Niedermüller közölte: ő is harcolni fog a szabad oktatásért – Tényi szerint nincs is olyan fogalom a magyar jogrendszerben, hogy “polgári engedetlenség”

Erzsébetvárosban szolidárisak vagyunk a pedagógusokkal, a diákokkal és a szülőkkel. Szabad országot! Szabad oktatást!

– egyebek mellett erről beszélt Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere videoüzenetében. A gyurcsányista politikus közölte: sosem gondolta volna, hogy 2022-ben Magyarországon olyan feliratot kell kitenni a városháza épületére, amelyen az olvasható, hogy szabad országot és szabad oktatást akarnak. A kereszténygyalázó kijelentéséről (is) ismert DK-s polgármester szerint ugyanis nem élünk szabad országban, az oktatási rendszer már régen összeomlott, európai oktatásról pedig egyáltalán nem beszélhetünk. Hozzátette: nem tudja, hogy sírjon vagy nevessen azon, hogy “egy rendőrtábornok próbál meg oktatáspolitikát csinálni”. Hangsúlyozta azt is: továbbra is harcolni fognak azért, hogy ebben az országban legyen “szabadság és szabad oktatás”.

Pénteken is folytatódott a pedagógusok melletti kiállás, a diákok, a szülők üzenete egyértelmű: a Fidesz kicsinyes bosszúállással, még a tanárok aljas módon történő kirúgásával sem lesz képes elhallgattatni őket. A pedagógusok megbecsülést érdemelnek, éppen ezért tartom szégyenteljesnek, hogy Magyarország kormánya a megoldások keresése helyett a fenyegetés és a megtorlás eszközeivel él a hivatásukat és a gyermekeink jövőjét féltő tanárokkal szemben. Itt az ideje, hogy a közoktatásért felelős rendőrtábornok visszavonulót fújjon, az elbocsátott tanároknak visszaadja az állásukat és leüljön végre tárgyalni a szakszervezetekkel! Erzsébetvárosban szolidárisak vagyunk a pedagógusokkal, a diákokkal és a szülőkkel. 

Szabad országot! Szabad oktatást!

– írta közösségi oldalán, ahol egy másik bejegyzésében a Talmudból tett közzé idézetet.

A Misna Bava Mecia 2:11 verse arról szól, hogy a tanító elsőbbséget élvez az apával szemben is például akkor, ha ki kell szabadítani őt (“az apja és a tanítója fogságban voltak, először a tanítóját, majd az apját váltja meg”).

Nincs olyan fogalom a magyar jogrendszerben, hogy “polgári engedetlenség”

Közben Tényi István a notóriusan “polgári engedetlenségben” részt vett kölcseys pedagógusok miatt a BRFK-hoz fordult, véleménye szerint ugyanis  vizsgálni lehet a közfeladati helyzettel visszaélés bűntett gyanúját, ezért bejelentést tett, amit azzal indokolt, hogy “nincs olyan fogalom a magyar jogrendszerben, hogy polgári engedetlenség, egyetlen jogszabály sem engedélyezi ilyen címen a jogsértést”.

Ha valaki nem tartja be a jogszabályokat, az szankcióval jár. Senki nem veszélyeztetheti Magyarország nyugalmát

– fogalmazott. Hangsúlyozta:

Különösen visszataszító, ha mindez háborús veszélyhelyzet idején, gyerekek kárára történik.

Tényi István szerint az ügyben – bizonyítottság esetén – felmerülhet a közfeladati helyzettel visszaélés bűntett gyanúja.

Kulcsterület, évtizedek óta megoldatlan problémákkal

Az elmúlt napokban, hetekben se szeri, se száma a pedagógusok helyzetéről írt tanulmányoknak, véleménycikkeknek, nyilatkozatoknak. Ezek a legtöbb esetben nem pedagógusoktól származtak. Az oktatás abszolút kulcsterület, ezért is döntöttünk úgy, hogy górcső alá vesszük mindazt, ami ezzel kapcsolatban történik.

Minden, magára valamit is adó ország kiemelt, stratégiai ágazatként kell, hogy tekintsen az oktatásra, hiszen – az elcsépelt közhely mégiscsak meglévő igazságát idézve – a jövő kiművelt emberfői, ezáltal az adott társadalom jövőbeni szellemi és erkölcsi szintje függ tőle. Miután pedig az oktatás legfontosabb személyiségei a pedagógusok, az ő munkájuk ebben a kérdésben rendkívüli fontossággal bír. Mindezen tények ellenére is egyértelmű a tapasztalat, hogy a hétköznapokban kettős megbecsülést élnek meg. Ezt a válságot 12 éve nem sikerült kellőképpen menedzselniük, hiszen ha megfigyelték, ciklikusan kezdenek bele az elégedetlenségbe a társadalomtól önmagukat különválasztó tanárok, akikre az a nyomasztó feladat hárul, hogy a jövő generációját képezzék.

Igen, tudjuk, hogy ez óriási feladat, és azt is, hogy nem könnyű. De azoktól, akik ezt a hivatást választják, elvárható, hogy ne vigyék a katedrára a politikát és ne vonják bele a rájuk bízott gyermekeket sem abba, ami egyébként nem rájuk tartozik. Hangsúlyozzuk: arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy nem minden az, aminek látszik. Igen, igaz: a pedagógusok megbecsültsége továbbra sem éri el a kívánt szintet. Nemcsak anyagilag volna szükség előrelépésre, de csökkenteni kellene a tanárokra háruló terheket is, különösen azok értelmetlen, adminisztrációs részét. Rendkívül fontos lenne, hogy egy pedagógus a munkaideje és energiája legnagyobb részét – sőt, optimális esetben egészét – közvetlenül a tanítványaira, illetve saját munkája színvonalának emelésére tudja fordítani.

Ugyanakkor mindezek ellenére is egyértelműen kijelenthető, hogy javult a pedagógusok és az iskolába járó diákok helyzete a mögöttünk hagyott kormányzati ciklusokban, az oktatással kapcsolatos döntések pedig kézzelfogható eredményeket is hoztak. Mivel az anyagi lehetőségek behatároltak, így nyilvánvaló, hogy nem lehet minden kulcsterületet egyszerre fejleszteni, ám a kormányzati szándékot látva joggal hihetünk abban, hogy a következő években további előrelépések történnek majd az oktatásban is. Erre szükség is van, hiszen minden szegmensben van hová fejlődni, ám ezt semmiképpen nem hangulatkeltéssel, mert így nehéz elhessegetni magunktól azt a gondolatot, hogy valójában nem az oktatás és a pedagógustársadalom helyzetének javítása a valódi cél, hanem a politikai hangulatkeltés…

A kormány tervei szerint 2023-ban további nagyobb béremelés várható. 2010 óta több ütemben emelkedett a pedagógusok bére, az emelés a járvány ellenére is folytatódott, az idén januári 10 százalékos emelés előtt 2020 júliusában is volt egy 10 százalékos növekmény. 2010-ben egy pályakezdő, főiskolai végzettségű pedagógus bére átlag bruttó 122 000 forint volt, ma bruttó 312 000 forint. Egy 20 éve dolgozó, főiskolai végzettségű pedagógus bére bruttó 149 145 volt, ma pedagógus I. fokozatban bruttó 328 860 forint, pedagógus II. fokozatban pedig bruttó 361 746 forint.

Nincs új a nap alatt

2010 óta rendszeresen ugyanazok a civilnek álcázott, az MSZP és az azóta kimúlt SZDSZ holdudvarához tartozó hálózatok, szervezetek mozgatják a háttérből a kormányellenes tüntetéseket, és ez a Tanítanék Mozgalom pedagógustüntetéseinek eseteiben sincs másként. Az egyébként jó ügyért harcoló pedagógusok bizonyos platformjait behálózták a liberálisok; már meg sem lepődtünk azon, hogy kiderült, a civil, szakmai megmozdulásnak indult és annak kikiáltott pedagógustüntetés keverőpultja mögött megint csak Schilling Árpád és a Krétakör állt. Schilling és a Krétakör feltűnése azért is pikáns, mert a korábbi, 2013–14-es diáktüntetéseken is az “első sorban” állt a Krétakör, amely akkor a HaHa diákmozgalommal és Bajnai Gordon Együtt 2014 nevű pártjával tüntetett együtt.

A Krétakör Alapítványt az a Gulyás Márton vezette, aki azóta is ott volt szinte az összes kormányellenes tüntetésen. 2013-ban a Heti Válasz cikke szerint szép summát kaptak a Soros György nemzetközi alapítványa, azaz az Open Society Foundation a kampány startjakor szétosztogatott félmilliárd forintjából, majd 36 millió forintot akasztottak a Norvég Civil Támogatási Alap kasszájából is. Gulyás az ATV-ben azt nyilatkozta, a pénzt például a Lázár János elleni tüntetés szervezésére használták fel, de Schilling főpénztárosa a PestiSrácok.hu-nak is beszélt minderről. Gulyás egy 2013-as interjúban kijelentette: “kifejezetten a Humán Platform és társszervezeteinek megerősítésére és tevékenységének országos kiterjesztésére szolgál ez a pénz”. Ez a szervezet a Krétakör virtuális mozgalma, amely saját hitvallása szerint az oktatási és a szociális szféra elégedetlenkedő dolgozóit szeretné képviselni. Akkoriban a személyi átfedésekből jól láthatóan Bajnai Gordon politikai projektjének részeként, ma újfent csak kormányellenes civilként.

Nemcsak Schilling Árpád volt a kapocs a 2013–14-es, részben Bajnai Gordon kampányemberei által szervezett diáktüntetések és a március 15-i Pukli-féle demonstráció között. Füzessy Károlyról, a Bajnai-csapat tagjáról korábban megírtuk, hogy 2013-ban részt vett a Fidesz-székház elleni támadásban, majd szervezőként és szónokként köszönt vissza. A pedagógustüntetések vezéralakja, Pukli István felesége pedig az Alkotmányvédelmi Hivatalnál dolgozott akkoriban. A Tanítanék Mozgalom vezetője annyit ismert el, hogy neje valóban a Belügyminisztérium munkatársa, de mivel nem közszereplő, az a nyilvánosságra nem tartozik. Forrásaink arra is felhívták a figyelmünket, hogy a tanártüntetések vezéralakjai közé tartozott az elmúlt rendszer egyik hírhedt tartótisztje, valamint fia, aki a Helsinki Bizottság munkatársa.

Kockásinges harcosok

Pukli 1997 augusztusában, a Fadd-Domboriban megrendezett közéleti táborban került kapcsolatba a Magyar Szocialista Párttal. Ezen a nyáron lett tagja az Ifjú Szocialisták Mozgalomnak, majd ugyanezen év októberében társaival együtt megalakította a Mozgalom szekszárdi alapszervezetét, és tagja lett az MSZP paksi alapszervezetének is. A Tanítanék Mozgalom vezéralakja indult az 1998-as parlamenti választásokon az MSZP Tolna megyei listáján, de nem jutott be a parlamentbe.

Pukli szocialistákhoz fűződő múltja kapcsán a börtönt megjárt Zuschlag János is megszólalt. Az MSZP volt parlamenti képviselője – aki 2011-ben jogerősen 6 évet kapott 72 millió forint szabálytalan elköltése miatt – több sajtóorgánumnak, tévécsatornának is azt nyilatkozta Pukliról, “barátok és harcostársak voltak”; együtt dolgoztak a szocialista ifjúsági szervezetben, amelynek országos ügyvezetője Zuschlag volt. Sőt, Zuschlag János a TV2 Tények adásában azt állította, Pukli tudta, hogy milyen pénzekből finanszírozták a szervezeteket. Az adást követően pedig a Facebookon keresztül üzent Puklinak.

Puklit először 2012-ben kapta fel a média, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatói kinevezése körül kialakult botrány miatt. Pukli érvényes vezetői szakképesítés nélkül nyújtotta be a pályázatát az iskola igazgatói székéért indulva és végül nyert is, nem kis felháborodást okozva. Az akkor 33 éves Pukli annak ellenére győzte le a másik indulót, a korábbi igazgató Rudas Pétert, hogy mind az első, mind a második körben utóbbit támogatta az iskolavezetés, a szülők és az önkormányzat is. Az eset után a diákok feketébe öltözve tiltakoztak Pukli kinevezése ellen. Az esettel akkor az LMP-s Zuglólap is foglalkozott, Várnai László LMP-s önkormányzati képviselő pedig blogjában formált véleményt a kinevezésről.

Pukliról volt kollégája azt mondta, nagyon erős nyomás alatt tartja a tantestületet. Ezt Bereczky Csongor, az iskola korábbi angoltanára nyilatkozta a Magyar Időknek. A pedagógust és egy másik tanárt azért küldte el az igazgató a Teleki Blankából, mert szerinte magánvéleményükkel megsértették az iskolában dolgozó tanárokat, és valótlanságokat állítottak.

Történhetett valami a már-már elviselhetetlenül foLYtogató diktatúrában, ahol elnyomás alatt haldoklik, sőt, már többször meg is halt a sajtószabadság. Mert minden különleges szekatúra nélkül, könnyedén, szabadon megalakult “Magyarország egyetlen független ifjúságpolitikai magazinja”. Független fiatal függetlenek függetlenül alapítottak egy független portált, ujjé! Egyetlen szépséghiba, hogy ezt a függetlenségmantrát olyanok szokták használni magukra, akiknek semmi közük a függetlenséghez. Nemcsak a szövegük ismerős, hanem néhányuk arca is.

A forgatókönyv már jól ismert…

Ezek a szervezők szinte ugyanazok, mint az elmúlt 10-12 évben. Háttérpénzek, háttérhatalmak mozgatják a szálakat. Alapvetően baloldaliak és liberálisok, ennek ellenére a kimúlt kommunista diktatúra visszaálmodói. De miért is lehetnének mások, mint marxisták, kommunisták, liberálisok. Az Oktatói Hálózat szervezte a nemzetközi petíciót Lukács György szellemi hagyatékáért. Azért a marxista, kommunista Lukács Györgyért aggódnak, aki a Tanácsköztársaság ideje alatt forradalmi népbiztosként Poroszlón nyolc ember főbelövetésére adott ki parancsot. Ez az Oktatói Hálózat azért a gyilkosságokért felelős Lukács Györgyért állt ki, aki az MSZMP befolyásos embereként a magyar szellemi élet kiválóságait, például Hamvas Bélát, Weöres Sándort szorította ki a közéletből, és sok magyar értelmiségit tett tönkre, emigrációba kényszerített. A többi között Heller Ágnes volt egyik legkiválóbb tanítványa. Tudjuk azt is, hogy ő hol állt, kiket képviselt. Nos, az ezekhez tartozó, ilyen szellemiségű Oktatói Hálózat vajon miért akart beleszólni a magyar közoktatásba…?

Az a kormányzat, amely elkötelezte magát a nemzeti–keresztény–konzervatív értékek mellett, nyilván jókora gyomrost húzott be a keresztényellenes, liberális, kozmopolita erőknek. Ők pedig nem is hagyták szó nélkül. Felismerték, hogy a pedagógusokat maguk mellé állítani egy jó alap, de még így is a társadalom kisebbségét képezi. Naná, hogy kellett hozzá a diákok bevonása is – polgári engedetlenségre biztatva őket –, majd a szülőket célozzák meg, és ezt sem bízták a véletlenre.

Félreértés ne essék, még egyszer: joga van sztrájkolni a pedagógusoknak is. Magasabb fizetésért, jobb körülményekért, tisztább iskolai vécékért, szabad bejárásért a transzvesztita aktivistáknak az osztályfőnöki órákra, és a tanárok elégedetlensége sok szempontból lehet jogos is, és abszolút képezheti egy legitim társadalmi vita alapját, de a szakszervezetek több alkalommal is egy nagyon is aljas, politikai hátsó szándékkal bújtak a tanárok mögé, és próbálták a szülői együttérzés húrjait pengetni. Egyetlen valódi céljuk az elégedetlenség szítása. Ezt sajnos sok tanár be is kajálja, de azért rengeteg olyan tanár, komplett iskolák is vannak, ahol kiválóan végzik a dolgukat, alkalmazkodnak a megnehezült helyzethez, együttműködnek a szülőkkel.

Vannak jó és rossz tanárok. Vannak elkötelezett szakemberek, akik rengeteg áldozatot is vállalnak a hivatásukért, a gyerekekért, és olyanok is vannak, akikben semmilyen elhivatottság nincs, és leginkább csak azért mentek tanárnak, mert ezt a szakot volt a legkönnyebb elvégezni. Voltak, akik a lezárások alatt, a távoktatásban is ugyanolyan odaadással foglalkoztak a diákokkal, mint máskor, és voltak, akik elküldték a tankönyvből az aktuális oldalszámokat, hogy a szülők tanulják meg a gyerekekkel, majd pedig elmentek kirándulni, és lelkesen posztolták a fészbukra, hogy milyen jó, hogy végre van szabadidejük. A pedagógusok egyáltalán nem egy homogén társaság. És vannak a szakmának jogos sérelmei, kifogásai is. A pedagógusok helyzete, jövedelme terén van még bőven teendő. De a szakszervezetek csak a politikai botrányban érdekeltek. És persze a baloldal sikerében.

Fotó: Facebook/Niedermüller Péter