Pesti Srácok

Nem lesz többé ingyenes a Facebook, az Instagram és a Spotify

Nem lesz többé ingyenes a Facebook, az Instagram és a Spotify

Végleg megszűnnek Magyarországon a mobilszolgáltatásokhoz kapcsoló nullás díjszabású csomagok, ami azt jelenti, hogy ezentúl csökkenteni fogja az adatkeretet, tehát fizetős lesz több népszerű közösségi felület, így például a Facebook, a Messenger és az Instagram használata. Vajon kevesebbet fogják nyomkodni emiatt az emberek a mobiljukat, vagy mindenki korlátlan csomagra fog váltani?

A kivezetés mögött nem egy friss döntés, hanem egy már évek óta húzódó jogi ügy áll. Az Európai Unió Bírósága ugyanis már 2021 szeptemberében kimondta, hogy „azok a nullás díjszabású tarifaopciók, amelyek a különféle tartalmakhoz, alkalmazásokhoz, szolgáltatásokhoz kapcsolódó adatforgalmak között üzleti döntés alapján tesznek különbséget, önmagukban összeegyeztethetetlenek a nyílt internetről szóló rendeletben foglalt, a forgalom egyenlő kezelésére vonatkozó kötelezettséggel” – emlékeztetett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) a nyílt internet helyzetéről kiadott 2022-es jelentése.

A Magyar Telekom az alkalmazások adathasználatáról azt írta: 100 darab üzenet küldése és fogadása Facebook Messengerben mindössze 10 kilobyte adatforgalmat generál, persze e mérték jelentősen eltérhet a küldött üzenetek mennyiségétől, típusától függően. Ha valaki egy percet böngészik a Facebookon – átlagos kép- és bejegyzésmennyiséggel, videomegtekintés nélkül –, az 2 megabyte adatforgalommal számolhat. Ugyanennyi zenehallgatás a Spotify-on – normál minőségű beállítással – 5,6 megabyte-ot jelent, míg az Instagram-feed ugyancsak egy percnyi nézegetése – átlagos mennyiségű kép és videó megtekintésével, fotófeltöltés nélkül – már 20 megabyte-tal csökkenti majd az adatkeretet.

Az érintett szolgáltatások listája a Telekomnál: a Facebook, az Instagram, a Messenger, a WhatsApp, a Waze navigációs alkalmazás, a Spotify, a Tidal, az Apple Music és a Deezer zenei streaming app, valamint a Telekom TV GO és az HBO Max videós streaming alkalmazás. A Yettelnél a nullás díjszabású csomagok közé tartozik például a korlátlan e-mailezés, a facebookozás – és más social appok használata –, az HBO szolgáltatáscsomag, a Yettel TV, a TV2 Play Premium, valamint a Yettel Music és Deezer szolgáltatások. A Vodafone már 2022 októberében döntött arról, hogy kivezeti az úgynevezett zero rate adatopcióit. „Az évek során kiderült ugyanis, hogy Vodafone Pass csomagokkal a szolgáltató az uniós netsemlegességi irányelvekben foglaltakat megsérti, így versenytársaihoz hasonlóan kénytelen volt kivezetni a konstrukciókat a portfóliójából” – írta akkor a HWSW, megjegyezve, hogy a Pass adatopciókat a szolgáltatás meglévő ügyfelei 2023. március végéig még használhatják.

PestiSracok facebook image

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Andrej Cukic

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.