Nagyon nagy különbség, hogy míg Hollandia, Dánia vagy Németország a kihívásokra megszorításokkal reagál az agrárium területén is, azaz az uniós forrásaikat a termelés abbahagyására fordítják, addig hazánk éppen az új technológiák ösztönzésével reagál a kihívásokra – fogalmazott portálunknak adott interjújában Nagy István. Az agrárminiszter Tusnádfürdőn érdeklődésünkre arról is beszélt: tendenciává válhat, hogy az Európai Unió elvárásaira hasonló reakciók születnek az EU más területein. Ugyanakkor úgy fogalmazott: „nekünk ügyesen azon kell dolgozni, hogy tudjuk a gazdáink érdekeit előtérbe helyezni, hiszen mégiscsak mi a magyar gazdák jólétéért és versenyképességéért felelünk”. Mint elmondta, nehéz indulatok nélkül kommentálni, hogy az Európai Bizottág kötelezettségszegési eljárást indított, amiért Magyarország nem engedi kivásárolni a magyar búzát, de mint hangsúlyozta, a lépéssel sikerült elejét venni, hogy pánik alakuljon ki a piacon, és ez az EU érdeke is.
Hollandia a környezetvédelmi kihívásokra hivatkozva gazdák földjeit akarja kisajátítani, az állatállomány gyérítését tervezi, mindeközben egész Európában súlyos aszály pusztít, az Európai Bizottság mégis most látta elérkezettnek az időt, hogy kötelességszegési eljárást indítson hazánk ellen azért, amiért kiviteli tilalmat vezettünk be a hazai gabonára. Többek között erről kérdeztük Tusnádfürdőn Nagy István agrárminisztert.
Nyugat-Európában megszorításokkal reagálnak a kihívásokra az agráriumban is
Nagyon fontos különbségek vannak aközött, ahogyan Hollandia, Dánia vagy Németország tekint az agráriumára, mint ahogy Magyarország
– fogalmazott portálunknak adott interjújában Nagy István. Az agrárminiszter kiemelte: míg Magyarország a versenyképesség fokozásában, növekedésében érdekelt, és beruházásait, a korszerűsítéseket a fenntarthatósági, környezetvédelmi szempontoknak is megfelelve tervezi megvalósítani, addig a fenti országok olyan döntéseket hoznak, hogy a közös agrárpolitikából nekik járó forrásaik nagy részét a termelés abbahagyására fordítják. Kiemelte: egyelőre nem látható, hová vezetnek ezek a folyamatok, de biztosan kihatással lesznek az élelmiszerárakra.
Ezeket a lépéseket azzal indokolják, hogy a környezet védelme nekik fontosabb, mint maga az élelmiszerellátás biztosítása, és ők a forrásaikat erre a célra kívánják áldozni. Mindenki szabadon dönthet
– jegyezte meg.
Mint megjegyeztük, ezek szerint ezek az uniós országok megszorításokkal reagálnak a kihívásokra az agráriumban is, míg a magyar kormány támogatással, a beruházások ösztönzésével. Nagy István kiemelte:
előre menekülünk és azt gondoljuk, hogy egy nagyon helyes döntéssel, a vidékfejlesztési források megháromszorozásával egy olyan lehetőséget adunk a gazdák kezébe, amivel akár az éghajlati változásból eredő nehézségekre, akár a háború következtében megváltozott globális világpiaci helyzetre tudunk majd megfelelő válaszokat adni.
Mint kifejtette, a feldolgozóipar, az élelmiszeripar fejlesztésével, az álattartó telepek korszerűsítésével, automatizációval, robotizációval, digitalizációval – amelyek most „varázsszavak” az agráriumban – mindezekre a kihívásokra próbál reagálni a tárca és a kormány. Az agrárminiszter elmondta: a gazdákat abban kell segíteni, hogy a költségcsökkentés mellett meg tudjanak felelni a környezetvédelmi elvárásoknak, amelyeket a növényvédőszerek kijuttatási mennyiségének csökkentésével, drónokkal, számtalan más új műszaki megoldás alkalmazásával lehet elérni.
Fejlesztési forrásainkat úgy próbáljuk hadrendbe állítani, hogy egyben a fenntarthatósági célokat is és a versenyképességi célokat is szolgálni tudja
– fogalmazott.
Tendencia lehet, ami Hollandiában történik
Arra a kérdésünkre, hogy mennyiben válhat tendenciává a Hollandiában kialakult helyzet, illetve, hogy az Európai Unió hasonló elvárásokat támaszt a többi tagállam felé is, Nagy István úgy reagált, valóban ebbe az irányba mutatnak a folyamatok, ugyanakkor hozzátette:
nekünk ügyesen azon kell dolgozni, hogy tudjuk a gazdáink érdekeit előtérbe helyezni, hiszen mégiscsak mi a magyar gazdák jólétéért és versenyképességéért felelünk.
Mint kiemelte, sikerült olyan stratégiai tervet összeállítani, amelynek augusztusi aláírása után a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb fejlesztési potenciáljával bíró hét éve következhet, megháromszorozódó vidéki forrásokkal.
Kötelezettségszegési eljárás azért, amiért Magyarország biztosítani akarja, hogy jusson elég élelmiszer a magyar családok asztalára
Az agrárminiszter érdeklődésünkre arra is reagált, hogy hazánk ellen újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat, amiért a magyar búza exportját korlátozta a kormány. Nagy István elmondta, hogy ezt a lépést
nehéz indulatok nélkül kommentálni, de erre egyetlen jó válasz lehetséges: egy magyar agrárminiszter mindig a magyar gazdáknak tartozik felelősséggel. El kell tudja viselni azt, hogy görbe szemmel néznek rá, vagy kritikák érik, és el kell mennünk a falig, mert mi a magyar gazdákért vagyunk, a magyar emberek ellátásáért vagyunk felelősek.
Kiemelte: a kormány döntése nem veszélyezteti az EU belső piacát, ugyanakkor általa létrejöhet egy olyan készletnyilvántartás, amely egyfajta biztonságérzetet ad. Mint kitért arra, fontos volt megállítani a pánikreakciót, hiszen csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy nap alatt 55 ezer tonna gabonát kötöttek le a háború hírére. Ezt a folyamatot meg kellett állítani, és nyugalmat kellett teremteni a piacon.
Mint ugyanakkor megjegyeztük, a kivitelt jelentősen fogja befolyásolni az aszálykár is, amely újabb kihívás elé állítja az amúgy is sok gonddal küzdő agráriumot. Nagy István kiemelte: az aszálykár miatt nagyon nehéz helyzet alakult ki – már most is több mint 550 ezer hektárról érkezett bejelentés –, ilyen mértékű még soha nem volt Magyarországon. Mint megjegyezte, szerencse a szerencsétlenségben, hogy az ország dunántúli részében megfelelő csapadékmennyiség eshet, és ott a termésátlagok jók. Nagy István szerint a magyar családok asztalára bőséggel juthat magyar élelmiszer, ellenben a globális piacra kevesebb. Európa termőterületének 46 százaléka érintett most az aszállyal, ezért ha nem sikerül kiszabadítani a háború miatt Ukrajában ragadt gabonát, az komoly éhínséget fog előidézni a világ bizonyos részein, amely komoly migrációs hullámot válthat ki.
Portálunk érdeklődésére Nagy István beszélt ukrajnai látogatásáról is, amely három szinten valósult meg. Az ukrán agrárminiszterrel arról tárgyaltak, hogyan tud a két ország együttműködni a határátkelőhelyek áteresztőkapacitásának bővítésével. Elmondta: Kárpátalja kormányzójával történt megbeszélése során arról egyeztettek, hogy a Kárpátaljára betelepedett több mint 300 Belső-Ukrajnából érkezett vállalkozás hogyan telepedhet meg Magyarországon, ezzel is közelebb kerülve az Európai Unióhoz. A harmadik szinten Nagy István a magyar gazdákkal beszélt, amellyel kapcsolatban elmondta: arra kérték, hogy hazánk vetőmaggal támogassa a munkájukat, „hiszen az, hogy vetni kell, az egy nagyon-nagyon fontos dolog, mert a jövő mindennapi kenyerét biztosítani kell”.
A videót László Petra készítette és vágta, a riporter Susánszky Mátyás volt. Vezetőkép: PestiSrácok.hu
Chiovini György
2022-07-27 at 07:38
Régóta van olyan érzésem, hogy a magyar mezőgazdaság, pontosabban az ott dolgozók túlzottan csak a saját érdekeiket nézik.
Tudni kell, hogy egész Európában a mezőgazdaság lélegeztető gépen van. A jövedelmezőséget más helyen keletkezett jövedelem átcsoportosítása biztosítja.
Az ország egy kicsit fogja a gazdáknak, mert a kereskedelmi mérleg egyensúlyához nagyon kell a mezőgazdasági termékek exportja.
Van mit söpörgetni a saját portánkon is.
Hesslerezredes
2022-07-26 at 09:44
Az orosz-ukrán háborúhoz végtelen számú hozzászólás érkezett.
Ehhez a topic-hoz, amely “csak” az életünkről és a jövőnkről szól/na, meg, írd és mondd, a mostani enyémmel együtt: 11. Azaz: 11!!!
Hát ennyit, hogy mennyi esze van itt a népnek?!?!?!?
x3
2022-07-25 at 22:29
Soros es Zuckerberg az USA Mosaro labor food élelmiszerb cegbe Milliardokat invesztâltak
! Az ukran naci laborokban ➡labor-húst ès ‘tápot gyártanak vagy ezen kisérrleteznek !
Urajna optimàlis mivel az ukran kijevi naciknál nincs etikai kodex tôrvenyek! A korrupt krimiánalis ukran rezsim nem szab korlátokat!
A patkanytol a hangyáig kadàva csontokig minden bele keverhetnek!
x3
2022-07-25 at 22:24
Soros es Zuckerberg az USA “Mosaro” labir food élelmiszerb cegbe Milliardokat invesztâltak
! Az ukran nazi laborokban ➡labor-húst ès ‘”tápot” gyártanak vagy ezen kisérrleteznek !
Urajna optimàlis mivel az ukran kijevi naciknál nincs “etikai kodex” tôrvenyek! A korrupt krimiánalis ukran rezsim nem szab korlátokat!
A patkanytol a hangyáig kadàva csontokig minden bele keverhetnek!
Bukohill
2022-07-25 at 19:48
Az árterek ma is megvannak, azokat senki és semmi nem töltötte fel.
A vizes élőhelyek biztosítanák a legnagyobb hasznot, persze ahhoz tudás is kell, nem elég búzát, kukoricát vetni, majd évente sikoltozni a belvíz miatt (és lerabolni a kárenyhítési alapot), hogy az OVH azonnal csatornázza a juj-fúj vizet az országon kívülre. Az AM/FM rádió szerint persze minden jó kezekben van, nekik ehhez semmi közük. Ha jobban belegondolunk, igazuk is van. Helyes volt hogy elhagyták a nevükből földművelést, hiszen halvány kiegészítő segédfogalmuk sincs róla, az agrármisztérium a terménykereskedők kihelyezett tagozataként működik.
Nyugati Ádám
2022-07-25 at 19:04
Több rokonom is az OVH-nál dolgozott és dolgozik ma is. Mindegyikük egyöntetű véleménye az, hogy a Magyarországra befolyó vizek olyan szennyezettek, hogy élelmiszer termelést szolgáló öntözésre nem alkalmasak. Mivel befolyó vizek döntő többsége keletről és északról jön, a felvízi országok egyáltalán nem törődnek a víz tisztaságával, sőt némi kajánsággal tekintenek az alvízi országra, azaz Magyarországra. A vízekkel is ugyan azt csinálják, mint a magyar őshonos etnikummal. A trianoni rendezésnek mondott barbarizmust kiötlő országok pedig dörzsölik a tenyerüket, hogy sikerült egy jó kis ellentét halmazt összehozniuk, amin milyen jót tudtak és tudnak napjainkban is nyerészkedni. Ennek az állapotnak az orvoslására lehetett volna a V4 integrációt a nyugat-balkáni országokkal is megerősíteni, amit a liberál-bolsevik vezetésű nyerészkedők folyamatosan megtorpedóztak és ezt teszik manapság is. Ebben segítenek azok a magyarországi, külföldről pénzelt liberál-bolsevik típusú politikai csoportosulások is, akik elődei 1918-19-ben megágyaztak az irigység-vezérelt és barbár országcsonkolásnak.
Netta
2022-07-25 at 18:44
Orientál
2022-07-25 at 18:03
Az osztrákok szétbták a Fertő -tavat. Annak annyi.
Ott nem véletlenül védett mocsárvilág volt.
Netta
2022-07-25 at 18:43
Magyarországon a kontár (ár) vízgazdálkodás miatt az aszály pusztít.
Girolámo
2022-07-25 at 18:06
Látszólag nem ide tartozik:
Egyszer régebben úgy ültem le egy asztalhoz,hogy előtte jóllaktam.
Elfelejtettem a várható kínálást.
Tehát nem kívántam,amit elém tettek,nem éreztem jó illatát,nem láttam inycsiklandozónak.
Aztán évekig visszasírtam,mikor nem várt akkora svédasztal.
Ezerszer éreztem a finom illatát,úgy ettem volna belőle.
Lehet,hogy már soha nem fogok.
Esznek még gyermekeink ízfokozók nélküli eledelt?
Orientál
2022-07-25 at 18:03
Hogyha rengeteg helyen is visszaállítható lenne a mocsár akkor az is javítana hazánk hőmérsékletén. És a folyóinkat szintén részlegesen vissza kellene szabályozni. Víztározókba is be kellene ruházni.
PG
2022-07-25 at 16:54
Igaza van a miniszternek. Nem csak az energiánkra fáj a foguk, hanem a gabonánkra is. Csak a javunkat akarják, de mi nem adjuk!
A vízgazdálkodásunkon tényleg sürgősen javítani kell.
Hesslerezredes
2022-07-25 at 16:47
Arra kellene teljesen más utat kitalálni, hogy a magyar mezőgazdaság – ne szűnjön meg egészében!
Merthogy még 1-2 ILYEN aszály, és nekünk annyi.
Úgyhogy az egész Tiszántúlt és a Duna-Tisza közét el kéne valahogy árasztani.
Persze tudom én, hogy ez így nem megy, de hogy keresztül-kasul kéne hálózni csatornákkal és azokat feltölteni, az tutibiztos.
Elsőként a Duna-Tisza csatornát kéne végre kiásni kb. Kecskemét alatt.