Az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára a gyengébbek kedvéért szemléltető módon elmagyarázta, mit tartalmaz a napokban elfogadott veszélyhelyzeti tüzifa rendelet. Miközben balliberális politikusok és zöldek egymással versenyezve aggódnak napok óta az erdeinkért, a valóságban évtizedek óta kevesebb fát hasznosítunk Magyarországon, mint amennyit az erdők teremnek. Ráadásul szó nincs arról, hogy ezután több fát vágnának ki – mutatott rá Zambó Péter. Mint mondta, a rendelet azt teszi lehetővé, hogy kizárólag veszélyhelyzet esetén olyan erdész szakmai intézkedéseket tegyenek, amelyek elősegítik a faanyag minél gyorsabb piacra jutását. Semmiben sem változnak az erdő- és a természetvédelmi törvény rendelkezései, a meglévő jogi kereteket a rendelet alapként kezeli. Vagyis a fenntarthatósági kereteket a veszélyhelyzti tüzifa rendelet esetén sem lehet túllépni.
A kormány fakitermelés szabályozására vonatkozó rendelete nem veszélyezteti a magyar erdőket, a faanyag minél gyorsabb piacra jutását segítő intézkedéseket tartalmazó rendelkezések kizárólag veszélyhelyzet esetére készültek, és nem lépik túl a fenntarthatósági kereteket – közölte az agrártárca.
Az erdőgazdálkodók hatósági ellenőrzés mellett kizárólag abban az esetben és csak átmenetileg alkalmazzák a vészhelyzeti szabályokat, amennyiben az energiaellátási krízis miatt a lakossági és közületi tűzifaigény indokolja, hogy a fenntarthatósági kereteken belül az előre tervezettnél nagyobb mennyiségű fát tudjanak biztosítani. Amennyiben ilyen veszélyhelyzet nem következik be, a hazai erdőgazdálkodás – benne a fakitermelés – az eredeti 2022-es tervek szerint zajlik.
Az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára emlékeztetett, hogy Magyarországon a faanyag a legfontosabb újratermelhető nyersanyag, és a magyar erdőkben fenntartható erdőgazdálkodás folyik. Ez azt jelenti, hogy évtizedek óta kevesebb fát hasznosítanak, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékokat sikerült biztosítani. Az erdőgazdálkodás tervszerű tevékenység, ezért a mennyiségek átcsoportosíthatóak, így több százezer köbméternyi faanyagot tehetnek szükség esetére elérhetővé úgy, hogy magát az erdőt, mint Magyarország zöld tőkéjét semmiképpen sem veszélyeztetik.
Az új, vészhelyzeti kormányrendelet nem utasításokat, hanem lehetőségeket tartalmaz, amely lehetőségek alkalmazását továbbra is független hatóság ellenőrzi, védett területeken a természetvédelmi hatóság is, így az erdők természeti értékei nem sérülhetnek. Semmiben sem változnak az erdő- és a természetvédelmi törvény azon alapvető rendelkezései, hogy az erdők területe és természetességi állapota nem csökkenhet, mert a meglévő jogi kereteket a rendelet alapként kezeli – húzta alá az államtitkár.
A magyar erdőgazdálkodás száz év alatt 11 százalékról 22 százalékra növelte hazánk erdővel borított területeinek arányát. Ez a változó történelmi korszakokat átívelő eredmény nem valósulhatott volna meg a magyar erdészek erdők és természeti értékek iránti mély elkötelezettsége, felelősségvállalása és szakmai felkészültsége nélkül.
Hozzátette, hogy az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát hosszú távon érdeke az Agrárminisztériumnak és a kormánynak megőrizni, hiszen az erdő szolgáltatásaira nemcsak jövőre, hanem 50-100-200 év múlva is számítanak.
Zambó Péter részletezve a tüzifa rendeletet elmagyarázta, hogy az kifejezetten erdőgazdálkodási szakmai kérdésekről rendelkezik. Ilyen a fakitermelési időszak csökkentése, újratelepítési kötelezettségek halasztása.
Azért csökkenhet a fakitermelési tilalmi időszak, hogy az aszály miatti kemény talajon meg lehessen kezdeni a faanyag szállítását. Ez egy-két hét nyereséget jelent augusztusban, továbbá lehetőséget nyújt arra is, hogy az enyhe telek miatt puha, nem terhelhető talajt az eredetileg előirányzott időszakban jobban kíméljék.
Az akác tűzifához történő hozzáférés megkönnyítése érdekében a kormányrendelet lehetőséget ad arra, hogy a vészhelyzet idején a védett területeken elhalasszák azt a kötelezettséget, miszerint a kivágott akácosok helyére mesterséges őshonos erdőt kell telepíteni. Ez azt jelenti, hogy a letermelt akácosok természetes módon megújíthatóak, ezeken a területeken átmenetileg újra akácerdők növekednek.
Lehetővé válik, hogy több arra alkalmas állomány sarjról is felújítható legyen (pl. cser). Mindez azonban kizárólag hatósági engedélyt követően, minden egyes helyszínen külön mérlegelés alapján történhet, de adott esetben rendkívül hasznos lehet, mert fakitermelés után gyorsabban erdősül újra a terület.
Mindezek az intézkedések olyan lehetőségeket tartalmaznak, amelyeket vészhelyzet esetén, hatósági kontroll mellett, a hazai erdőgazdálkodás szakmai elvei és fenntarthatósági gyakorlata alapján alkalmazhatnak az erdőgazdálkodók – húzta alá az erdészeti szakállamtitkár.
Vezető kép: verteserdo.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS