A Győri Ítélőtábla május 25-én kihirdetett másodfokú ítéletével a hatályos Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseit félretéve a korábbi, már nem hatályos Ptk. kapcsán kialakult bírói gyakorlatra utalással megváltozatta a felperesre nézve kedvező elsőfokú ítéletet és teljes egészében elutasította Reményi János felperes keresetét, kötelezve őt 800 ezer forint perköltség megfizetésére. A felperes és jogi képviselője a Kúriához fordulnak, felülvizsgálatot és az elsőfokú ítélet hatályának fenntartását kérve.
A jogsértett felperes azért indított pert képmáshoz fűződő jogainak megsértése miatt, mert 2019-ben, az RTL Klubon sugárzott A mi kis falunk c. sorozat negyedik évadának negyedik részében három másodperc hosszan, az ő engedélye nélkül szerepeltette őt a sorozat gyártója, a Content Factory Kft alperes.
A konzervatív-jobboldali beállítottságú, lokálpatrióta, ötgyermekes Reményi János a sorozat magyarságot, a vidéki embereket és a kereszténységet sértő szemléletmódjával, módszereivel kezdettől fogva nem értett egyet. Ez közismert volt róla az Esztergom városhoz tartozó Pilisszentlélek településrészen. Évek óta itt forgatja hatalmas stábbal felvonulva, évente több hónapos időtartamban ezt a sorozatot a Content Factory Kft., amely forgatással kapcsolatos kellemetlenségek, nehézségek egyre több helybelit zavarnak, bosszantanak és korlátoznak a magánlakáshoz és szabad mozgáshoz való jogaikban.
Nem kizárható, hogy egyáltalán nem véletlen, hogy Reményi János engedélye és tudta nélkül került bele a filmsorozat egyik adásába, ráadásul a felvételt egy olyan helyről készítették, amely a gyártó cég közterület-használati engedélyében forgatási helyszínként nem is szerepel.
Az önkéntes tartalékos tisztként szolgálatot is teljesítő Reményi Jánost barátai, ismerősei értesítették erről a nemkívánatos “szereplésről”, amely számára sok kellemetlenséget okozott. Ezt követően azonnal bejelentést tett a filmügyi hatósághoz, majd jogi képviselője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd útján felszólította az RTL Klubot és a gyártót, hogy távolítsák el a róla szóló részt a sorozatból és sérelemdíj-igényt jelentett be. Az engedély nélkül róla készült részt ugyan a sugárzás után kivágták a világhálón megtalálható adásból, de az elégtételtől és a sérelemdíjtól elzárkóztak, tagadták a jogsértést; emiatt Reményi János bírósághoz fordult képmáshoz fűződő jogai megsértése miatt.
A Tatabányai Törvényszék hat tárgyalás (közte egy helyszíni tárgyalás is), és az ügy alapos kivizsgálását követően 2022. február 8-án hozott elsőfokú ítéletében Reményi János keresetének döntő részt helyt adott; megállapította, hogy a képmás elkészítése és filmben történő elhelyezése jogellenes volt, ezért kötelezte az alperest elégtétel adó levél megküldésére, illetve 300 ezer forint összegű sérelemdíj megfizetésére, továbbá 1,63 millió forint perköltség megfizetésére.
Az elsőfokú ítéletről részletesen tudósítottunk a Pesti TV Az ügy c. műsorában, a kapcsolódó cikket ITT találhatják meg.
Az elsőfokú eljárásban az alperesi gyártó cég alapvetően azzal az abszurd érveléssel védekezett, hogy a forgatási időpontokban a településrészen közterületen tartózkodó személyek engedélyét nem kell elkérni a filmsorozatban való szerepeltetés érdekében, mivel ilyenkor a közterületen tartózkodás lényegében ráutaló magatartással megadott engedélynek minősül. Ezzel az abszurd alperesi védekezéssel a Győri Ítélőtábla sem értett egyet, mivel azt állapította meg, hogy a perbeli felvétel nem is volt tömegfelvétel, tehát szó sem volt közszereplésről, de ráutaló magatartással megadott engedélyezésről sem lehet beszélni.
Ugyanakkor azt fejtette ki dr. Zámbó Tamás, az Ítélőtábla háromtagú eljáró tanácsának elnöke, hogy ők nem a hatályos Ptk. képmáshoz és hangfelvételhez való jogra vonatkozó személyiségi jogi szabályait alkalmazták, hanem a korábbi Ptk.-t (amely már egyébként 2014. március 14. óta nem hatályos, de eszerint is tilos a visszaélés a képmással), illetve annak bírói gyakorlatát. E körben arra jutottak, hogy az ominózus filmfelvétel nem más, mint egy tájkép, amelyen nem jelent meg szerintük egyediesített formában Reményi János. Ezzel szemben a felperes személye abban jól felismerhető, rajta kívül más nem is szerepel az adott felvétel, tehát ő volt a “célpont”.
Természetesen Reményi János felperes és jogi képviselője nem adják fel, és továbbviszik az ügyet; felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Kúriához, hogy helyezze hatályon kívül ezt a súlyosan aggályos másodfokú ítéletet és az az elsőfokú ítéletet tartsa fent hatályban.
A 2022. május 25-i másodfokú tárgyaláson zajlottakról, az egész ügy közérdekű tanulságairól és a A mi kis falunk című RTL-es sorozat forgatásának visszásságairól, zavaró hatásairól beszélget Reményi János felperes dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéddel, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével a Bella Árpád által készített videós tudósításban.
Forrás: Nemzeti Jogvédő Szolgálat
Facebook
Twitter
YouTube
RSS