Az Európai Parlamentet érintő korrupciós vádak nem a jobb- és a baloldalról szólnak, nem is Európa északi vagy déli régiójáról, hanem a jóról és a rosszról, nem szabad őket politikai haszonszerzésre felhasználni, mert ezzel csak alábecsüljük a fenyegetést, amellyel szembe kell néznünk – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a testület plenáris ülését megnyitva hétfőn, Strasbourgban.
Az elnök a pénteken kirobbant korrupciós botrányra utalt, amelyben a belga hatóságok vizsgálati fogságba helyezték mások mellett Eva Kaili görög szocialista képviselőt Katarral kapcsolatos korrupciós vádak miatt. Metsola közölte: dühös a történtek miatt, mert szerinte az intézményt, a nyitott és szabad demokratikus társadalmakat érte támadás, de eltökélt azzal kapcsolatban, hogy a korrupcióval szemben még ellenállóbbá tegyék az EP-t.
A demokráciák ellenségei, akiknek az EP puszta létezése is fenyegetést jelent, semmitől sem riadnak vissza. Ezek az autokratikus harmadik országokhoz kötődő rosszindulatú szereplők állítólag fegyverként használták a civil szervezeteket, szakszervezeteket, magánszemélyeket, az uniós parlamenti képviselőket és asszisztenseiket, hogy aláássák a folyamatainkat
– jelentette ki. Emlékeztetett arra, hogy a gyanúsított Eva Kaili alelnököt azonnali hatállyal megfosztotta a tisztségével kapcsolatos minden jogkörtől, hogy megvédje a testület integritását. Bejelentette azt is, hogy az eredeti tervek szerint hétfőn nyitotta volna meg a katari és a kuvaiti vízummentességről szóló jelentés vitáját, azonban a nyomozástól függően a jelentést visszaküldi a szakbizottságoknak. Metsola nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az EP merészen szembenéz a kihívással, a problémát nem fogja a szőnyeg alá söpörni, és senki sem marad büntetlenül; az intézményen belül is vizsgálatot fog kezdeményezni az üggyel kapcsolatban. Bejelentette továbbá, hogy egy reform keretében szigorúbban ellenőrzik majd, hogy ki léphet be az uniós épületekbe, kik finanszírozzák a lobbiszervezeteket, milyen kapcsolataik vannak harmadik országokkal.
Több átláthatóságot fogunk követelni a külföldi szereplőkkel való találkozókról
– hangsúlyozta.
A harmadik országbéli gonoszoknak tudniuk kell, hogy nem léphetnek fel ellenünk, európaiak vagyunk és azok maradunk
– jelentette ki beszéde végén.
Manfred Weber, az Európai Néppárt uniós parlamenti frakcióvezetője felszólalásában azt mondta: kívülről támadják az európai demokráciát, veszélybe került az unió egyetlen közvetlenül megválasztott intézménye. “Vissza kell nyerni az uniós polgárok bizalmát, ezért az EP mindent megtesz, hogy fény derüljön a visszaélésekre. Ebben a testületben nincs helye korrupciónak, az ügyet ki kell vizsgálni” – hívta fel a figyelmet. Iratxe Garcia Pérez, a szocialista frakció vezetője bejelentette: úgy határoztak, hogy panaszosként részt vesznek a peres eljárásban. “Egységesen kell nagyobb átláthatóságot teremtenünk, ez az egyetlen út a demokrácia megvédésére annak ellenségeivel szemben” – jelentette ki. Stéphane Séjour, a Megújulás frakció vezetője szerint “Orbán Viktor magyar miniszterelnök máris politikai eszközként használja a botrányt a közösségi hálón, pedig vannak olyan országok, ahol a korrupció elleni harc még lehetséges”. Ryszard Legutko, az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójának nevében azt mondta: olyan átláthatósági szabályok kellenek, amelyek révén el lehet kerülni, hogy az eset megismétlődjön; mint mondta, a sok üres szó nem lesz elegendő. Manon Aubry, az Európai Baloldal uniós parlamenti frakcióját képviselve az Európai Parlament történetének “legsúlyosabb botrányának” nevezte az ügyet, és felhívta a figyelmet, hogy az, ami történt, “csak a jéghegy csúcsa”. “Itt az ideje hogy az uniós intézmények saját házuk táján is rendet tegyenek” – hangoztatta.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand
Facebook
Twitter
YouTube
RSS