A Sanghaji Együttműködés Szervezetének szeptember elején lezajlott csúcstalálkozóján elfogadott szamarkandi nyilatkozat kitér a Nagy Eurázsiai Partnerség gondolatára. Ebben a Sanghaji Együttműködés, az Eurázsiai Gazdasági Unió, valamint a dél-kelet-ázsiai ASEAN államai, illetve más érdekelt országok és szervezetek vehetnének részt – írja a XXI. Század Intézet elemzése. Mint hozzáteszik, a világban lezajló változásokról és a sanghaji országok közötti együttműködés kiterjesztésének fontosságáról szóló gondolatokat Hszi Csin-ping kínai államfő is megerősítette a csúcstalálkozón tartott felszólalása során, kiegészítve azzal, hogy meg kell akadályozni azt, hogy külső erők „színes forradalmakat” provokáljanak ki a térségben.
Az elemzés felidézi: szeptember 15–16-a között az üzbegisztáni Szamarkand városában tartották a Sanghaji Együttműködési Szervezet idei csúcstalálkozóját. A nagyjából az emberiség felét képviselő államok legmagasabb szintű vezetői találkozójának egyik fő témája az együttműködés területi és tartalmi bővítése volt.
A Sanghaji Együttműködés kezdetei 1996-ra nyúlnak vissza, maga a szervezet 2001-ben alakult meg. Az együttműködés egyik fontos szempontja, hogy a régió országai külső közvetítők – elsősorban az Egyesült Államok – nélkül rendezhessék vitás kérdéseiket. A Sanghaji Együttműködés Szervezetének alapítói Oroszországon és Kínán kívül Közép-Ázsia államai voltak: Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán a kezdetektől, 1996-tól részt vett az együttműködésben (ezek az országok alkották a Sanghaji Ötök csoportját), Üzbegisztán pedig a szervezet megalapításakor csatlakozott. Azóta két újabb teljes jogú tagja lett a szervezetnek, India és Pakisztán 2017-es felvételével.
A nyolc jelenlegi tagállam összterülete 34,3 millió km² (a Föld szárazföldi területeinek 22,9 százaléka); összlakosságuk 3,21 milliárd fő (a Föld lakosságának 41,3 százaléka); nominális GDP-jük összege 25,9 ezer milliárd dollár (a világ GDP-jének 24,9 százaléka). A vásárlóerő-paritás szerint számolt GDP alapján viszont már a világ GDP-jének 30,3 százalékát teszik ki (az IMF adatai alapján). A nyolc tagország közül négy is – India, Kína, Oroszország, Pakisztán – atomhatalom, Peking és Moszkva pedig az ENSZ BT állandó tagjai.
A csúcstalálkozó második napján a Sanghaji Együttműködés Szervezetének országai elfogadták a szamarkandi nyilatkozatot, az esemény záróokmányát, amely egyben a szervezet gyakran nagyon is eltérő érdekeltségű tagjai közti közös kapcsolódási pontokat illetően is eligazítást nyújt. A tagállamok közül elsősorban Oroszország számára lehet fontos az, hogy a nyolc tagország által kiadott dokumentum szerint a nem az ENSZ BT által jóváhagyott, egyoldalúan kivetett szankciók negatív hatással vannak a harmadik államokra és a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokra, és nem összeegyeztethetőek a nemzetközi joggal.
A tagállamok – a kezdeményezésből kimaradó India kivételével – megerősítették a kínai Egy övezet, egy út (OBOR vagy BRI) kezdeményezés támogatását, és az Eurázsiai Gazdasági Unió és a kezdeményezés összehangolásának folytatását. Ezzel összefüggésben a nyilatkozat kitér a Nagy Eurázsiai Partnerség gondolatára. Ebben a Sanghaji Együttműködés, az Eurázsiai Gazdasági Unió, valamint a délkelet-ázsiai ASEAN államai, illetve más érdekelt országok és szervezetek vehetnének részt. A világban lezajló változásokról és a sanghaji országok közötti együttműködés kiterjesztésének fontosságáról szóló gondolatokat Hszi Csin-ping kínai államfő is megerősítette a csúcstalálkozón tartott felszólalása során, kiegészítve azzal, hogy meg kell akadályozni azt, hogy külső erők „színes forradalmakat” provokáljanak ki a térségben.
Bár radikális újdonságot sem a dokumentum, sem a résztvevő állam- és kormányfők felszólalásai nem tartalmaztak, a szamarkandi találkozó rávilágított arra, hogy Oroszország és Kína februári közös nyilatkozata nem csupán Moszkva és Peking elképzeléseit tükrözi, de az azokban megfogalmazott gondolatok jelentős részét a keleti államok többsége is magáénak vallja. Akárcsak a pekingi közlemény, a szamarkandi nyilatkozat is hangsúlyozza a sanghaji országok elkötelezettségét egy többpólusú világrend kialakítása és a kulturális-civilizációs sokszínűség megőrzése mellett.
A teljes elemzés itt olvasható.
Forrás: XXI. Század Intézet; Fotó: MTI/AP/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Gunyejev
Facebook
Twitter
YouTube
RSS