Ha minden jól megy és az EU betartja a szavát, akkor már január elsején emelik a pedagógusok bérét 21 százalékkal, de a Pedagógus Kar elnöke reméli, hogy lesz majd még további emelés is. Horváth Péter ugyanakkor elmondta, hogy a jutalmazási rendszer kialakítása is megfontolandó, de úgy tudja, hogy vannak erre vonatkozó tervek a köznevelési minisztérium előtt. Azt, hogy a pedagógus kollégák mennyire elégedettek az eddig elért eredménnyel, azt még nem tudja, ahogyan azt sem, hogy lesznek-e még sztrájkok, hiszen ezek megszervezése nem az ő, hanem a szakszervezetek hatásköre. Továbbá beszélt arról is, hogy az elbocsátott tanárok tudták, hogy a munka megtagadása következményekkel jár, de a bíróság fogja majd kimondani, hogy a retorzió mértéke igazságos volt-e.
Mint ahogyan azt a kormány már számos alkalommal elmondta, mindenki egyetért abban, hogy a pedagógusok bérét emelni kell, tervben is volt, hogy a jövő évben ez megvalósul, az emelés mértéke viszont attól függött, hogy megjönnek-e a baloldal által akadályozott EU-s kifizetések. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy
amint van uniós pénz, lesz tanárbéremelés, ha január 1-től hozzáférünk a kohéziós pénzekhez, akkor január 1-től.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke erre a jó hírre reagálva elmondta, hogy azt gondolja hogy ez minimálisan szükséges lenne ahhoz, hogy normális mederben folytatódjanak a tárgyalások. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy vissza kellene térni 2023-ban arra a szintre, amit a kormány még 2013-ban kialakított. A bérek az elnök elmondása szerint ugyanis 30 százalékos elmaradásban vannak, ezért örülnének, ha még nagyobb emelés lenne, persze a lehetőségekhez mérten. Továbbá a jutalmi rendszer kialakítását is szorgalmazzák, és Horváth úgy tudja, hogy a minisztériumban már van erre vonatkozó terv.
A pedagógus kollégákkal azonban még nem volt ideje beszélni arról, hogy mit gondolnak a fejleményekről és folytatják-e a sztrájkot, viszont hozzátette azt is, hogy a demonstráció szervezése, lebonyolítása a szakszervezetek dolga, az ő nevükben viszont nem tud nyilatkozni. Kiemelte azonban:
Azt gondolom, hogy alapvetően a pedagógusok döntő többségét a bér és a munkaidő rendezése meggyőzné a jó szándékról, és végre visszatérhetne mindenki abba a munkaformába, ami az egész rendszer érdeke.
A pedagógusokra rátelepedett baloldali politikusokról és szervezetekről pedig úgy vélekedett, hogy csak remélni tudja, hogy nem gyengítették a pedagógusok kiállásait, viszont úgy gondolja, hogy óhatatlanul előfordul, hogy ilyen és ehhez hasonló tiltakozáshoz mások is csatlakoznak.
A polgári engedetlenkedő tanárok tudták, hogy milyen retorzióra számíthatnak
Azzal kapcsolatban, hogy több tanárt is elbocsátottak különböző intézményekből amiatt, mert megtagadták a munkát, a Pedagógus Kar elnöke úgy fogalmazott, hogy
Míg a munkavállalók úgy gondolják, ez a tiltakozás végső formája tud lenni, addig a munkáltató bizonyos értelemben lépéskényszerbe kerül: a munkamegtagadásnak következménye kell hogy legyen. Egyébként a polgári engedetlenséget folytató kollégák alapvetően tisztában is vannak azzal, hogy ez a fajta munkabeszüntetés jogkövetkezményekkel jár. Persze azon, hogy mi az arányos büntetés, lehet vitatkozni.
Majd áttért arra, hogy a következő lépés a munkabérek rendezése után az kellene, hogy legyen, hogy a heti 22-26 kötelező óraszám helyett fix 22 óra mindenféleképpen tisztább viszonyokat teremtene, nem lennének akkora különbségek a pedagógusok között az elvégzett munka mennyiségét illetően. Továbbá el kellene gondolkodni azon is, hogy hosszú távon mi az oktatás feladata, nagyobb szabadságot kellene adni az intézményeknek, és a NAT egyes részeit is újra kellene gondolni. Horváth Péter egyébként bízik benne, hogy a köznevelésért felelős társa ki fogja kérni a véleményüket, és meghallgatják a szakmai javaslataikat.
Forrás: Mandiner, fotó: Karc FM
Facebook
Twitter
YouTube
RSS