Karácsony Gergely közösségi oldalán jelentette be, hogy a főváros kulturális mentőövprogramot hoz létre, amelynek az idei évre része egy 150 millió forintos alap. A Fővárosi Önkormányzat vezetése ezzel az „ellehetetlenülés veszélyével szembesülő budapesti független és magánszínházi műhelyeknek” szeretne segíteni. Karácsony Gergely ezután azonnal közölte: „a főváros képtelen átvenni az államtól ezeknek a színházaknak a tartós támogatását, mert nincs rá pénzünk”. A leginkább érintett, Alföldi Róbert által fémjelzett Átrium Színház épületének tulajdonosa, Lakatos Péter azt nyilatkozta, saját vagyonából ugyan kifizethetné, de nem akarja az állam által megvágott költségeket. Lakatos a Videoton Holding társvezérigazgatója.
A Fővárosi Önkormányzat vezetése mentőöv programot hoz létre az állami támogatás elmaradása miatt az ellehetetlenülés veszélyével szembesülő budapesti független és magánszínházi műhelyeknek. De már az elején le kell szögeznem, hogy a főváros képtelen átvenni az államtól ezeknek a színházaknak a tartós támogatását, mert nincs rá pénzünk. Ezek az intézmények a korábbi TAO-támogatási rendszerből biztosított támogatásból működtek, melyet a kormányzati támogatások rendszere váltott fel
– írta Karácsony.
Morális felelősséget érzünk a budapesti kultúra sokszínűségének megőrzéséért, ezért is lett része a 2020-ban megkötött kormány-főváros közötti színházi megállapodásnak a független színházi műhelyek állami támogatása
– tette hozzá a főpolgármester.
Az Átrium-ház milliárdos tulajdonosa nem segít, és meg is magyarázza
Itt jegyeznénk meg, hogy az Átrium Színház épületének tulajdonosa azt nyilatkozta, jelenleg van elég színház a fővárosban. Egy magánszemélynek ezért nem kell kultúramentő szerepben feltűnnie – mondta el Lakatos Péter, a Videoton Holding milliárdos társ-vezérigazgatója. Jelezte: saját vagyonából ugyan kifizethetné, de nem akarja az állam által megvágott költségeket.
Egyrészt ő és más mecénások is rengeteg pénzt adtak már eddig is az Átriumnak, másrészt a jelenlegi kőszínházak így is nyomott jegyárakat kínálnak a közönségnek és a nyugat-európai nagyvárosokhoz képest Budapesten sok minőségi színház működik. Egy közepes (200–400 férőhelyes) kőszínházi előadás jegyára piaci körülmények között tizenöt–húszezer forint között mozogna, ha az intézményeket nem támogatnák közpénzzel.
Az üzletember irreálisnak tartaná, ha neki kéne finanszírozni a színházba járók jegyeit. Megjegyezte: egy társadalom teherbíró képessége kiderül abból, hogy tizenhat ezer forintos jegyárak mellett is mennyien járnak színházba, és emellett egy normatív dolognak kéne lennie, hogy az állam és az önkormányzatok közpénzzel támogassák a színházakat. Azonban azt is látja, hogy a költségvetés nehéz helyzetben van, és értékrendi politikai döntés, hogy az állam kiknek nyújt támogatást. A fővárosban például a Radnóti, az Örkény és a Katona színház kap támogatást a fővárosi önkormányzattól, ők nem.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS