Nagy István: Hollandia, Dánia vagy Németország a kihívásokra megszorításokkal reagál az agrárium területén is, Magyarország teljesen más úton jár (PS-videó)

Nagyon nagy különbség, hogy míg Hollandia, Dánia vagy Németország a kihívásokra megszorításokkal reagál az agrárium területén is, azaz az uniós forrásaikat a termelés abbahagyására fordítják, addig hazánk éppen az új technológiák ösztönzésével reagál a kihívásokra – fogalmazott portálunknak adott interjújában Nagy István. Az agrárminiszter Tusnádfürdőn érdeklődésünkre arról is beszélt: tendenciává válhat, hogy az Európai Unió elvárásaira hasonló reakciók születnek az EU más területein. Ugyanakkor úgy fogalmazott: „nekünk ügyesen azon kell dolgozni, hogy tudjuk a gazdáink érdekeit előtérbe helyezni, hiszen mégiscsak mi a magyar gazdák jólétéért és versenyképességéért felelünk”. Mint elmondta, nehéz indulatok nélkül kommentálni, hogy az Európai Bizottág kötelezettségszegési eljárást indított, amiért Magyarország nem engedi kivásárolni a magyar búzát, de mint hangsúlyozta, a lépéssel sikerült elejét venni, hogy pánik alakuljon ki a piacon, és ez az EU érdeke is.

Hollandia a környezetvédelmi kihívásokra hivatkozva gazdák földjeit akarja kisajátítani, az állatállomány gyérítését tervezi, mindeközben egész Európában súlyos aszály pusztít, az Európai Bizottság mégis most látta elérkezettnek az időt, hogy kötelességszegési eljárást indítson hazánk ellen azért, amiért kiviteli tilalmat vezettünk be a hazai gabonára. Többek között erről kérdeztük Tusnádfürdőn Nagy István agrárminisztert.

Nyugat-Európában megszorításokkal reagálnak a kihívásokra az agráriumban is

Nagyon fontos különbségek vannak aközött, ahogyan Hollandia, Dánia vagy Németország tekint az agráriumára, mint ahogy Magyarország

– fogalmazott portálunknak adott interjújában Nagy István. Az agrárminiszter kiemelte: míg Magyarország a versenyképesség fokozásában, növekedésében érdekelt, és beruházásait, a korszerűsítéseket a fenntarthatósági, környezetvédelmi szempontoknak is megfelelve tervezi megvalósítani, addig a fenti országok olyan döntéseket hoznak, hogy a közös agrárpolitikából nekik járó forrásaik nagy részét a termelés abbahagyására fordítják. Kiemelte: egyelőre nem látható, hová vezetnek ezek a folyamatok, de biztosan kihatással lesznek az élelmiszerárakra.

Ezeket a lépéseket azzal indokolják, hogy a környezet védelme nekik fontosabb, mint maga az élelmiszerellátás biztosítása, és ők a forrásaikat erre a célra kívánják áldozni. Mindenki szabadon dönthet

– jegyezte meg.

Mint megjegyeztük, ezek szerint ezek az uniós országok megszorításokkal reagálnak a kihívásokra az agráriumban is, míg a magyar kormány támogatással, a beruházások ösztönzésével. Nagy István kiemelte:

előre menekülünk és azt gondoljuk, hogy egy nagyon helyes döntéssel, a vidékfejlesztési források megháromszorozásával egy olyan lehetőséget adunk a gazdák kezébe, amivel akár az éghajlati változásból eredő nehézségekre, akár a háború következtében megváltozott globális világpiaci helyzetre tudunk majd megfelelő válaszokat adni.

Mint kifejtette, a feldolgozóipar, az élelmiszeripar fejlesztésével, az álattartó telepek korszerűsítésével, automatizációval, robotizációval, digitalizációval – amelyek most „varázsszavak” az agráriumban – mindezekre a kihívásokra próbál reagálni a tárca és a kormány. Az agrárminiszter elmondta: a gazdákat abban kell segíteni, hogy a költségcsökkentés mellett meg tudjanak felelni a környezetvédelmi elvárásoknak, amelyeket a növényvédőszerek kijuttatási mennyiségének csökkentésével, drónokkal, számtalan más új műszaki megoldás alkalmazásával lehet elérni.

Fejlesztési forrásainkat úgy próbáljuk hadrendbe állítani, hogy egyben a fenntarthatósági célokat is és a versenyképességi célokat is szolgálni tudja

– fogalmazott.

Tendencia lehet, ami Hollandiában történik

Arra a kérdésünkre, hogy mennyiben válhat tendenciává a Hollandiában kialakult helyzet, illetve, hogy az Európai Unió hasonló elvárásokat támaszt a többi tagállam felé is, Nagy István úgy reagált, valóban ebbe az irányba mutatnak a folyamatok, ugyanakkor hozzátette:

nekünk ügyesen azon kell dolgozni, hogy tudjuk a gazdáink érdekeit előtérbe helyezni, hiszen mégiscsak mi a magyar gazdák jólétéért és versenyképességéért felelünk.

Mint kiemelte, sikerült olyan stratégiai tervet összeállítani, amelynek augusztusi aláírása után a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb fejlesztési potenciáljával bíró hét éve következhet, megháromszorozódó vidéki forrásokkal.

Kötelezettségszegési eljárás azért, amiért Magyarország biztosítani akarja, hogy jusson elég élelmiszer a magyar családok asztalára

Az agrárminiszter érdeklődésünkre arra is reagált, hogy hazánk ellen újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat, amiért a magyar búza exportját korlátozta a kormány. Nagy István elmondta, hogy ezt a lépést

nehéz indulatok nélkül kommentálni, de erre egyetlen jó válasz lehetséges: egy magyar agrárminiszter mindig a magyar gazdáknak tartozik felelősséggel. El kell tudja viselni azt, hogy görbe szemmel néznek rá, vagy kritikák érik, és el kell mennünk a falig, mert mi a magyar gazdákért vagyunk, a magyar emberek ellátásáért vagyunk felelősek.

Kiemelte: a kormány döntése nem veszélyezteti az EU belső piacát, ugyanakkor általa létrejöhet egy olyan készletnyilvántartás, amely egyfajta biztonságérzetet ad. Mint kitért arra, fontos volt megállítani a pánikreakciót, hiszen csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy nap alatt 55 ezer tonna gabonát kötöttek le a háború hírére. Ezt a folyamatot meg kellett állítani, és nyugalmat kellett teremteni a piacon.

Mint ugyanakkor megjegyeztük, a kivitelt jelentősen fogja befolyásolni az aszálykár is, amely újabb kihívás elé állítja az amúgy is sok gonddal küzdő agráriumot. Nagy István kiemelte: az aszálykár miatt nagyon nehéz helyzet alakult ki – már most is több mint 550 ezer hektárról érkezett bejelentés –, ilyen mértékű még soha nem volt Magyarországon. Mint megjegyezte, szerencse a szerencsétlenségben, hogy az ország dunántúli részében megfelelő csapadékmennyiség eshet, és ott a termésátlagok jók. Nagy István szerint a magyar családok asztalára bőséggel juthat magyar élelmiszer, ellenben a globális piacra kevesebb. Európa termőterületének 46 százaléka érintett most az aszállyal, ezért ha nem sikerül kiszabadítani a háború miatt Ukrajában ragadt gabonát, az komoly éhínséget fog előidézni a világ bizonyos részein, amely komoly migrációs hullámot válthat ki.

Portálunk érdeklődésére Nagy István beszélt ukrajnai látogatásáról is, amely három szinten valósult meg. Az ukrán agrárminiszterrel arról tárgyaltak, hogyan tud a két ország együttműködni a határátkelőhelyek áteresztőkapacitásának bővítésével. Elmondta: Kárpátalja kormányzójával történt megbeszélése során arról egyeztettek, hogy a Kárpátaljára betelepedett több mint 300 Belső-Ukrajnából érkezett vállalkozás hogyan telepedhet meg Magyarországon, ezzel is közelebb kerülve az Európai Unióhoz. A harmadik szinten Nagy István a magyar gazdákkal beszélt, amellyel kapcsolatban elmondta: arra kérték, hogy hazánk vetőmaggal támogassa a munkájukat, „hiszen az, hogy vetni kell, az egy nagyon-nagyon fontos dolog, mert a jövő mindennapi kenyerét biztosítani kell”.

A videót László Petra készítette és vágta, a riporter Susánszky Mátyás volt. Vezetőkép: PestiSrácok.hu