Folytatja munkáját ma az Országgyűlés, amely a napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a képviselők megemlékeznek a magyar jelnyelv napjáról. Ezt követően vitát folytatnak az Aranybulla jelentőségéről és napjáról, majd az egyes gazdasági tárgyú törvények, valamint egyes, a vagyongazdálkodást és a postaügyet érintő törvények módosításáról lesz szó. A továbbiakban az egyházakat érintő törvényeket és a közadatokkal összefüggő törvények módosítását is megvitatják a képviselők, de a szomszédban dúló háború kezeléséről és kövekezményeiről is ütköztetik álláspontjukat. Kövesse velünk élőben!
Európában elsőként nálunk lehet nyelvvizsgát tenni jelnyelvből – emelte ki az ülést vezető Latorcai János. Mindannyiunk érdeke, hogy egyforma eséllyel éljenek azok, akik jelnyelvet használnak. A magyar jelnyelv valóban része a kultúrának – tette hozzá, mivel már a kultúrában is használják ezt a siketek érdekében.
Lett volna lehetősége a baloldalnak segíteni a pedagógusokon
A napirend előtti felszólalások első felszólalója az LMP-s Csárdi Antal volt, aki szerint tönkremegy a szociális és oktatási rendszer. A pedagógusok pártpolitikától függetlenül tiltakoznak, amit azzal magyarázott, hogy az egyházi iskolák tanárai is demonstrálnak. Kiemelte: ha a fegyveres erőkre volt pénz, akkor lennie kell a pedagógus-béremelésre is. 2016 óta negyven százalékot veszített az értékéből a bérük. A szociális területet érintve Csárdi elmondta, hogy módosították a törvényt, amiben az állam került a sor végére, mint segítő szerv. Ez szerinte azért aggályos, mert például egy 1600 fős szociális intézményben most hatszorosára nőtt a rezsi ára. Máshoz viszont nem fordulhatnak, mint az államhoz. A IX. kerületben is probléma van, hiszen az önkormányzati lakásban is szociálisan rászorulók élnek, az ő számlájuk is emelkedett, de kihez forduljanak? – tette fel a kérdést Csárdi.
Rétvári Bence parlamenti államtitkár válaszában elmondta: mindenki egyetért azzal, hogy kell a pedagógus-béremelés. A baloldalnak lett volna lehetősége segíteni, hiszen tárgyalta a parlament azt az uniós napirendi pontot, ami a kifizetésekről szól. A baloldal viszont nem szavazta meg a kifizetések felgyorsítását, ami hozzájárult volna ahhoz, hogy magasabb béremelést kapjanak a tanárok. Javasolta, hogy mindent szavazzanak meg, ami a pedagógus-béremelést támogatja. Önöknek az a fontos, hogy a kormány ellen szavazzanak – tette hozzá. A szociális ügyeket érintve Rétvári elmondta, hogy azt sem szavazták meg, hogy a gyerekek otthongondozása lehetséges legyen, és a baloldal nemet mondott arra, hogy ezek a családok kapjanak 200 ezer forintot.
Az emberek félnek a jövőtől
A párbeszédes Berki Sándor felszólalásában elmondta, hogy az emberek aggódnak a jövőjük miatt, a tél miatt, a klímaválság miatt. A csalódottság és a félelem a jövőtől, ami ma az embereket jellemzi. A kormány azt ígérte, hogy lesz olcsó orosz gáz, marad a rezsicsökkentés, de ezek nem így lettek. Az emberek úgy érzik, eljátszották a bizalmukat – mondta. Problémaként hozta fel a képviselő, hogy nincsenek a házak szigetelve és a napelemeket sem lehet betáplálni. Nagy veszély vidéken, hogy hogyan fognak ott fűteni, megfagynak-e. Évente százan halnak meg a hidegben – emelte ki. Később a postabezárásokkal érvelt, hogy messze kell menniük az embereknek, ha egy közeli postát bezárnak. Majd a saját ötleteikkel, a felnőttképzési programjukkal és a rezsiutalvánnyal példázott, hogy milyen remek ötlet.
Koncz Zsófia államtitkár viszont felhívta a figyelmet, hogy a háború kitörése óta a béke pártján áll a kormány, a tárgyalások során pedig a magyar érdeket veszik figyelembe. Az EU azt ígérte, hogy a szankciók megoldást jelentenek majd, de nem ez történt. Emiatt nőnek az energiaárak. A gáz ára a háború kitörésekor emelkedett, de utána beállt egy meredek emelkedés, ami a gázembargó bejelentése óta folyamatosan emelkedik, hétszeres emelkedést láthatunk. A betárazás időszakában sikerrel jártunk, ugyanis nálunk 86 százalék a töltöttség. Kína és az USA jól jár a szankciókkal, és Oroszország helyzete sem rossz. A rezsicsökkentés átlagfogyasztásig maradt, ami 181 ezer forint megtakarítást jelent családonként, az utána fogyasztott gáz pedig alacsonyabb áron jön, mint a piaci ár. A munkahelyek megmaradnak, jelenleg 4,7 millió ember dolgozik Magyarországon.
Az a cég kapjon állami támogatást, amely többségében magyarokat alkalmaz
A jobbikos Z. Kárpát Dániel arról beszélt, hogy a válság a munkanélküliséggel jár kézenfogva, bár nálunk ez nincs jelen, de munkaerőhiány van. Százezer munkavállaló hiányzik a feldolgozóiparból, a kormány pedig külföldieket importál munkaerőnek. Kiemelte, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a munkanélküliségi segély. Szerinte az itthoni munkaerőt nem igazán segíti a kormány, de a külföldi munkaerőt igen. Az átképzési programot hiányolta a képviselő, ezért több pénzt kellene fordítani erre a területre. Fontos lenne továbbá, hogy az a cég kapjon állami támogatást, aki magyarokat alkalmaz kilencven százalékban.
Fónagy János viszont elmondta, hogy a munkanélküliségi ráta ma 3,5 százalék, de 2010-ben 12 százalék volt. Ma 4,7 millió ember dolgozik, ami egymillióval több, mint a tíz évvel ezelőtti szám. 70 százalékkal növekedett a nettó átlagkereset reálértéke 2010-hez képest. Emelkedett a szakmunkás-minimálbér és a minimálbér is.
Gyurcsányék a pedagógusképzést is fizetőssé tették volna
A DK részéről Hegedűs Andrea is a nehéz életről beszélt, ami Magyarországon van. Az EU-s pénzeket szerinte azért nem kapjuk meg, mert jogállamisági problémák vannak. Az oktatásra kitérve elmondta, hogy eddig egy orvos volt az oktatásért felelős, most meg egy rendőr – utalva Pintér Sándor belügyminiszterre. A pedagógusok bérét ő is felhozta, majd azzal kérkedett, hogy 2002-ben a nehéz helyzet ellenére, az EU nélkül is volt egy akkor jelentősnek számító béremelés, azaz 30 százalék. A legnagyobb baj a képviselő szerint, hogy nincs tárgyalás a pedagógusokkal. A brutális tandíjakat az Orbán-kormány vezette be szerinte; azt csak érintőlegesen mondta, hogy Gyurcsányék akartak kötelező tandíjat. Az árnyékkormány a ki nem fizetett túlórapénzeket és 45 százalékos béremelést is követel, és a tanfelügyeleti rendszert fel kell függeszteni.
Rétvári Bence szerint a DK ne beszéljen szabadságról, amikor 2006-ban gumilövedéket használtak békés tüntetők ellen. Hozzátette: szabadságról a momentumos Fekete-Győr se beszéljen, mert ő meg újságírókra töri rá az ajtót. A pedagógusokra kitérve idézte a DK Facebook-oldalát, ahol azzal dicsekedtek, hogy ők nemmel szavaztak a parlamentben, hogy EU-s és hazai forrásból hozzák létre a tanárok fizetésemelését. A pedagógusképzést is fizetőssé akarták tenni – emlékeztetett. A pedagógusok nem Dobrev árnyékkormánya mellett demonstráltak, hanem a béremelés mellett. Megjegyezte, hogy a DK oktatási árnyékminisztere, Barkóczi Balázs egy nőt zaklatott az otthonában két férfi társával együtt, ami miatt garázdaság miatt elítélték jogerősen. Tényleg nem találtak jobbat? – tette fel a kérdést Rétvári.
Nyolcszáz éves az Aranybulla
Az 1222. évi Aranybulla jelentőségéről és az Aranybulla napjáról Hende Csaba szólt. A volt honvédelmi miniszter elmondta: a törvény az Aranybulla emlékét a magyar nemzet szellemi részeként örökíti meg. Az Országgyűlés április 24. napját az Aranybulla Napjának mondja ki. Alkotmányos önazonosságunkat jelenti az Aranybulla. Fontos, hogy jogi kultúránk ne válhasson gyökér nélkülivé – tette hozzá. Majd néhány pontot idézett az Aranybullából, amelyek ma is megállják a helyüket, példaként említve, hogy bírói ítélet nélkül nem lehet senkit letartóztatni, és mindenkire egyformán érvényesek a szabályok.
Varga Judit igazságügyi miniszter is felszólalt a témában és elmondta, hogy az Aranybulla egy szellemi és jogi kincs. Alkotmányos fejlődésünk alapja is ez a dokumentum – tette hozzá. Önbecsülésünk egyik forrása is, ami megerősít abban, hogy méltóak vagyunk atyáink emlékére. Az igazságügyi miniszter elmondta, hogy manapság mindet relativizálnak, jelenleg is jogi csatákat vívunk a globális erőkkel szemben, hogy megtartsuk a szuverenitásunkat. Ezért is nagyon aktuális, hogy április 24. legyen az Aranybulla napja.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS