A magyarországi örmények számára az elmúlt 10 év folyamatos belső konfliktust jelentett. Nem véletlen, milyen örömmel fogadta a magyarországi örmény közösség a kapcsolatfelvételt a korábban elhidegült két hazájuk közt, mert ezáltal a szétszakított, megtépázott lelkek újra összeforrtak – többe közt erről beszélt portálunknak adott interjújában Azbej Tristan annak a diplomáciai sikernek a kapcsán, hogy Örményország és Magyarország 2022-ben végre kibékült. Mint a Miniszterelnökség Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárságának vezetője többek között elmondta, „nem kell örmény származásúnak lenni ahhoz, hogy az ember úgy érezze, ez egy tarthatatlan állapot volt, ahogyan a kapcsolatok újjáépülésében is sokan segédkeztek olyanok is, akik nem rendelkeznek örmény gyökerekkel”.
A diplomáciai eredmény megítélése érdekében érdemes felidézni, mi okozta a két ország közötti elhidegülést. Mint emlékezetes, 2012-ben, a nemzetközi normáknak megfelelően Magyarország azeri kérésre kiadta Azerbajdzsánnak a hét éve büntetését letöltő Ramil Safarovot. Az ügy előzménye, hogy még 2004-ben, a NATO-békepartnerségi program keretében Magyarországra került azeri katona Budapesten, egy szupermarketben vásárolt baltával meggyilkolta álmában az örmény Gurgen Margarjant, akivel egy szobába osztották. Az épületben tartózkodó másik örmény katonát a kiérkező rendőrök mentették ki. Safarovot végül 2007-ben ítélék el, megbánást nem tanúsított; indoklása szerint a gyilkosságot azért követte el, mert a karabahi háború alatt végignézte, ahogyan örmény katonák a családja több tagját kivégzik.
A kiadatást követően Safarovot elnöki kegyelemben részesítették annak ellenére, hogy Azerbajdzsán ígéretet tett arra, hogy a nemzetközi joggyakorlatnak megfelelően a gyilkos egy azeri börtönben letölti büntetését. Az eset komoly botrányt keltett, Örményország pedig egyoldalúan megszakította kapcsolatait Magyarországgal. Bár a súlyos diplomáciai feszültség alapvető okaként a kritikusok a magyar kormányt tették felelőssé, az ügyet két évvel ezelőtt az Emberi Jogok Európai Bírósága is vizsgálta, megállapítva, hogy a magyar fél végig törvényszerűen és a nemzetközi jognak megfelelően járt el ebben az ügyben. Mindenesetre Örményország egészen mostanáig elzárkózott a diplomáciai kapcsolatok felmelegítésétől.
A történet fonalát tehát onnan vettük fel Azbej Tristannal, hogy Örményország a diplomáciai kapcsolatok egyoldalú megszakítása mellett döntött, miközben Magyarországnak végig volt akkreditált tbiliszi nagykövete. Korábban Jerevánban működött egy tiszteletbeli főkonzuli hivatal is, de a diplomáciai incidens idején fizikailag is megtámadták az irodát.
Ez volt a szomorú helyzet, és tíz éven keresztül hivatalos érintkezés, kapcsolat nem volt a két ország között, amit abnormális helyzetnek értékeltünk, mert két keresztény nemzetről van szó, amelyeket nagyon erős történelmi kapcsok tartanak össze
– hangsúlyozta az államtitkár, kiemelve, hogy a magyarországi örménység a 13 törvényben elismert nemzetiség egyike, amely fontos szerepet játszott hazánk történelmében; a tizenhárom aradi vértanú közül kettő például örmény származású volt. Tíz évvel a diplomáciai kapcsolatok egyoldalú megszakítása után a két nemzet és nép között alapvetően kulturális jellegűek voltak a kapcsolatok, amelyeket olyan műhelyek tartottak fönt, mint például a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Armenológiai Tanszéke és a magyarországi örmény szervezetek. Az enyhülésben jelentős szerepet játszott a Hungary Helps Program – idézi fel Azbej Tristan, amely nem sokkal megindulása után a közel-keleti örménység megsegítése érdekében kapcsolatokat keresett az örmény egyházi szereplőkkel.
A program 2017 óta kezdett támogatni örmény egyházi szereplőket, elsősorban Szíriában és Irakban, ahol két évezredes, komoly örmény keresztény jelenlét volt, akik ugyanúgy elszenvedték az ISIS-nek és a keresztényellenes terrorszervezeteknek a pusztítását, mint más szíriai és iraki keresztények, de a magyar kormány támogatásából részesültek az egymást követő válságok miatt nehéz helyzetbe került libanoni örmények is
– fogalmazott Azbej Tristan, hozzátéve: miután a program az örmény apostoli egyházat, az örmény katolikus egyházat, valamint a szíriai örmény protestáns egyházakat is bevonta a támogatottak körébe, ez több egyházi szereplő elismerését és háláját vívta ki, akik közvetítették a magyar kormány jó szándékát az örmény nemzet egésze, így az állam felé is. Ennek köszönhetően végül 2021 májusában II. Karekin örmény apostoli pátriárka zarándoklatra és ezzel együtt egyházdiplomáciai találkozóra hívta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest Jerevánba.
Ezt a látogatást, amelyre a Hungary Helps képviseletében magam is elkísérhettem miniszterelnök-helyettes urat, mérföldkőnek tekintem, mert a pátriárka, aki az örménység legnagyobb tiszteletnek örvendő egyházi vezetője, a kihallgatáson köszönetet mondott a magyar kormánynak, amiért segítséget nyújtott a szíriai intézmények újjáépítésében, ezzel a közösség megmaradását segítve
– hangsúlyozza az államtitkár, kiemelve, hogy ezen az utazáson mind Semjén Zsolt, mind ő egyetemi kitüntetést is átvehettek Jerevánban, amely egyfajta jelzés volt, hogy nemcsak az egyházi, hanem a tudományos világ is érzékeli és értékeli a magyar kormány erőfeszítéseit. Nem sokkal később egyházi közvetítéssel érkezett egy kérés az örmény állam részéről, hogy Magyarország segítsen az Azerbajdzsánban fogva tartott örmény katonák kiszabadításában. A magyar kormány részéről személyesen Orbán Viktor miniszterelnök mediált az azeri partnernél, akik az örmény–azeri konfliktus rendezése érdekében tett gesztus gyanánt, a magyar közreműködés eredményeként hajlandóak voltak kiadni öt fogvatartott örmény katonát. Ráadásul őket Magyarország segített elszállítani Bakuból Jerevánba tavaly karácsonykor. Ezzel egyidőben Magyarország százezer koronavírus elleni vakcinát is adományozott Örményország számára.
Ekkor már a hivatalos örmény kormányzati részről is úgy fogalmaztak, hogy készen állnak megfontolni a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét, és nagyon pozitív lépésként értékelték a magyar közreműködést. Ez vezetett végül ahhoz, hogy az EBESZ legutóbbi lengyelországi találkozójának margóján 10 év kihagyás után találkozott a magyar és az örmény külügyminiszter egymással, ahol közösen megállapították, hogy itt az ideje új fejezetet nyitni, és újra felépíteni a két karakteres keresztény nemzet kapcsolatát
– hangsúlyozta az államtitkár.
Beszélgetésünk ezen pontján megjegyeztük: láthatóan igen komoly, a miniszterelnöki szintig is elérő diplomáciai erőfeszítéseket tett a magyar kormány a jó szándéka kifejezésére annak ellenére, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága is megállapította, a diplomáciai kapcsolatok megszakításához vezető incidens során a nemzetközi jogi normáknak megfelelően járt el. Az egyházak, a tudományos és politikai elit értékelte hazánk igyekezetét, ugyanakkor kérdés, az örmény társadalomig mi jutott el ebből.
Azbej Tristan kiemelte: az örmény ajkú egyházak részéről nagyon erős figyelmet és elismerést kapott, valamint hálát váltott ki az, amit Magyarország a Hungary Helps Programon keresztül véghezvitt a közel-keleti üldözött keresztényekért és köztük a szíriai és iraki örménységért, és ezt a hívek közt is hangoztatták. Hozzátette: fontos mérföldkő volt XXI. Rafael Péter örmény katolikus pátriárka novemberi magyarországi látogatása, akit Orbán Viktor is fogadott. Az eseményen – hálából Magyarországnak és a magyar kormánynak a szolidaritásáért a közel-keleti örmény katolikus hívek irányába – az Örmény Katolikus Egyház Szent Kereszt-emlékéremével tüntette ki a pátriárka Orbán Viktor kormányfőt. A látogatás során avatták fel Budapesten az Orlay utcai örmény katolikus lelkészség épületében kialakított értékőrző műhelyt, amelyet Erdő Péter bíboros és a pátriárka szenteltek fel.
Ez a látogatás segített, hogy az örmény közvélemény előtt általánosabban is ismertté vált Magyarország közbenjárása az öt örmény katona hazatérésében. Az érződik, hogy az örmény közösség hozzáállása is egyre pozitívabb a diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele kapcsán annak ellenére, hogy maradt nyoma az eredeti incidensnek
– mondta el Azbej Tristan. Mint megjegyeztük, a diplomáciai kapcsolatok újjáépülése kapcsán kiadott közleményben az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a sikert nagyapjának ajánlja, utalva ezzel örmény gyökereire.
Aki ismeri az örménységnek a világtörténelemben játszott szerepét, mint az első keresztény nemzet, és aki ismeri a magyarországi örménység múltját és a hozzájárulását a magyar nemzet gyarapodásához, azt nagyon elszomorította az elmúlt időszak. Nem kell örmény származásúnak lenni ahhoz, hogy az ember úgy érezze, hogy ez egy tarthatatlan állapot volt, ahogyan a kapcsolatok újjáépülésében is sokan segédkeztek olyanok is, akik nem rendelkeznek örmény gyökerekkel
– jegyezte meg az államtitkár, hangsúlyozva, hogy a siker ettől függetlenül személyesen is fontos volt a számára, mivel a magyarországi örmény örökséggel rendelkező közösséghez tartozónak vallja magát. Megjegyezte: sokan alapvetően erdélyi örmény gyökerű, de mára magyar ajkú tagjai ennek a csoportnak, akik távoli, inkább kulturális örökségként tekintenek erre. Ugyanakkor ennek az örmény közösségnek volt aktív tagja Azbej Sándor, Ybl Miklós-díjas építész, aki Magyarország egyetlen örmény katolikus kápolnájának a tervezője volt.
Ezért is vagyok büszke arra, hogy cselekvő részese lehettem a két nemzet egymásra találásának a Hungary Helps Programon keresztül, megújítva a testvéri kapcsolatokat. Ezért tettem ezt a személyes ajánlást
– jegyezte meg beszélgetésünk végén Azbej Tristan. Az államtitkár kitért arra, hogy ez a büszkeség egyúttal a megkönnyebbülést is kifejezi, hiszen a magyarországi örmények számára az elmúlt 10 év folyamatos belső konfliktust jelentett. Nem véletlen, milyen örömmel fogadta a magyarországi örmény közösség a kapcsolatfelvételt a korábban elhidegült két hazájuk közt, mert ezáltal a szétszakított, megtépázott lelkek újra összeforrtak.
Vezető kép: MTI/EPA/Wael Hamzeh
Firefly
2023-01-10 at 01:49
@ Antónia
Tévedés..Orbán maga döntött a kiadatásról..mivel ez egy politikai döntés volt. Semmi köze nem volt hozzá a magyar igazságügyi rendszernek (aszerint Safarov maradt volna egy magyar börtönben sok éven át). A “régi” Origo által leírtakat már sokan mások is megerősítették:
“ Éles vita alakult ki a Fidesz múlt heti elnökségi ülésén az azeri baltás gyilkos kiadatása miatt. Orbán Viktor információink szerint elismerte, hogy ő adta ki az utasítást Ramil Safarov kiadására, noha tisztában volt vele, hogy előbb-utóbb szabadon engedik. A lépés kockázataira többször figyelmeztették Orbánt, aki viszont szeretett volna gesztust tenni az azerieknek, abban bízva, hogy segíteni fognak a gyengélkedő magyar költségvetésen.”
J
2023-01-09 at 11:31
Örülök a hírnek és GRATULÁLOK az ügyben minden érintettnek, minden oldalról!
Antónia
2023-01-06 at 18:30
Firefly!
Tévedés azt állítani, hogy “Az volt bűncselekmény (és akkor szakadt meg a diplomáciai kapcsolta Örményország és Magyarország között) amikor a “polgári kormány” kiadta a gyilkost az azerieknek miközben mindenki tudta előre, hogy egy percig nem lesz börtönben Azerbajdzsánban.”
Mert nem a “kormány” adta ki, hanem a magyar igazságszolgáltatás. Nem ugyanaz, különösen annak ismeretében, hogy a hazai igazságszolgáltatás mind a mai napig a kádári kontraszelekció súlyos következményeit viseli magán, amennyiben a korabeli testületek emelik saját soraikba a testület újabb tagjait.
Liberálfasiszta bolsevik a liberálfasiszta bolsevikot.
Nos, nem a kormány, hanem ez a nemzetellenesen tevékenykedő trójai faló követte el a két népen egymásnak ugrató cselekményt.
Az viszont igaz, hogy még az elemi iskolás is tudta: ezzel szembe köpik Örményországot. És holnap is megteszik, mindaddig, amíg ki nem írtjuk az írmagját a gyilkos kádári gépezetnek.
fanni
2023-01-04 at 15:12
Azóta sem derült ki, hogy miért kellett anno kiadni az azeri baltás gyilkost Azerbajdzsánnak. Nyerni nem nyertünk az ügyön semmit, de az örményeket még most sem sikerült teljesen kiengesztelni.
ERZSI
2023-01-04 at 09:59
Sok az értelmetlen ember, nem ismeri és használja az “ok és okozat összefügést”. Ilyet egy lélek nélküli, aljas kormány tesz, amit a “Gyurcsány bandája” kormány, ilyen konfliktusos helyről származó katonákat egy szobába tesz, ráadásul az azeri katona családját kiirtották sz örmények. Mire számítottak az egy szobába tartózkodó ellenséges
katonától? Kik voltak azok az aljas emberek , akik ezt csinálták felelőségre vonni, és nem Budaházyval szaroskodni! Nem kell tovább menni, ez volt az ok, a többi csak okozat!
halacska
2023-01-04 at 07:17
Ha Magyarország újra gyógyíthatna…
Az egész történetnek komoly tanulságai vannak.
Firefly
2023-01-04 at 04:14
@ Dániel Irén Viola
Ha esetleg elolvastad volna a cikket, akkor talán az is leesett volna, hogy épp a jelenlegi kormány miatt alakult ki az a szituáció ami “megbékélést” igényelt. De ez a tipikus Fideszes “kormányzás”…kreálunk egy problémát, amit aztán évek alatt jó sok pénz elköltésével megoldunk…és ezt nevezik itt a PS- en “cselekvő kormánynak. Tényleg vicc ami itt megy már 13. éve. Azbej Trisztán meg szólhatna az azeri haveroknak a Türk Tanácsban hogy ne gyilkolják tovább az örmény keresztényeket.
Firefly
2023-01-04 at 04:03
@ moliere
Ha már ilyen kedvesen megszólítottál, akkor csak úgy mondom, hogy én veled ellentétben olvastam is az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét (amit amúgy szerintem már te is jó pár alkalommal te is le “gittegyleteztél” a PS-hez hasonlóan, mikor épp nem Fidesznek tetsző ítéletek születtek..most bezzeg egy referencia pont ebben az ügyben), és csak azért mert a magyar külügy előadta a naív balfaszt, az egyáltalán nem mentesíti a magyar kormányt..amúgy meg a döntés Magyarországra vonatkozó részében nem volt egyhangúság a bírák között: Pinto de Albuquerque különvéleményében azt írta, hogy a magyar hatóságoknak tisztában kellett lennie arra, hogy Safarovot nem fogják otthonában börtönbe zárni. Ahogy azzal nagyjából mindenki tisztában volt az ügyletben résztvevőkkel és Martonyi főleg ezen ügy miatt lépett le..mert ő volt talán az egyik utolsó korrekt tagja ennek a brancsnak ami lezüllesztette az országot a jelenlegi szintre (amúgy anno Martonyi János szerint a kormány döntött Ramil Safarov átadásáról, ezért a kormány minden tagjának vállalnia kell a felelősséget…és ezt még külügyminiszterként mondta..bőven az általad citált bírósági ítélet előtt…szóval ha nekem nem hiszed el, hogy a kormánynak ebben vastagon benne volt a felelőssége, akkor legalább neki hidd el..egyébiránt Martonyi ellenezte a kiadatást..de Orbánék “átnyúltak” a feje felett..).
Dániel Irén Viola
2023-01-04 at 01:08
Gratulálok Azbej Tristánnak azért a sok munkáért és erőfeszítésért, aminek hála a megbékélés bekövetkezett az örmeny és a magyar nemzet között. Azbej Tristán és a magyar kormány mindent megtett a kibékülésért!!! Köszönjük. A bűnösök elnyerik méltó büntetésüket egy magasabb itélőszék előtt. Bízunk a Mindenható Teremtő Isten igazságérzetében és a közös bizalom jegyében Isten áldja a két nép kapcsolatát.
moliere
2023-01-04 at 01:02
Firefly
Értő olvasás? Ja, vagy úgy! A cikket nem méltóztatott elolvasni a lumpenfajzat.
Akkor a te lebenyed szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága (tudod, akinek a pöcsét ki kell köpnöd, ha ugatni akarsz) az merő bűnpártolást követett el. Te hülye picsa. Ha valami más nemed van, mint ami azzal jár, akkor is az vagy, kiérdemelted.
moliere
2023-01-04 at 00:59
PG
Rosszul tetszik tudni (több dolgot is egyszerre). Az örmények megelőzték a rómaiakat, ahogy a másik “első” is: Etiópia.
Ez a két ország vette állami egyház rangjára a kereszténységet. Ortodox, mint olyan még nem volt. Még a rítusok sem különültek el túlságosan, illetve nem is egységesültek, tekintettel arra, hogy ez az esemény megelőzte a nagy zsinatokat, amelyeket már legális körülmények között tartottak az egyházi teológiai és liturgiai szabályokról. 1054 után lehet hivatalosan ortodoxiáról beszélni. Addig csak “görög rítusú” kereszténységről.
A sorrend a következő:
Keresztény államvallás Örményországban, 295.
Mediolanumi edictum, keresztény vallásszabadság a rómaiaknak, 313.
Államvallás a kereszténység a Római Birodalomban, 380.
Oroszok? Talán úgy 1000 táján már lehet beszélni olyanról, hogy államvallás. De 900 előtt semmiképpen. Lassú folyamat volt. 800 előtt oroszokról sem lehet beszélni.
moliere
2023-01-04 at 00:35
Tudományos libsizmus
Ki kell javítsalak. A zsidók voltak az Oszmán Birodalom zsidói.
moliere
2023-01-04 at 00:33
Egyébként arról a FASZKALAP idiótáról már esett szó, aki egy szobába osztotta őket?
moliere
2023-01-04 at 00:32
Van egy elképzelésem arról, hogy hogyan képzeli a két fél a másikkal való jövőt.
Mind egy szálig ki kell irtani a másik népet.
Ha megkérdeznék az ottaniakat, hogy mi legyen, szerintem mindkét nép körében többséget kapna ez az ötlet. Újabb érv a demokrácia ellen.
Firefly
2023-01-04 at 00:08
@ PG @ Szövérdi Péter
Ti mi a francról beszéltek? Az volt bűncselekmény (és akkor szakadt meg a diplomáciai kapcsolta Örményország és Magyarország között) amikor a “polgári kormány” kiadta a gyilkost az azerieknek miközben mindenki tudta előre, hogy egy percig nem lesz börtönben Azerbajdzsánban.
Nem kéne már mentegetni az összes idióta lépését a Fidesznek mert külügyi vonalon volt épp elég sok idiotizmus, de ez volt talán a legundorítóbb lépés az elmúlt 12 évben..mivel gyakorlatilag a gyilkos Safarovot elcserélték volna pénzért (az lett volna a “deal” hogy Azerbajdzsán magyar államkötvényeket jegyez..csak közben beütött a válság..a manat árfolyama összeomlott és még pénzt se látott a kormány ebből az egészből..de persze azzal együtt is undorító volt az egész eljárás). Azbej Trisztánnak meg ezek után nem sül le a bőr a pofájáról, hogy ebben az egész bohózatban ilyen szerepet vigyen örmény származásúként…
PG
2023-01-03 at 21:49
Amikor ez az incidens történt, akkor szocialista kormány volt nálunk (Gyurcsányék) A gondatlanság vádja megáll.
Bár a két nép ősi ellenség, mármint az azeri és az örmény, nekünk az érdekünk mindkét néppel jó viszonyt ápolni.
Bár az kissé kérdéses, hogy ők lennének-e az első keresztény nemzet, legfeljebb ott emelkedett állami rangra a kereszténység elsőnek, mégpedig a görögkeleti vallás, vagyis az ortodox kereszténység. Talán az oroszok előbb vezették be, csak nem állami vallásként. A római birodalom a római katolikus vallást vezette be, de nem állami vallásként, csak megtűrt vallásként. (Az is előbb volt, mint az örmények megtérése.)
Tehetős Totó
2023-01-03 at 19:42
Köszönöm a diszkréciót!
Szövérdi Péter
2023-01-03 at 18:52
Vádolom az 2004-ben a Hazámat, Magyarországot bitorló bolsilibsi bandát (“Kormány”-nak merték nevezni magukat) emberölésben részesség bűntettével. Az örmény-azeri ellenségeskedés legvadabb időszakában egy időben osztották be a két ország katonáit, nemhogy elkülönítve, hanem egy szobában! Ha ez nem szándékos gyilkosságra felbujtás, és “nemtudomkát” játszott a Gyurcsány-adminisztráció, akkor gondatlan emberölésért felelősök. A nemzetközi kapcsolatok súlyos megzavarása csak külön minősíti a megszervező gyurcsányi elkövetők tettét. Nevezzék meg az akkori hadügyminisztert és a belügyminisztert! Bíróság elé az elkövetőket! Ne tartson 13 vagy 19 évig a büntetőeljárás!
Tudományos libsizmus
2023-01-03 at 18:49
1914-ben, az első világháború kirobbanásakor, akár milyen hihetetlenül hangzik, Konstantinápoly (Isztambul) népességének többsége(!) keresztény volt. Örmények és görögök.
A görögök álnokságáról már a római birodalomban is közmondások szóltak.
Az örmények voltak a korabeli Oszmán birodalom “zsidói”. Akik hasznot húztak mindenből.
Putz Károly
2023-01-03 at 18:39
Volt szerencsém 1995-97 között két évet Örményországban dolgozni a razdáni erőműben. Tény: Örményországban volt a kereszténység elsőnek államvallás. Az örmények ma is nagyon vallásosak. Kegyhelyeik, templomaik zsúfoltak a szertartásokon. Ecsmiadzin, Horvirap, Garni, Gekhard (fonetikusan leírva) szinte mindíg zsúfolt a hívőktől. Jerevánban a Matenadarán múzeumban mutattak olyan XI. századi kódexet, amelyben megemlítették a magyarokat. Szép emlékek!
Tudományos libsizmus
2023-01-03 at 18:35
Szerintem maradjuk annyiban, hogy az örményeket sem kell félteni. Megérik a pénzüket ők is.