A gyermekszegénység soha nem látott csúcsot ért el Németországban. A baloldali, „Die Linke” párt, arra figyelmeztet, hogy az infláció, a szankciók és az áremelkedések miatt ez az arány még emelkedni fog. Kisjövedelmű családoknak már lassan dönteni kell, hogy élelmiszert vesznek, vagy befizetik a rezsiszámlákat.
A szegénységben élő, vagy a szegénységtől fenyegetett gyermekek száma drasztikusan emelkedik, ahogy ez a német kormány jelentéséből kiderül. Az „Augsburger Allgemeine” napilap cikke szerint a németországi gyermekek 20,8 százaléka veszélyeztetett, ez pedig hosszú évek óta a legmagasabb szám. Az adatok a Szövetségi Munkaügyi Minisztérium statisztikájából származnak és a népszámlálás kiértékelését vették alapul.
Egy összehasonlítás szerint a gyermekek és a fiatalkorúak szegénységi kvótája 2015-ben mindössze 19,7 százalék volt, 2020-ban pedig már 20,4 százalék. A statisztika egy kalap alá veszi a már szegénységben élő gyermekeket azokkal, akiket ez akut fenyeget, mivel a határvonal nagyon vékony.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint Németországban összesen 13 millió embert fenyeget a szegénységbe való lecsúszás. Ez a lakosság 15,8 százaléka. Az Európai Unió képlete szerint akkor számít valaki szegénynek, amennyiben jövedelme az összlakosság átlagfizetésének 60 százalékánál kevesebb. Azokban a háztartásokban, ahol több kereső van, ott ezt a számot annak megfelelően korrigálják.
A szankciók és a napi szinten emelkedő élelmiszerárak tetézik a bajt
Dieter Bartsch, a „Die Linke”, a baloldali párt frakcióvezetője szerint jelenleg 5 millió gyermeket fenyeget szegénység. A szankciók, az infláció, az egyre emelkedő energiaárak miatt ez a szám nemsokára emelkedhet. Bartsch szerint a kormánynak ki kellene dolgoznia egy átfogóbb gazdasági védőhálót a szociálisan gyenge lábon álló családoknak. A német kormány jelenleg fontolóra veszi egy 502 eurós „polgári jövedelem” bevezetését, hogy ezzel kompenzálják a növekvő elszegényedést. Ezt az összeget minden német állampolgár, illetve az országban legálisan élő külföldi megkapná.
A Munkaadók Országos Szövetsége viszont azzal érvel, hogy ezzel fokoznák a munkaerőhiányt hiszen sokan azt mondanák ez az összeg és a szociális segély (átlag 600 euró) elég lenne a megélhetéshez. Ebben van is ráció, hiszen alacsonyabban fizetett munkáért sokszor 1200-1300 euró bér jár csak, így ha valaki kemény fizikai munka nélkül is hozzájut ehhez az összeghez, akkor feltételezhető, hogy otthagyja munkahelyét.
Vezető kép: Balaton József
Facebook
Twitter
YouTube
RSS