Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára közösségi oldalán emlékezett meg az ötven évvel ezelőtt kiadott Készenléti Rendőri Ezred ügyrendjével kapcsolatban arról, milyen feladatai voltak az egységnek, amely egészen a rendszerváltásig egy olyan bázist jelentett, amely képes lehetett volna egy újabb forradalom fegyveres elfojtására, a Kádár-rendszer diktatórikus magját alkotva.
A Készenléti Rendőri Ezred lényegében a BM Karhatalom feladatkörét vette át. A karhatalom, mint fegyveres testület, felelős volt a kádári megtorlás első időszakának számos kegyetlenkedéséért, letartóztatásokban, forradalmárok felkutatásában, bántalmazásukban vettek részt. Ugyanakkor akadtak olyan tagjai is, akik közvetlenül nem vettek részt ezekben a cselekményekben. A karhatalom sorállományú tagjai sok esetben nem önkéntesen, hanem besorozottként kerültek ide, ugyanakkor a vezetői-tiszti állományuk biztosan önkéntes volt – írja közösségi oldalán az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. Bejegyzésükben felidézik azt is, hogy a karhatalmi egységek személyi állománya később a honvédség, a határőrség, a rendőrség és a munkásőrség parancsnoki állományába került, és egészen a rendszerváltásig egy olyan bázist jelentett, amely képes lehetett volna egy újabb forradalom fegyveres elfojtására, a Kádár-rendszer diktatórikus magját alkotva.
1972. november 28-án kiadták a Készenléti Rendőri Ezred ügyrendjét. Ez többek között tartalmazta, hogy az 5. központi rendeltetésű készenléti rendőri erőként, a rendőri szervek alárendeltségében, vagy együttműködve részt vesz:
- belső ellenséges tevékenység megakadályozásában, elfojtásában ;
- a közrend és közbiztonság nagyobb m érvű megzavarása esetén a rend helyreállításában;
- a felfegyverzett ellenséges, vagy súlyos bűncselekménnyel gyanúsított, őrizetből megszökött, körözött személyek felkutatásában, elfogásában;
- kiemelkedő jelentőségű esetekben az eltűnt személyek és tárgyak felkutatásában;
- nagyobb jelentőségű közbiztonsági akciókban;
- közbiztonsági járőrszolgálatban;
- párt- és állami vezetők vasúton, közúton történő utazásának biztosításában;
- tömegszerencsétlenség, nagyobb elemi csapás helyszínének és a mentési munkálatok zavartalanságának biztosításában, a közrend, a közbiztonság fenntartásában;
- jelentősebb politikai, kulturális és sportrendezvények biztosításában.
-
A csatolt 2. kép levéltári jelzete: ÁBTL – 3.1.5. – O-18993 35/002
Feladatait – erői és eszközei figyelem bevételével – az ország egész területére kiterjedően, de elsősorban Budapest, Pest és Borsod megyék területén végzi. Az ügyrend teljes szövege elérhető a levéltár parancsgyűjteményében.
Forrás: ÁBTL/Facebook
A kiemelt fotó a Magyar Rendőr című újság egyik 1973-as címlapjáról való, a címe: Tömegoszlatás gyakorlása vízágyúkkal a Készenléti Rendőri Ezrednél. A tömegoszlatást aztán később az életben is bemutathatták, például a pusztavacsi békefesztiválon
Facebook
Twitter
YouTube
RSS