Durva ellenzéki kritikák érik nap mint nap az Orbán-kormányt, miszerint az áprilisban újrázó kabineté a felelősség az erőteljesen dráguló rezsiárak miatt. Megy a pánikkeltés, hergelés, azonban ha egy kicsit szétnézünk az öreg kontinensen, akkor az látszik, hogy nem a magyarok fognak a szívükhöz kapni, amikor megkapják a szeptemberi rezsiszámlákat. Európai körkép következik.
Nagyon nincs kolbászból a kerítés tőlünk Nyugatra sem
A hónapok óta tartó háborús konfliktus soha nem látott mértékű energiaválságot okoz Európában és ez igencsak meglátszik majd a rezsiárakon. Megmutatjuk, hogy hol mennyit fizethetnek majd a fogyasztók. Az unióban mintaországnak tartott Ausztriában csaknem duplájára drágul ősztől a távhőszolgáltatás. A Wien Energie 92 százalékos díjemelést jelentett be, amit a gázárak növekedésével indokolt. Szlovákiában is fájni fog a lakosságnak a gázáremelés. A szlovák gázművek által kínált háztartási gáz ára a következő négy évben fokozatosan 76 százalékkal emelkedik majd. A legjelentősebb ugrás jövőre várható, amikor 34 százalékkal drágul a lakossági gáz − derül ki a Ripost összeállításából. Szerbiában sem fognak repesni az örömtől a fogyasztók, amikor kézhez kapják az első emelt árat tartalmazó számlákat. Az ottani szolgáltató augusztusban emeli az elektromos energia árát, mégpedig a lakosság esetében 30, az ipari fogyasztóknál 70 százalékkal. A magyar ellenzék a hatósági árszabás miatt kommunista módszereket emleget, azonban ha egy kicsit kinyitnák a szemüket, akkor azt látnák, hogy például Szlovénia is árzárat tesz az áramra és a gázra. Szeptember elsejétől lép életbe az a kormányrendelet, amely egyéves időszakra maximálja a villanyáram és a földgáz árát. A brüsszeli körökben és a hazai balliberális médiában bezzegországnak tartott Romániában a kormány még márciusban sürgősségi rendeletben maximálta egy évre az energiahordozók árát, így 2023 áprilisáig nem kell azon gondolkoznia a lakosságnak, hogy augusztustól miből fizeti ki a rezsidíjat.
A lakossági fogyasztók földgáz átlagárai euróban (eurócent/kWh) – Forrás: MEKH.
Nyugat-Európában tényleg gáz van
Nem igaz a magyar balliberális pártok azon vádja sem, hogy az új magyar szabályozás európai összevetésben irreálisan magas árat fizettet augusztustól a lakossággal a megszabott, átlagos mennyiség feletti használatért. A valóság az, hogy Nyugat-Európában az áram ötször, a földgáz pedig akár kilencszer is drágább, mint nálunk. Ha mérvadó statisztikákat nézünk, akkor már igencsak szembetűnő a különbség a magyar és az európai árak között. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és az osztrák szabályozó hatóság júliusban tette közzé adatait. Ezek szerint Budapesten volt a legolcsóbb a lakossági gáz és a második legolcsóbb a lakossági áram az európai fővárosok közül. Szemléltetésképp: a prágaiak hatszor, a bukarestiek két és félszer fizetnek többet a gázért, mint a magyar fővárosban élők.
A lakossági fogyasztók villamosenergia-átlagárai euróban (eurócent/kWh). Forrás: MEKH
Nálunk több marad majd a pénztárcában
Az áramárak tekintetében is jobban állunk, mint a kontinens országainak nagy része. Átlagosan több mint ötször kedvezőbb a fogyasztói ár itthon, mint Európa többi részén. Megmérték azt is, hogy átlagosan mennyire terheli meg a családok havi büdzséjét a rezsi, vagyis mennyi marad még a pénztárcában a sárgacsekkek befizetése után. Eszerint egy kétkeresős, gyermektelen magyar háztartás jövedelmének a 2,6 százalékát viszi el az áram- és a gázszámla kifizetése, így Budapest ezen a téren is a második legjobb helyen áll, mindössze a dúsgazdag Luxemburg előz be. Amikor az új, emelt rezsiárakra gondolunk, akkor nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a magyar háztartások háromnegyede eddig sem haladta meg azt a szintet, ami után már a nemrég bejelentett úgynevezett lakossági piaci árat kell majd fizetni, ami még mindig kevesebb lesz, mintha a tényleges piaci árat kellene kifizetnie a magyar családoknak.
Forrás: Ripost.hu; Fotó: European Union/European Parliament
Facebook
Twitter
YouTube
RSS