Mit hoz az ukrán függetlenség napja?

Augusztus 24-én emlékeznek meg Ukrajna a Szovjetuniótól való elszakadásáról. Az ukrán elnök ennek kapcsán jelentette be, hogy a függetlenség napján az oroszok valami “különösen gonosz, különösen ördögi” dologra készülnek. A zaporizzsjai atomerőmű körül zajló harcokat figyelembe véve, és azt is, hogy az ukránok egyre gyakrabban vetik fel, hogy az oroszok “nukleáris terrorizmusra” akarnak vetemedni, sok jóra nem számíthatunk.

Volodimir Zelenszkij szombaton szokásos esti videobeszédében azt mondta, hogy az ukránok nem engedhetik meg Moszkvának, hogy „elkeseredést és félelmet terjesszen” közöttük a szovjet uralomtól való függetlenség 31. évfordulója alkalmából.

Mindannyiunknak tudatában kell lennünk annak, hogy ezen a héten Oroszország megpróbálhat valami különösen gonosz, valami különösen ördögi dolgot tenni

− mondta Zelenszkij az augusztus 24-i évforduló előtt, amely napra pontosan fél évvel azutánra esik, hogy Oroszország teljes körű inváziót kezdett Ukrajnában.

Meglehetősen hollywoodi megfogalmazás ez, ami nem is meglepő egy volt színésztől, de sajnos van okunk az aggodalomra. A zaporizzsjai atomerőműnél kialakult harcok hetek óta a sajtó figyelmének középpontjában vannak. Az ukránok szerint az oroszok lövik a létesítményt; az oroszok szerint ez meglehetősen értelmetlen lenne részükről, lévén az erőmű hónapok óta az ő kezükön van. És vállalva, hogy a haladók most ránk sütik a putyini propagandista jelzőt, ez utóbbit igazolja az is, hogy az atomerőművet ért egyik támadást követően a törmelékek között amerikai gyártású rakéták maradványait találták.

Az atomerőműben keletkező esetleges kár egész Európára katasztrofális csapást jelentene. Van benne orosz érdek is, persze, hiszen Ukrajna energiaellátása azonnal lenullázódna ennek következtében. Be is jelentették, hogy leállítják a létesítményt, amennyiben a támadások folytatódnak (ismét az oroszokat látszik igazolni, hogy azóta nem érkezett híradás az erőművet ért támadásról). Azonban egy nukleáris katsztrófa túl nagy veszélyt jelentene ahhoz, hogy abból bárki megpróbáljon időleges, taktikai előnyt kihozni. És tudjuk jól, a haladárok megmondták, hogy Putyin beszámíthatatlan, de akkor sincs semmiféle valószínűsége annak, hogy egy, a saját kezükön lévő atomerőműben kárt tegyenek.

Kijev viszont elkeseredett, és egy elkeseredett rezsim mindenre képes, amint azt láthattuk a civil épületek pajzsként használata esetén is (elég nagy balhét kavart az eddig sérthetetlennek hitt Amnesty International soraiban az erről szóló jelentésük). Egy esetleges támadás az atomerőmű ellen újabb muníciót jelentene a propaganda háborúban, amelyben a nyugati világ szemében már így is Ukrajna a győztes. Az, hogy az ukrán elnök belengette az “ördögien gonosz” haditett lehetőségét, enyhén szólva is fenyegető ebben a kérdésben. Ez nagy eséllyel arra utal, hogy egy számukra szélsőséges helyzetben az ukránok fejében is megfordulhat egy hamis zászlós akció lehetősége egy ukrán területen lévő (akár orosz kézen lévő) nukleáris létesítmény ellen. De a folyamatokat egyik fél sem ellenőrzi teljesen, más szereplők érdeke is lehet az eszkaláció.

Fotó: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtóhivatal