„Olyan irányokból áll támadás alatt a társadalmunk, amikre pár éve még csak nem is számítottunk” – többek között ezzel a mondattal értékelte Dr. Dr. Tóth Máté ügyvéd Noryna Diamond, szül. Lex Norbert botrányát a TikTok-on. Az említett személy ugyanis élőben közvetítette társával, Hamza Alexával, szül. Hamza Alexszel azt, hogy orálisan kényeztetik férfi partnereiket. Noryna D. egyébként több mint 135 ezer követővel rendelkezik, így amint egy élőzést indít, tízezrek kapnak egyből értesítést, hogy csatlakozzanak a közvetítéshez. Az aktusok végeztével Instagram-oldalán úgy magyarázkodott: igaz, hogy nem a legszebb utat találta meg arra, hogy el tudja magát látni és meg tudjon venni mindent, amire szüksége van, de azt is mindig hozzátette, hogy ez volt a legegyszerűbb út ahhoz, hogy elérje céljait. Azokra a támadásokra és kritikákra, amelyekben már korábban nehezteltek rá a közösségi médiában, amiért a nézői feltehetően nagy részben kiskorú gyermekek, mindig úgy válaszolt, hogy nem tudja alátámasztani ezt a tényt, és a szülők felelőssége az, hogy a gyerekük mit néz.
A felvételt az oldalunkon nem tesszük közzé, mert pornográf anyagnak számít, és obszcenitásai miatt nem is javasoljuk senkinek a megtekintését. A témával kapcsolatban megkerestük Dr. Dr. Tóth Máté ügyvédet, a Védett Társadalom Alapítvány jogvédelmi szárnyának vezetőjét, hogy értékelje a látottakat.
Mely bűncselekményeket meríti ki pontosan ez a magatartás?
A nagyszámú gyermekkorú felhasználó számára az online videómegosztó platformon élőben közvetített felvétel felveti a szeméremsértés bűncselekmény súlyosabban minősülő esetének gyanúját, ami három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A kissé lomha büntetőjogban nincs még kialakult joggyakorlata, hogy akkor is megvalósul-e a bűncselekmény, ha a magatartást egy online videómegosztó platformon keresztül teszik közszemlére. Fontos azonban látni, hogy ha ugyanezt például egy parkban tették volna, abból nagy eséllyel bűnügyi nyomozás és vádemelés lehetne. Én mindenképpen e párhuzam mellett érvelnék. Ha az online élőzés nézői közül feljelentést tennének a rendőrségen vagy az ügyészségen – ami mindenképpen helyes lenne, hiszen a társadalmunk, a nemzetünk alapszövete a tét –, akkor kiderülne, hogy a magyar büntetőjog gyakorlata kezeli-e ezt az új jelenséget, vagy netán szükséges lehet törvénymódosítás, hogy a jövőben hatékonyabban lehessen fellépni ez ellen a gyomorforgató és társadalomellenes online LMBTQ-propaganda ellen. Hangsúlyozom, hogy lényegében homoszexuális pornográfia volt látható az élőzésen, gyermekkorú felhasználók számára elérhetővé tett módon. Olyan irányokból áll támadás alatt a társadalmunk, amikre pár éve még csak nem is számítottunk. A rohadás nagyon mélyre, az állam és társadalom primordiális alapjainak a szintjére hatolt. Ez ellen keményen fel kell lépni, a büntetőjogi gyakorlat erősítésével, ha pedig ez nem megy, akkor törvénymódosítással.
Dr. Dr. Tóth Máté, a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda szakértője és a Védett Társadalom Alapítvány jogvédelmi szárnyának vezetője. Fotó: Rátky és Társa Ügyvédi Iroda
Ki, kik, hogyan tudnak ez ellen fellépni? Mekkora a szülő és az állam felelőssége ebben?
Ha érkezik büntetőfeljelentés szeméremsértés miatt, akkor van lehetőség, hogy a magyar ügyészség és rendőrség fellépjen az eset ellen. Ha az lenne a jogi ügy végeredménye, hogy a TikTok online videómegosztó platformon közzétett cselekmény nem valósíthatja meg a magyar büntetőtörvények szerinti szeméremsértést, az egy teljesen más problémára mutatna rá. Sajnos 2018-ban az Európai Unió audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvének felülvizsgálata úgy állapított meg felelősségi szabályokat az olyan videómegosztóplatform-szolgáltatókra, mint a TikTok vagy a YouTube, hogy a nemzetállamoknak minimális lehetőségük van felügyelni a platformokat. Mindkét előbb nevezett platform európai központja Írországban található, így az EU-s jogszabályba foglalt „country of origin principle” értelmében a magyar médiahatóság csakis akkor tudna fellépni a Noryna Diamond művésznevű transzvesztita által közzétett pornográfia ellen, ha ebben Írország médiahatósága együttműködne. De vajon miért zavarná az ír médiahatóságot a homoszexuális pornográfiát megjelenítő LMBTQ-propaganda, ha idén január elején Roderic O’Gorman, Írország gyermekekért és ifjúságért felelős minisztere azt nyilatkozta, hogy az ország általános iskolás gyermekeit úgynevezett „transznemű témákról” kellene tanítani, hogy megfelelően neveljék őket az úgynevezett „sokszínűségre”? Roderic O’Gorman az az LMBTQ-aktivista zöldpárti politikus, aki 2021-ben valótlanságokat állító közleményben bírálta a magyar gyermekvédelmi törvényt. Nyilván, ahol ilyen kormánypolitikusok vannak, ott nem számíthatunk rá, hogy a helyi hatóság együttműködik a magyar hatóságokkal. A kör – látszólag – bezárul.
Mikor fog tudni az állam radikálisan fellépni az ilyen bűncselekmények ellen? Kitiltható lehetne-e Magyarországról a TikTok? Milyen módszerei lehetnének, tudva azt, hogy egy külföldi vállalatról van szó, és azt is, hogy gazdasági vonatkoztatása is van?
Nem gondolom, hogy a TikTok egy ilyen eset miatt kitiltható volna Magyarországról, de erre nincs is szükség, mert részben a létező jogszabályok alkalmazásával, részben az EU-jogot néhány dimenzióban kiegészítő magyar platformtörvény megalkotásával kezelhető volna a helyzet. Ez utóbbit én már régóta szorgalmazom. Ami a meglévő jogszabályokat érinti, a gyermekvédelmi törvényt éppen azért fogadták el, hogy az megvédje a magyar gyermekeket az LMBTQ-propagandától. A gyermekvédelmi törvény egy szerteágazó jogszabály; ennek a médiaszabályozási oldala sajnos a már említett audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló EU-s irányelv miatt egyelőre még nem érvényesülhet. A magyar médiahatóság hiába teszi jól a dolgát és állapítja meg a Netflix-féle online platformok jogsértését, az ilyenkor eljárni jogosult letelepedés helye szerinti hatóság, elsősorban Hollandia és Írország médiahatósága nem hajlandó fellépni a magyar gyermekvédelmi törvény megsértése esetén. A gyermekvédelmi törvény alkalmazásának holland és ír hatóságok általi jogsértő meggátlása demonstrálja, hogy a gyermekvédelmi törvényt a fogyasztóvédelmi hatóságok útján, a gazdasági reklámok ellen kell érvényesíteni, mert utóbbi viszont nemzeti hatáskör. Szemben a médiaszabályozással, a reklámjogban szerencsére nincs a már említett „country of origin principle”. A gyermekvédelmi törvényben foglalt reklámkorlátozások érvényesítése a kormányhivatalok kizárólagos nemzeti szintű hatásköre, amennyiben a reklámközzététel helye Magyarország.
Mi lehet a magyar megoldás?
Hosszabb távon az jelenthet megoldást, ha Magyarországnak lesz nemzeti platformtörvénye, amely a gyermekkorú online felhasználók LMBTQ-propagandától és ideológiavezérelt kereskedelmi kommunikációtól való védelme érdekében kiegészíti a digitális szolgáltatásokról szóló EU-s rendeletet, azokban a tárgykörökben, ahol a rendelet nem tiltja az ilyen kiegészítést. Az internet szabályozása könnyen több EU-s jogszabályba ütközhet, ezért Magyarországnak nincs lehetősége radikális jogi fellépésre, hanem azokon a területeken kell beavatkozni egy nemzeti platformtörvény megalkotásával, ahol azt az Európai Unió joga továbbra is megengedi. Ezt mi régóta kezdeményeztük a Védett Társadalom Alapítvány Budapest Bizottságaként. Jó lenne, ha az államigazgatás és a politika irányából is értő fülekre találna.
Mit tehetnek a kormányhivatalok, amit a médiahatóság nem tehet meg?
Ha jogi úton, a népszerű gyermekvédelmi törvényre építve is meg akarjuk védeni a magyar gyerekeket az LMBTQ-propagandától, akkor a következő fontos jogi lépést a kormányhivatalokon működő fogyasztóvédelmi hatóságok tehetik meg. A gyermekvédelmi törvény alapján a fogyasztóvédelmi hatóságok jogosultak és kötelesek az LMBTQ-propagandát tartalmazó gazdasági reklámok elleni fellépésre. Az internet teli van olyan gazdasági reklámokkal, amelyek gyermekkorú fogyasztóknak is elérhetők és LMBTQ-propagandát tartalmaznak; ezek eltávolítása a gyermekvédelmi törvény szerint fogyasztóvédelmi hatósági feladat. A fogyasztóvédelmi hatóság határozatban kötelezheti a reklámközzétevő online platformokat a gyermekvédelmi törvényt sértő gazdasági reklám eltávolítására. A magyar hatóság közvetlen kötelezést bocsájthat ki az egyaránt írországi székhelyű TikTok, YouTube és Facebook részére; ehhez nincs szükség az ír hatóság bevonására, nincs EU-jogi akadály. Ez egy praktikus irány.
Az interjú második részét a PestiSrácok.hu-n olvashatják a holnapi nap folyamán!
Facebook
Twitter
YouTube
RSS