Az infláció jelentősen gyorsulna piaci árak esetében, vagyis akkor, ha nem lenne rezsicsökkentés és nem lennének árstopok – fejtette ki a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
Ebben az esetben a távhő, a gáz, az áram, a víz, a csatorna és a hulladékszállítás díját kellene figyelembe venni
– jelentette ki a szakértő a szombaton megjelent interjúban. Jelezte: a távhő esetében nehéz piaci árat mondani, az önkormányzatoknak küldött ajánlatok alapján ez a mostani ár 15-szöröse lehet, amely az inflációt 9,6 százalékponttal emelné.
Az áramnál és a gáznál ismertek ugyan a hatósági energiaárak nyári módosításánál megjelenő piaci árak, azonban azóta mérséklődtek, így ott szerinte a rezsicsökkentett piaci árat érdemes figyelembe venni. Ez az áramnál 94,7 százalékos, míg a gáznál 632 százalékos áremelkedés lenne. Ebből 28,6, illetve 121 százalék jelent meg az átlagfogyasztás felettiek rezsiemelésével. A maradékot besúlyozva, az infláció 1,1 és 9,6 százalékponttal lenne magasabb
– magyarázta.
Hozzátette: mindehhez hozzá lehetne még számítani a csatorna, a víz és a hulladékszállítás áremelkedését, de ott az indokolt árnövekedés a fentinél jóval kisebb lenne.
Regős Gábor elmondta: “arra nagyon kevés példa van, hogy semmilyen kormányzati segítség nem érkezik a megnövekedett rezsiszámlák kifizetéséhez, azonban így is látható, hogy az infláció jelentősen gyorsulna piaci árak esetében”.
Kérdésre válaszolva beszélt a Makronóm Intézet szakmai vezetője a tankolásról is. A 95-ös benzin jelenleg a piaci átlagáron 696 forint, míg a gázolaj 758 forint. Ez a hatósági árnál 45, illetve 58 százalékkal drágább. Az egyes járműtípusok arányával súlyozva ez mintegy 48 százalékos áremelkedést jelentene az üzemanyagoknál. Figyelembe véve, hogy az üzemanyagok súlya a fogyasztói kosárban 6,46 százalék, ez 3,1 százalékponttal emelné meg az inflációt – ismertette. Hangsúlyozta, hogy ez egy pillanatnyi állapot, az üzemanyagok ára az olajár és a forintárfolyam függvényében hétről hétre változik.
Kitért Regős Gábor a kamatstopra is.
A kamatstoprendelet által referenciakamatként alkalmazott kamatszintek a három hónapos BUBOR esetében 2,02 százalék, míg a 12 hónaposnál 2,4 százalék. Ehhez képest most a BUBOR kamatok 15,62, illetve 15,55 százalékon állnak, tehát a változó kamatozású hitelek mintegy 13 százalékponttal magasabbak lennének. Ugyanakkor a jegybank korábban sokszor jelezte, hogy a biztonságosabb, rögzített kamatú hitelek felvételét javasolja, így a kamatstop további alakítását ennek fényében is érdemes lesz majd vizsgálni
– hangoztatta a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
MTI, Magyar Nemzet; Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
Facebook
Twitter
YouTube
RSS