Pesti Srácok

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára: 50 éve adták ki a Kádár-rendszer diktatórikus magját alkotó Készenléti Rendőri Ezred ügyrendjét

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára: 50 éve adták ki a Kádár-rendszer diktatórikus magját alkotó Készenléti Rendőri Ezred ügyrendjét

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára közösségi oldalán emlékezett meg az ötven évvel ezelőtt kiadott Készenléti Rendőri Ezred ügyrendjével kapcsolatban arról, milyen feladatai voltak az egységnek, amely egészen a rendszerváltásig egy olyan bázist jelentett, amely képes lehetett volna egy újabb forradalom fegyveres elfojtására, a Kádár-rendszer diktatórikus magját alkotva.

A Készenléti Rendőri Ezred lényegében a BM Karhatalom feladatkörét vette át. A karhatalom, mint fegyveres testület, felelős volt a kádári megtorlás első időszakának számos kegyetlenkedéséért, letartóztatásokban, forradalmárok felkutatásában, bántalmazásukban vettek részt. Ugyanakkor akadtak olyan tagjai is, akik közvetlenül nem vettek részt ezekben a cselekményekben. A karhatalom sorállományú tagjai sok esetben nem önkéntesen, hanem besorozottként kerültek ide, ugyanakkor a vezetői-tiszti állományuk biztosan önkéntes volt – írja közösségi oldalán az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. Bejegyzésükben felidézik azt is, hogy a karhatalmi egységek személyi állománya később a honvédség, a határőrség, a rendőrség és a munkásőrség parancsnoki állományába került, és egészen a rendszerváltásig egy olyan bázist jelentett, amely képes lehetett volna egy újabb forradalom fegyveres elfojtására, a Kádár-rendszer diktatórikus magját alkotva.

1972. november 28-án kiadták a Készenléti Rendőri Ezred ügyrendjét. Ez többek között tartalmazta, hogy az 5. központi rendeltetésű készenléti rendőri erőként, a rendőri szervek alárendeltségében, vagy együttműködve részt vesz:

  • belső ellenséges tevékenység megakadályozásában, elfojtásában ;
  • a közrend és közbiztonság nagyobb m érvű megzavarása esetén a rend helyreállításában;
  • a felfegyverzett ellenséges, vagy súlyos bűncselekménnyel gyanúsított, őrizetből megszökött, körözött személyek felkutatásában, elfogásában;
  • kiemelkedő jelentőségű esetekben az eltűnt személyek és tárgyak felkutatásában;
  • nagyobb jelentőségű közbiztonsági akciókban;
  • közbiztonsági járőrszolgálatban;
  • párt- és állami vezetők vasúton, közúton történő utazásának biztosításában;
  • tömegszerencsétlenség, nagyobb elemi csapás helyszínének és a mentési munkálatok zavartalanságának biztosításában, a közrend, a közbiztonság fenntartásában;
  • jelentősebb politikai, kulturális és sportrendezvények biztosításában.

PestiSracok facebook image
A csatolt 2. kép levéltári jelzete: ÁBTL - 3.1.5. - O-18993 35/002

Feladatait – erői és eszközei figyelem bevételével – az ország egész területére kiterjedően, de elsősorban Budapest, Pest és Borsod megyék területén végzi. Az ügyrend teljes szövege elérhető a levéltár parancsgyűjteményében.

Forrás: ÁBTL/Facebook

A kiemelt fotó a Magyar Rendőr című újság egyik 1973-as címlapjáról való, a címe: Tömegoszlatás gyakorlása vízágyúkkal a Készenléti Rendőri Ezrednél. A tömegoszlatást aztán később az életben is bemutathatták, például a pusztavacsi békefesztiválon

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.