Megerősítette Magyarország befektetésre ajánlott besorolását a Fitch Ratings, a veszélyes nemzetközi környezet miatt ugyanakkor stabilról negatívra változtatta az adósbesoroláshoz tartozó kilátást a hitelminősítő – írta a Pénzügyminisztérium a közleményében.
A hitelminősítő pozitívan értékeli, hogy a kormány jelentősen csökkenti az államadósságot és az államháztartási hiányt, emellett kiemelik, hogy a magyar gazdaság az év egészét tekintve elkerülheti a recessziót. Mint írják, Magyarország továbbra is befektetésre ajánlott kategóriában szerepel mindhárom nagy hitelminősítőnél.
A Fitch Ratings hitelminősítő péntek éjjel jelentette be, hogy a kedvezőtlen külső hatások ellenére megerősítette Magyarország „BBB” szintű, befektetési ajánlású osztályzatát, míg a minősítői kilátást negatívra módosította a nemzetközi helyzet romlása miatt. A hitelminősítő kiemeli a magyar kormány hiánycsökkentéssel kapcsolatos elkötelezettségét, és további javuló államadósságszinttel számol. A Fitch úgy látja, hogy Magyarország elkerüli a recessziót: 2022-ben 4,7 százalékos, az idei évben pedig 0,4 százalékos GDP-növekedésre számít. Értékelésükben hozzáteszik: a magyar bankrendszer stabilitása szintén hozzájárult az adósbesorolás megerősítéséhez. A hitelminősítő az elmúlt években pozitívan nyilatkozott Magyarország gazdasági alapjainak erősségéről és ellenálló képességéről, elismerve a koronavírus-válság utáni gyors gazdasági újraindítás eredményeit.
A minisztérium a közleményében úgy fogalmaz, hogy a mostani kilátásmódosítás azt mutatja, hogy az Európai Bizottság által keltett politikai viták, a háború és a szankciós energiaválság okozta bizonytalanságok a hitelminősítői értékelésekben is megjelennek, kiemelten a régiós országokban. Felhívják a figyelmet arra, hogy a Fitch Ratings Csehország és Szlovákia esetében is stabilról negatívra rontotta minősítésük kilátásait, nagyrészt a régiós energiapiaci bizonytalanságok miatt, illetve az alternatív gázforrásokhoz való hozzáférés alapján.
Magyarország a baloldali kormányzás gazdasági kudarca miatt befektetésre nem ajánlott kategóriába került több hitelminősítőnél is, majd a polgári kormány sikeres gazdaságpolitikájának eredményeként 2016-2017-től kezdődően több felminősítés is történt
– fogalmazott a Pénzügyminisztérium a közleményében, amelyet úgy zárnak: az elmúlt évtized munkájának köszönhető, hogy a világjárvány után és a háború idején is mindhárom nagy hitelminősítő befektetésre ajánlja Magyarországot.
Forrás: Index; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
tarcsa
2023-01-24 at 11:44
Kedves Valaki! Csak annak a statisztikának, ilyen-olyan minősítőnek, közvéleménykutatónak stb. kell hinni, amit te magad készítesz és hamisítasz. Mindenki más valamit, valakiket, valahogy manipulálni akar.
Logikus
2023-01-23 at 17:25
Kis Béla
Nem jól tudod.
Itthon 50% az infláció 😀
Drazsen
2023-01-22 at 17:35
Ez inkább borús értékelés a Fitch-től, mivel negatív lett a magyar államadós-besorolás kilátása
Valaki
2023-01-22 at 00:48
Cserba Flóra: nem érdemes különböző oldalakról osszehasonlitgatni adatokat mert biztos nem ugyanazokat az értékeket hasonlitod össze. Itt az OECD oldala amin már össze van gyűjtve https://data.oecd.org/price/inflation-cpi.htm
2022 éves infláció: 14.6 magyar, 7.9 nemet, 5.2 Francia (két legnagyobb EU gazdaság), eurozóna adat még nincsen (de a nemet meg francia átlaga jó közelítés)
2022 decemberi negyedévente felvett cpi: 22.7 magyar, 10 eurózóna
2022 decemberi havonta felvett cpi: 24.5 magyar, 9.2 eurozóna
Ezek mindegyike éves infláció, az első a naptári évre vonatkozik a második meg harmadik meg a növekménybol egy évre vissza számolt adat (tehát hogy ebben a negyedévben meg hónapban ha nem változna az infláció egy éven keresztül akkor mennyi lenne).
Az adatból látszik hogy a magyar infláció még mindig növekszik (14 – 22 – 24) míg az eurozóna már csökkenésében van (~ 7.5 – 10 – 9). És konzisztensen dupla akkora az infláció bármelyik fajtát nézi az ember.
Cserba Flóra
2023-01-21 at 21:33
Kedves Kis Béla!
Hozzászólásához két észrevételem van:
1. A magyar infláció csak decemberben (a 2021. decemberihez viszonyítva) volt 25%, az év egészére “csak” 14,5% (Forrás: https://bankmonitor.hu). Az európai átlag (nem az Euro-zónáé, azt nem találtam,de nem lehet óriási különbség)9,2% (Forrás: https://magyarnemzet.hu 2022.dec.12-i szám, “Rekordméretű saz infláció Európában” c. cikk). Ugye, más ez a 14.5:9,5 arány, mint a 25:9?
2. A gazdaság állapotát nem lehet egyetlen mutatóval meghatározni. Vegye csak a munkanélküliséget! Sokra megy az az allampolgár, ahol nincs infláció, viszont munkája, s ezáltal jövedelme sincs. Nem mondom, hogy élvezet szinte napról napra többet fizetni ugyanazért a termékért, de akinek van keresete, az legalább megteheti.
Kis Béla
2023-01-21 at 08:11
@Logikus: Te hol élsz a holdon? Itthon 25% az infláció, az Eurozónában 9%.
Logikus
2023-01-21 at 07:49
Na ez bosszantja Brüsszelt és ezért találnak ki, mindenféle kifogást, amivel egrecírozni próbálnak bennünket. Az a bajuk, hogy a magyar gazdaság próbál önálló lenni és nem kizárólag a nyugatra támaszkodni. Az a bajuk hogy miközben máshol gyengülnek a mutatók és nő a társadalmi elégedetlenség addig nálunk ennek pont az ellenkezője látszik…