Az Európai Bizottság javasolta, hogy a magyar jogállamisági hiányosságok orvoslására tett hiányos lépések miatt nagyjából 3000 milliárd forintnyi (7,5 milliárd euró) uniós támogatást zároljanak. Az uniós végrehajtó testület ugyanakkor jóváhagyta a magyar kormány terveit az 5,8 milliárd eurós uniós helyreállítási tervére – számolt be az MTI.
Mint ismert, a hazánknak járó források körüli párbeszéd több pénzforrásról és ügyről szól. Az egyik terület a 2021-ben indult hétéves uniós költségvetés jelentős részét kitevő felzárkóztató (kohéziós) támogatásoké. E források kiosztásához előbb egy partnerségi megállapodásban kell lepacsizni arról, nagyjából mire költenék a pénzt, majd operatív programokra lebontva elfogadtatni a tervet – írja a Telex. Egyelőre még az első lépésig sem jutottak el az uniós illetékesekkel a magyar kormány képviselői, de egy múlt heti európai bizottsági háttérbeszélgetés után a sajtóban elterjedt, hogy ez várhatóan még idén megtörténik.
Ugyanakkor az Európai Bizottság felfüggesztené három operatív program 65 százalékát. Ez összesen nagyjából 7,5 milliárd eurónyi (3000 milliárd forintnyi) összeget jelent.
A Portfolio beszámolója szerint azt még egyelőre nem tudni, hogy a Tanács mikor dönt a magyar EU-pénzekről, várhatóan a holnapi brüsszeli tagállami nagyköveti ülésen dől majd el a menetrend, illetve az adott ülés potenciális napirendje. Utóbbi kulcsfontosságú, mert a friss információk szerint a cseh elnökség előbb megkéri az árát a magyar programok jóváhagyásának (szavazásra viszi Ukrajna támogatását és a globális minimumadó ügyét, ezekben egyhangúsági követelmény van) és csak utána viszi szavazásra a magyar programmal kapcsolatos döntést.
2300 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás érkezhet hamarosan
Valdis Dombrovskis bizottsági ügyvezető alelnök ugyanakkor bejelentette, hogy a Bizottság elfogadta a magyar helyreállítási programot, de közben a felzárkóztatási forrásokból 7,5 milliárd eurónyi keret felfüggesztésére tesz javaslatot a Tanács felé. Az alelnök ismertette a bizottság feltételeit is a felfüggesztett pénzek kiszabadításához, illetve a tényleges forráslehíváshoz. Az Európai Bizottság 27 pontba („szupermérföldbe”) szedte össze a teljesítendő intézkedéseket. Egy részük az a 17 vállalás, amelyet a jogállamisági mechanizmus miatt vállalt a kormány.
Didier Reynders igazságügyi biztos megerősítette azt a négy feltételt is, ami előzetesen már kiszivárgott, miszerint például az Országos Bírói Tanács jogköreit meg kell erősíteni, el kell hárítani azokat az akadályokat, hogy a magyar bírók szabadon fordulhassanak az Európai Bírósághoz jogértelmezés, vélemény kikérés érdekében (pl. Kúria működése). Emellett meg kell tiltani a magyar közhatalmi szerveknek, hogy a jogerős magyar bírósági ítéleteket megtámadhassák az Alkotmánybíróságon.
A helyreállítási program forrásaihoz csak azután tud hozzáférni a kormány, hogy ha a 27 féle szupermérföldkövet maradéktalanul teljesít, benne négy komoly igazságügyi reformmal, a felzárkóztatási pénzek (nemcsak a felfüggesztett, hanem az összes) pedig csak azután nyílnak meg, hogy a 17 féle közbeszerzési és korrupcióellenes intézkedést maradéktalanul végrehajtja, illetve az uniós alapértékeknek is megfelel.
Johannes Hahn: jó irányba mozdult el Magyarország
Johannes Hahn költségvetési biztos hozzászólásában kijelentette: az a 17 magyar kormányzati vállalás, amit nyáron rögzített a két fél, annak az eddigi megvalósítása nem elegendő, „sajnos nem valósította meg kellően a lépéseket ahhoz, hogy az uniós költségvetési kockázatok eltűntek volna”. A költésvetési biztos ugyanakkor rögzítette: a 17 vállalás eddigi megvalósításával a jó irányba mozdult el Magyarország, a lépések többsége is kedvező, de szükséges a további javulás és minden vállalás megfelelő teljesítése, mert szerinte „megmaradtak gyengeségek, kockázatok” a lépések tartalmát illetően.
(Telex, Portfolio, MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS