Újabb jogállamisági jelentést fogadtak el hazánk ellen – Kiakadtak a magyar EP-képviselők

• alkotmányos és választási rendszerének működése;
• az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;
• korrupció és összeférhetetlenség;
• magánélet és adatvédelem;
• a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust;
• akadémiai szabadság;
• vallás szabadság;
• az egyesülési szabadság;
• az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LGBTIQ-jogokat is;
• a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai, valamint az e kisebbségekkel szembeni gyűlöletkeltő kijelentések elleni védelem;
• a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai; és
• gazdasági és szociális jogok.

A helyzet 2018 óta romlott, részben az EU tétlensége miatt

– fogalmaznak.

Magyarország „a választási autokrácia hibrid rezsimjévé” vált

Az Állampolgári Jogi Bizottság elítéli a „magyar kormány szándékos és szisztematikus erőfeszítéseit” az EUSZ 2. cikkében foglalt európai értékek aláásására , amely helyzet jelentősen romlott azóta, hogy a Parlament 2018-ban elindította a 7. cikk szerinti eljárást . A határozott uniós fellépés hiánya hozzájárult a „választási autokrácia hibrid rezsimjének” kialakulásához – mondják a képviselők.

Elítélik, hogy a Tanács képtelen érdemi előrelépést elérni a demokratikus visszaesés ellen, és hangsúlyozzák, hogy a 7. cikk (1) bekezdése nem követeli meg az egyhangú döntést az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatának azonosításához, sem pedig konkrét ajánlások és határidők megfogalmazásához. A szöveg arra figyelmeztet, hogy a 7. cikkelyben foglalt szabályok alapján történő fellépés bármely további késedelme a magyarországi uniós értékek védelmében a Tanács részéről a jogállamiság elvének megsértését jelentené.

A képviselők sürgetik a Bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki a rendelkezésére álló összes eszközt, és különösen a költségvetési feltételeket. Az Ukrajna elleni orosz háború és EU-ellenes fellépései fényében a Bizottságot is felszólítják, hogy:

• tartózkodjon a magyar RRF-terv jóváhagyásától mindaddig, amíg Magyarország maradéktalanul eleget nem tesz az európai szemeszterre vonatkozó valamennyi ajánlásnak, és végrehajtja az EU Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonatkozó ítéletét;
• zárja ki a finanszírozásból azokat a kohéziós programokat, amelyek hozzájárulnak az uniós alapokkal való visszaéléshez vagy a jogállamiság megsértéséhez; és
• szigorúbban alkalmazza a közös rendelkezésekről szóló rendeletet és a költségvetési rendeletet az uniós alapokkal politikai okokból történő visszaélések kezelése érdekében.

-olvasható a hivatalos jelentésben.

Gwendoline Delbos-Corfield (Zöldek/EFA, FR) , a parlament magyarországi helyzettel foglalkozó előadója a következőket mondta: „A 2018 óta zajló számos aggasztó magyarországi fejlemény után sürgős volt a Sargentini-jelentés aktualizálása. A következtetések a politikai csoportok többségének határozott felszólítása; Magyarország a választási autokrácia hibrid rezsimjévé változott, és az uniós fellépés hiánya hozzájárult a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok összeomlásához .”

Gwendoline Delbos-Corfield egyébként a magyarországi jogállamiság vizsgálatakor kizárólag olyan politikai NGO-kkal egyeztetett, melyek rendszeresen kapnak támogatást a Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundationtől.

A jelentéstervezetet a Parlament következő plenáris ülésén, szeptember 12–15-én, Strasbourgban vitatják meg és szavazzák meg.

Hidvéghi Balázs EP-képviselő határozottan visszautasította a jelentésben szereplő állításokat, hazugságokat. Szavai szerint felháborító, hogy ismét Magyarország ellen indítottak támadást Brüsszelből.