-09 at 18:29
Aha.. Mibe is került ennek a komcsinak a “kimentése” a magyar kormánynak??????? Vajon kiknek volt az érdeke???????
Orientál
2022-05-09 at 17:42
Manó Ez az elvtársad le is puffantatta magát Dél-Amcsiban ,jelleme sem volt különb.
Hans Landa
2022-05-09 at 14:06
“De mortuis nil nisi bene”……………
filmajánló:Chico/2001/
Manó
2022-05-09 at 11:34
Xamax! Egy kis Xanax? A cikk Flores fiatalkoráról szól.
Manó
2022-05-09 at 11:32
FER egy ritka zavaros valaki. Nem tudom, füle, farka van-e, kalap szart ér-e?
FER! Ha halgattál volna, bölcs maradhattál volna.
Böngér fia Bors
2022-05-09 at 11:28
Orbán lejáratása. Ennyire képesek a nihilista globalisták. Az eredményt láttuk a választásokon. HA_HA_HA…
Böngér fia Bors
2022-05-09 at 11:23
Flores mufti USA megbízásból ment Bolíviába, ezt mindenki tudja.
Z
2022-05-09 at 10:38
Rosszul fogalmaztál józsika, csak a hülye tudja, hogy Orbán Viktor 3/III-as ügynök volt. Igy már valósabb.
Z
2022-05-09 at 10:18
László54, akkor ezen az alapon Che Guevara is példakép lehet.
László54
2022-05-09 at 07:12
Ami biztos, igen változatos életpályát futott be.Egyet el kell ismerni egy jól tájékozott több, nyelvet beszélő nyughatatlan figura volt! Politikai hovatartozásától függetlenül a Jugoszláv háborúban,bebizonyította harc edzettségét és bátorságát nem az író asztal mögül osztotta az észt!Amilyen az élete olyan volt a máig rejtélyes halála,hitt valamiben lehet, hogy tévúton járt de elszánt volt!
Ákossy
2022-05-09 at 04:18
Xamax: számból vetted ki a szót.
Lesz@rom, mit csinált Eduardo R. F. békeidőben a KISZ-nél.
Az érdekel, mit csinált a háborús időkben Horvátországban – a megszállók ellen.
Csinálja utána, aki most holtában bírálja.
moliere
2022-05-08 at 23:41
Attól tartok, hogy a most futó sorozat, aminek nagy hisztériát csapnak a balos médiumok (“A besúgó), az a szándékolt kifutása, hogy Orbán Viktort besározza, és évekre beletegye a bogarat a hülyébbek fülébe, hogy Orbán ügynök volt.
Ez elleni felkészülés jegyében jöhetnek ki olyan infók, mint “Gyurcsány besúgó volt Pécsen”, és például ez is, hogy jelentettek Orbánékról.
Számítható volt, hogy a reménytelen választások utáni állapotból csak ez jöhet ki: a legaljasabb, legnemtelenebb alattomosságok.
Márky-Zay mai nyilatkozata is ebbe a sorba illeszkedik: a reménytelenség, a diktatúra kinyilatkoztatása, amely megfelelő alap lehet bármilyen támadásra. Külföldire is. És a külföld van is olyan erkölcsi és szellemi erőben, hogy akár válaszoljon ezeknek a hangoknak.
Krisz
2022-05-08 at 22:26
Annak idején a nemzeti radikális körökbe valaki behozta/valakik behozták ezt a figurát. Már akkor is gyanús volt.
Egyébként azokban az időkben szinte bárkit beengedtek, csak minél nagyobb legyen a létszám és minél több a szavazat. A felhígulás már akkor elkezdődött, a Jobbik valójában már akkor megásta a saját sírját, csak még nem tudtak róla. És igen, a jelenlegi mi hazánkosok egy részének is benne volt abban a keze.
Xamax
2022-05-08 at 21:59
Én is azt mondom, hogy ez iromány egy rakat szar. Ez az ember lehet, hogy kommunista volt, de a horvátországi háborúban a nemzetközi brigád parancsnokaként a bőrét vitte a vásárra a baranyai magyarok védelmében, és súlyosan meg is sebesült. Nekem ez többet nyom a latban mint az hogy a 80-as években kommunista volt.
FER
2022-05-08 at 21:41
Ritka egy zavaros írás. Se füle, se farka. Egy kalap szart nem ér az itt összegányolt dolog.
Orientál, ha hallgattál volna, bölcs is maradhattál volna. “A semmire kommentelsz”
Galamb
2022-05-08 at 21:30
Isten óvja a világot az ilyen figuráktól!…
Nahát!?
2022-05-08 at 20:56
“Rózsa-Flores Eduardo a Munkásőrségnek”
Aki igen jó cimborája volt – a korabeli hírek szerint- Toroczkai Lászlónak.
Orientál
2022-05-08 at 20:53
Ami volt úgy is végezte Dél-Amerikában.