Stabil lábakon áll az államháztartás, a jövő évi költségvetés módosítására pedig a hiánycél racionalizálása miatt volt szükség – derült ki a Pénzügyminisztérium keddi sajtótájékoztatóján. Varga Mihály elmondta, hogy több olyan fundamentuma is van a kormányzatnak, amelyből a nehéz gazdasági környezet ellenére sem enged: ilyen a nyugdíjasok és a családok védelme, vagy az energiabiztonság garantálása. A pénzügyminiszter ismertette továbbá, hogy Magyarország az uniós átlag feletti ellenállóképességet mutat, és az egyetlen olyan ország lehet, amely az államadósság növekedése nélkül kezelheti az elhibázott brüsszeli szankciós politika okozta energetikai válságot. A költségvetési kérdések mellett a családokat érintő támogatások jövőjéről is beszélt a pénzügyminiszter.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint az európai energiaválság, a brüsszeli szankciós politika és az előnytelen nemzetközi gazdasági környezet miatt szükséges újratervezni a költségvetést. Az októberi többlet után jelentős hiányt halmozott fel a költségvetés novemberben, ezzel egy hónappal az év vége előtt átlépte a 3152 milliárd forintos éves pénzforgalmi deficitet a büdzsé hiánya. Ugyanakkor Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a magyar gazdaságnak öt olyan oszlopa van, amelyek a hosszútávú stabilitást garantálják:
- a foglalkoztatottság továbbra is rekordmagasságokban jár, a munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb Európában;
- a magyar gazdaság gyorsulása uniós átlag feletti, annál 2–3 százalékponttal magasabb mértékű növekedéssel számolnak;
- a magyar adórendszer a világ egyik legversenyképesebb;
- a beruházások továbbra is fontos hajtóerőnek számítanak, elsősorban a keletről érkező befektetőknek köszönhetően;
- a kormány javította az egyensúlyi mutatókat.
Utóbbiról szólva Varga ismertette: a hiánycél és az államadósság csökkentése kiemelt feladat. Emlékeztetett: ennek érdekében a költségvetési szerveknél takarékosságot, a minisztériumoknál pedig költési plafont vezettek be.
Az idei év összegzéséről szólva ismertette: 2022-ben a korábban jósolt 4,9 helyett 6,1 százalék a költségvetési hiány, aminek az az oka, hogy a földgáztározók feltöltését még az idénre számolják el. Elmondta továbbá, hogy a tavalyi 75,9 százalék után jövőre 74 százalék lesz az államadósság aránya, így Magyarország az egyetlen ország, ahol nem nő az államadósság a válság hatására sem. Hozzátette: jövőre a hiánycélt 3,5 százalék alatt akarja tartani a kormány. Egyúttal a pénzügyminiszter meghirdette a szigorú fiskális politikához való visszatérést.
A hosszútávú perspektívára kitekintve Varga Mihály elmondta: az elmúlt 12 évben kiemelt feladatnak tekintették az államadósság szerkezetének biztonságosabbá tételét. Kifejtette: a szocialista kormányok távozásakor az államadósság fele külföldi devizában volt, míg ma már csak 27 százalék ez az arány. Ismertette továbbá, hogy a lakosság Magyarországon veszi ki a legnagyobb arányban a részét az állam hitelezésében, ugyanis az államadósság több mint 20 százalékát a magyar háztartások finanszírozzák az államkötvényeken keresztül, szemben a kormányváltás előtti 3 százalékkal. A pénzügyminiszter szerint ebből a magas finanszírozási részesedéből kifolyólag az elszálló inflációs környezet első számú haszonélvezői a magyar családok, nem külföldi tőkealapok. A növekedésről szólva Varga ismertette: idénre 4,5–5 százalékos GDP-növekedést prognosztizál, jövőre azonban borúlátó, másfél százalékos bővülést jósol, emellett pedig 15 százalékos éves inflációval számolnak.
Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK Zrt.) vezérigazgatója ismertette, hogy jövőre 3200 milliárdos pénzforgalmi hiányt fognak finanszírozni, amelynek fedezetére 3 forrás van: 600 milliárdot államkötvényekből, 1600 milliárdot devizaeszközökből finanszíroznak, illetve egy 1200 milliárdos nagyságrendű intézményi kibocsátást terveznek.
A babaváró és a lakásfelújítási hitelek ügyében még nincs döntés, erről szerdán tárgyal a kormány – mondta el kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter. A 25 év alattiak szja-mentessége kapcsán pedig úgy fogalmazott: az „nincs kőbe vésve”, és egy törvénytől sem várható el, hogy „örök élet plusz két napig” hatályban maradjon. Hozzátette ugyanakkor: a kormánynak vannak bizonyos fundamentumai, például a családok és nyugdíjasok védelme.
Az energiaárak kapcsán Varga Mihály a PestiSrácok.hu kérdésre válaszolva elmondta: a tőzsdei folyamatokat figyelik, annak megfelelően tervezik a beszerzések költségeit. Hozzátette ugyanakkor, hogy a gáz esetében vélhetően a 150 dolláros ár fog stabilizálódni. A lakossági piaci árszabás, vagyis a rezsicsökkentés mértékén túlfogyasztó lakossági ügyfeleknek rendelkezésre álló díjszabás kapcsán ismertette: annak felülvizsgálatáról még nem született döntés. A rezsivédelmi alapról portálunk kérdésére válaszolva elmondta: 600 milliárd forintból fog működni jövőre, annak feltöltése pedig sikeres volt.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS