Ha gazdasági blokkosodás kezdődik meg, Magyarország annak a perifériájára kerül, szerencsés esetben a nyugati oldalon – többek között erről beszélt Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezleten, a világ magyarságának nemzetpolitikai fórumán elhangzott beszédében. A miniszterelnök arról is beszélt, Magyarország önerejéből támogatná Ukrajnát, de ahhoz nem járul hozzá, hogy Brüsszel egy hitelfelvétellel eladósítsa az összes tagállamot, a jövő magyar nemzedékeit. Kiemelte továbbá, téves az a beállítás, hogy Ukrajna jelenleg a magyar és az európai szabadságot védi, véleménye szerint Ukrajna semmilyen áldozatot nem hoz Magyarországért, hazánkat csak mi magunk tudjuk megvédeni a NATO kötelékében.
A Magyar Állandó Értekezlet aktuális ülésén három év kihagyás után Orbán Viktor személyesen nyújtott áttekintést a határon túli magyar politikai pártok és szervezetek képviselőinek az általános magyarországi, európai és világpolitikai helyzetről, a nemzetpolitikai lehetőségekről és feladatokról. A miniszterelnök többek közt beszélt arról:
- Magyarország a Nyugat és Kelet együttműködésének középpontjában áll, de ha két blokk alakul ki, annak viszont valamelyik blokk perifériájára kerül, és szerencse lesz, ha a nyugati oldalra
- a lengyelek és a magyarok egyetértenek abban: el kell érni, Oroszország ne jelentsen fenyegetést a térségben, és hogy Oroszország és Közép-Európa között legyen egy szuverén állam
- a Visegrádi Négyek dinamikája megtört, egyedül Magyarország beszél közép-európai érdekekről
- nem igaz az állítás, hogy az ukránok most éppen megvédik az európai és a magyar szabadságot
- Magyarország hajlandó támogatni Ukrajna működését, de nem hitelfelvétel árán
- Brüsszel egy újabb hitel felvételével eladósítaná az uniós tagállamokat
- a nemzet a nyugati ember számára ruha, nekünk meg a bőrünk
Fotó: MTI
Végül nem kellett etnikailag vegyes pártokhoz csatlakoznia a határon túli magyar pártoknak
2019-ben az egyik legfontosabb kérdés még az volt, hogy szabad-e a határon túli politikai képviselet érdekében a vegyes pártok irányába elmozdulni, vagy ki kell tartani az etnikailag egységes magyar képviselet helyett – idézte fel Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet aktuális pénteki ülésén. A magyar miniszterelnök kiemelte,
ez a megkísértés folyamatosan jelen van a magyar nemzetpolitikában, és voltak időszakok, amikor a MÁÉRT sem volt ebben a kérdésben egységes.
A miniszterelnök kiemelte, jelenleg sokkal tisztább a helyzet, a választási eredmények szerint minden magyar közösség az uniós államokban egyértelműen azt a választ adja erre a kérdésre,
hogy nagyobb esély kínálkozik az érdekeink és az értékeink képviseletére egy etnikailag egységes alapokon megszervezett politikai struktúrában, ezért ma sokkal egyértelműbben utasítjuk vissza azokat a különben jóindulatú ajánlatokat, amelyek azt javasolják, hogy térjünk át egy eddig vegyes magyar képviselet rendszerére.
A lengyelekkel alapvetően egyetértünk, csak a módszereikkel nem
Orbán Viktor felidézte, 2019 óta megerősödött az az állítás, hogy Közép-Európa lesz Európa gazdasági motorja, ezért úgy vélte, Magyarországnak érdemes a közép-európai gazdasági térség építésébe forrásokat és energiát fektetni, mert az eredmények ezt igazolják. Hozzátette, ehhez a sikerhez hozzájárultak azok a gazdaságélénkítő programok, amelyekkel a határon túli területeket támogatta a magyar kormány. Orbán Viktor arról is beszélt, a három évvel ezelőtti találkozóhoz képest ma is igaz az, hogy a Balkán fontos a migráció visszaszorításában, ebben a térségben azonban csak Oroszország és Törökország növelte a befolyását az elmúlt időszakban. Ami ellenben fontos változás, hogy három évvel korábban a Visegrádi Négyek dinamikája sokkal élénkebb volt. Orbán Viktor kifejtette, mindig is voltak törekvések arra Brüsszelben, hogy a közösen komoly érdekérvényesítési erőt felmutatni képes V4-eket gyengítsék. Mint megjegyezte,
nyilván azok, akik a britek kiválása után abban gondolkodnak, hogy az Európai Unió egy kizárólag német-francia tengelyre felfeszített struktúra, és nem akartak Közép-Európa és a V4-ek képében egy harmadik szereplőt, azok nem érdekeltek abban, hogy a visegrádi együttműködés működjön.
Kiemelte, a csehek és a szlovákok részéről bizonytalanságok merültek fel, megjelentek azok a hangok, amelyek a V4-ek fontosságát hátrébb sorolták. A miniszterelnök hozzátette, a lengyelek esetében az orosz-ukrán háború volt, amely ezt a kapcsolatot átalakította, bonyolulttá tette, annak dacára, hogy a két ország érdeke különben azonos.
Mind a ketten abban vagyunk érdekeltek, hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést a térségben, és hogy Oroszország és Közép-Európa között legyen egy szuverén állam, amit hívjunk az egyszerűség kedvéért most Ukrajnának
-fogalmazott. Orbán Viktor úgy vélte, bár a magyar célok a lengyelekkel azonosak, az eszközöket másképp ítéli meg a két ország, hiszen hazánk alapvetően a tűzszünetben és a béketárgyalásokban látja a probléma megoldását egy olyan európai biztonsági elrendezésnek a révén,
amelyben van kijelölt helye Oroszországnak, olyan helye, amely számunkra nem hátrányos és nem veszélyes.
Orbán Viktor úgy vélte, az a stratégiai gondolkodás, hogy Közép-Európa megfelelő megszervezésével önsúlyuknál fogva jelentsenek komoly európai tényezőt és ne más államokhoz való viszonyuk jelölje ki helyüket Európában, mint álom, mint terv ma messzebbre került, mint három évvel ezelőtt volt, pedig ennek az összefogásnak több száz éves előzményei vannak. Mint megjegyezte, jelenleg csak Magyarország érvel saját logikája mentén a közép-európai helyzetről, mindenki más vagy a németekkel, vagy az amerikaiakkal való viszony dimenziójában fogalmazza meg, hogy mit érdemes csinálni Közép-Európában. Mint megjegyezte, az együttműködést segítené, ha a partnerországokban a magyaréhoz hasonló keresztény konzervatív kormányok lennének hatalmon. Orbán Viktor ugyanakkor kiemelte, ez a kijelentés általánosságban is érvényes, és ebben a tekintetben vannak pozitív változások akár Svédországban, akár Olaszországban, akár Izraelben, Magyarországnak jelenleg több barátja van a nemzetközi porondon.
Fotó: MTI
Nem igaz, hogy Ukrajna a magyar szabadságot védi
Orbán Viktor kijelentette, Magyarország nem fogadja el azt az ukrán szempontból teljesen érthető érvelést, hogy áldozatot hoznak értünk.
Ez nem így van. Az ukránok semmilyen áldozatot nem hoznak Magyarországért. Nem igaz az állítás, hogy az ukránok most éppen megvédik az európai szabadságot. Bennünket nem Ukrajna véd meg, mi magunkat tudjuk a NATO-val megvédeni. A mi biztonságunkat, nem Ukrajna szavatolja.
A miniszterelnök kiemelte, Magyarországnak „egy fillért sem ér meg”, ami ott történik, hazánk azért segít, mert Ukrajna bajban van, és amíg a magyar érdekeket az nem sérti, kötelessége segítenie, de nem azért, mert ez érdekében áll.
Nem veszünk föl hitelt Ukrajna finanszírozására
Orbán Viktor hangsúlyozta, éppen ezért Magyarország álláspontja az, hogy nem fogja támogatni a közös uniós hitelfelvételt, miből Brüsszel Ukrajnát kívánja finanszírozni. Mint kifejtette, azt Magyarország is elfogadhatónak tartja ugyanakkor, hogy vizsgálják meg, Ukrajna működéséhez mennyivel kíván hozzájárulni Európa, ezt az összeget arányosan osszák szét a tagállamok között, és amennyi a magyarokra esik, „és még kiköhöghető a költségvetésből”, azaz nem rombolja a nemzeti érdekeinket, azt Magyarország kifizeti. Orbán Viktor azt is kiemelte, ezt az összeget kétoldalú megállapodás keretében bocsátanánk Ukrajna rendelkezésére,
nem Brüsszelen keresztül.
Brüsszel eladósítaná a magyar nemzedékek jövőjét
A miniszterelnök szerint a hitel felvételével az Európai Unió visszavonhatatlanul egy hitelközösséggé fog átalakulni. Úgy vélte, már azzal, hogy a Covid idején megállapodtak a tagországok egy közös hitelfelvételben, már azzal elmozdították az egész EU fejlődési irányát. Az újabb hitelfelvétellel kialakuló adósközösség halálos lenne Magyarország számára, mert a magyar nemzedékek jövője adósodna el ezáltal. Megjegyezte, a Covid idején a németek azt hangsúlyozták, a hitelfelvétel egyszeri alkalom, de máris itt a második, sőt, a franciák „már itt kopogtatnak az ablakon” az energiaválság miatt. A miniszterelnök szerint az ukránokat meg tudjuk segíteni más módon is.
A magyar miniszterelnök alapvetően optimista
Orbán Viktor arról beszélt, erőssége a magyaroknak, hogy alapvetően realisták, nem ülnek fel világjobbító ideológiáknak, általánosságban azt tekintik elsődleges kérdésnek, mi a magyar érdek. Emellett a magyarokban meg van az a képesség, hogy mindenben lehetőséget lát. Mint megjegyezte, ezért is végtelenül optimista.
Hatalmas optimizmussal tekintek az előttünk álló kihívásokra, mert soha vissza nem térő lehetőséget látok ebben
-fogalmazott, kiemelve, a Covid is meggyötörte az országot, sokan meghaltak, hazánk mégis megerősödve tudott kikerülni a járványhelyzetből. Hozzátette, a Covid kikényszerített és fel is kínált olyan gazdasági lépéseket, amelyek megtételével előrébb tudtunk lépni válságidőszakban az uniós ranglétrán. Megjegyezte, természetesen jobb lenne, ha nem lennének válságok, különösen, ha az ember élettel jár, de ha már van, akkor lehetőségként kell rá tekinteni, és a megerősödés útját kell keresni.
Csavarni kell időnként a dolgokon, és akkor a dolog működik. A harmadik negyedévben a magyar gazdaság 4,1 százalékkal nőtt. A cseheknél 1,6 százalék volt, a németeknél 0,3, a szlovákoknál 0,2
-jegyezte meg, hozzátéve, ez a válság ellen indított gazdaságélénkítő programnak volt köszönhető. Kiemelte, a MÁÉRT résztvevői, a határon túli pártok és szervezetek is igyekezhetnek kihasználni a válsághelyzet adta lehetőségeket, például azt, hogy bizonyos kérdésekben sokkal könnyebb együttműködni a szomszédos országok vezetőivel.
Ne úgy tekintsünk erre a válságra, hogy mindenki saját maga próbálja csak megúszni, hanem nézzük meg, hogy a szlovákokkal, a románokkal, szerbekkel hol vannak olyan gazdasági érintkezési pontok, amelyeknek a jelentőségét megnöveli a mostani válság
-hangsúlyozta.
Fotó: MTI
Ahhoz már túl erős a magyar gazdaság, hogy az EU a forrásokkal zsarolni tudja
A magyar miniszterelnök szólt az uniós forrásokról szóló tárgyalásokról, amelyekkel kapcsolatban elmondta, az unióval Magyarországnak vannak filozófia, spirituális természetű vitái, és vannak gazdaságiak. Utóbbi lényegében arról szól, hogyan kapcsolódjon pénzügyi transzferek szempontjából Magyarország az unióhoz. Orbán Viktor kifejtette, négy csatorna van, amelyen keresztül pénz kap az EU-tól Magyarország, ezek közül az újjáépítési alap forrásai körül – amelyre közös hitelt vett fel az egész EU – alakult ki probléma.
Közösen vettünk föl hitelt, úgy, hogy előre megállapodtunk, hogy ki milyen arányban fog részesedni azokból. Ezek a tárgyalások elakadtak. A sorban még a lengyelek is előttünk vannak, akiknek legalább papírjuk van arról, hogy meg fogják kapni ezt a pénzt
-fogalmazott. Hozzátette, Magyarország jelenleg nem ott tart, hogy pénzhez jusson, egyelőre egy aláírt szerződést szeretne, ami be is fog következni, mert a hitelfelvétel szabályai is ezt írják elő, az EU itt csak az időt húzhatja. A másik pénzügyi forrás, ahol számítani lehet arra, hogy az EU visszatart pénzügyi forrásokat, az a 2021-2027 közötti, mát megkezdett uniós költségvetési ciklus pénzei. Itt is egy megállapodást kell aláírni, aztán majd elválik, Brüsszel abból mit akar teljesíteni. Orbán Viktor kitért arra, az összes éves uniós forrás mintegy 800 milliárd forint, ugyanakkor a magyar GDP 62 ezer milliárd. Megjegyezte, ez azt jelenti, hogy sok pénz érkezik az EU-tól,
lehet persze politikai játékot folytatni az európai uniós pénzekkel, de ez valójában nem egy tényleges zsaroló eszköz az Unió kezében.
Megjegyezte,
ha valaki úgy akar velünk tárgyalni, hogy sarokba szorít bennünket, az halálra ítéli a saját céljait, soha nem fog célt elérni Magyarországgal szemben, mert ezek a források ehhez túlságosan kicsik.
A nemzet a nyugati ember számára ruha, nekünk meg a bőrünk
Orbán Viktor arra is kitért, Nemeskürthy István művészettörténész már régen megírta, hogy a „nemzet” kifejezést Nyugaton a modern kor időszakához kötik, azon egyfajta, az iparosodáshoz kapcsolódó politikai alakulatot értenek, egy kulturális jelenséget. A magyarok nemzettudatának kialakulása ezzel szemben sokkal régebbre, száz évekkel korábbra tehető, ezért a nyugatiak nem is értik meg. Mint megjegyezte,
amikor mi azt mondjuk, nemzetben gondolkodni, ez magyarul egy értelmes kifejezés. Próbáljuk ezt lefordítani valamilyen másik nyelvre… Egészen más jelentése lesz.
Hozzátette,
a nemzet a nyugati emberek számára az egy ruha, nekünk meg a bőrünk. Ezért is tudnak minden morális megütközés nélkül arról beszélni, hogy országaik már átléptek egy posztnemzeti korszakba.
Orbán Viktor úgy vélte, a posztnemzeti állapot egy magyar számára azt jelentené, hogy kilép a magyarságából. A miniszterelnök kiemelte, el kell dönteni, hogy ragszkodunk-e ahhoz az örökséghez, hogy nemzetben gondolkodunk, ugyanakkor kiemelte,
amikor keressük a stratégiailag helyes irányt, akkor tudnunk kell, hogy a magyar nemzettudat, a nemzetben való gondolkodás, az tartalmilag mást jelent a számunkra, mint a Nyugat számára.
Magyarország gazdasági perifériára kerülhet
Orbán Viktor arról is beszélt, ha a térképre tekintünk, rögtön látszik, hogyha van együttműködés a Kelet és a Nyugat között, annak Magyarország a középpontjában helyezkedik el. Ugyanakkor, ha blokkosodás kezdődik, hazánk pillanatokon belül a periférián találja magát, és csak a szerencsén múlik, hogy annak a nyugati térfélen. A miniszterelnök megjegyezte, ez egy egészen más perspektívát kínál a magyar gazdaság és érdekérvényesítés számára, mint amikor együttműködés van a kontinensen. Kiemelte,
ha világgazdaság keleti és nyugati, két külön világgazdaságra válik szét, ennek a folyamatnak a magyarok a vesztesei lesznek.
A miniszterelnök megjegyezte, az EU-ban már az is felmerült, hogy az oroszok után az európai gazdaság a kínairól is váljon le, de ha ez bekövetkezne, annak az ára még magasabb lenne Magyarország számára.
Ez a háború már évekkel korábban kirobbanhatott volna, de akkor még erős volt Európa
Minél később lesz béke, annál drágább lesz a béke ára – fogalmazott Orbán Viktor, kifejtve a krími konfliktus kitörésének idején Európa még képes volt arra, hogy az orosz-ukrán konfliktust lokális konfliktussá korlátozza. Mint hozzátette, a most zajló háború már 2015-ben kitörhetett volna, nemzetközi jogi értelemben ugyanis akkor is ukrán területeket foglaltak el az oroszok, majd népszavazással próbálták legalizálni a területfoglalást.
Minden feltétel készen állt akkor is arra, hogy kirobbanjon egy háború, de ez azért nem történt meg, mert a francia-német tengely képes volt arra, hogy egy olyan rendezési tervet rakjon össze pillanatok alatt, amelynek voltak világosan megfogalmazott céljai, mind a két konfliktusban érdekelt fél számára
-fogalmazott a miniszterelnök, kiemelve, 2022-ben a konfliktus már globálissá terebélyesedett, mivel erősebbek voltak azok a szereplők, akik ebben voltak érdekeltek. Úgy vélte, ebben a helyzetben az első és legfontosabb feladat, hogy elkerülhető legyen a háború végzetes eszkalációja. Mint megjegyezte,
ez nem hálás szerep, hogy Magyarország beszél egyedüliként az európai államok közül tűzszünetről, béketárgyalásokról. Ugyanakkor minden politikai konfliktust, időnként megalázó kommentárokat, reakciókat is érdemes elviselnünk, és ki kell tartanunk állhatatosan a saját legfontosabb nemzeti érdekünk, a béke mellett.
Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS