2015-re datálható, hogy Ukrajna elkezdte csökkenteni a nemzeti kisebbségek jogait. Azóta áltatnak minket, hogy majd rendezik a kérdést, de minden ígéretet végül is további jogfosztások követtek. Tisztában vagyunk Ukrajna hozzáállásával a magyar nemzeti közösséghez. Sajnos sohasem akartak velünk jó együttműködést – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban. Huth Gergely kérdéseire arról is beszélt: bár még alig hallható a hangjuk, de vannak hívei a békének Európában, a transzatlanti világon túl pedig meghatározó állásponttá vált, hogy a háború lezárását kell elősegíteni. Szijjártó Péter többek között azt is kifejtette: bár átérzi a helyiek aggodalmát, de aki ma az akkumulátorgyárak építése ellen küzd, az a környezetvédelem és a gazdasági növekedés ellen harcol. A miniszter a történelmi Magyarország képét tiltó döntésekről elmondta: bízik a FIFA elnökének józan belátásában.
Amikor kitört a háború, úgy döntöttünk, nem bolygatjuk a nemzeti közösségek jogainak szabályozását, de Ukrajna újabb korlátozó szabályokat hozott. Muszáj feltenni a kérdést: egy háborúban álló országnak tényleg az a legfontosabb dolga, hogy a nemzeti közösségek jogait tovább csökkentse? – mutatott rá Szijjártó Péter a kárpátaljai magyar közösséget érő atrocitások hátterére a PestiSrácok.hu-nak adott videointerjúban. A békekötés lehetőségéről szólva pedig úgy érvelt a külgazdasági és külügyminiszter:
A háború nagyon rossz dolog, emberek halnak meg, gyerekek szeme láttára viszik el az édesapákat, olyan egyéni tragédiák tízezrei történnek meg, amiknek a begyógyítása szinte lehetetlen. A XXI. században, Európa közepén hogyan történhet meg ez? Hogyan fordulhat elő, hogy egyesek mindeközben abban érdekeltek, hogy hosszabb és kiterjedtebb legyen a háború?
Hozzátette: “majdnemhogy lehetetlen Európában ész érvek mentén vitát folytatni – ez is az oka annak, hogy ekkora visszhangot váltott ki, amikor Orbán Viktor őszintén és világosan beszélt a háborúról és az elhibázott szankciókról”. Pedig Szijjártó Péter szerint ideje volna megválaszolni, hogy miért is jó kilenc elfuserált szankciós csomag után egy tizediket behozni:
A tizedik szankciós csomag előterjesztésekor emlékeztettem az unió külügyminisztereit: annak idején azzal az érvvel hozta meg az Európai Bizottság az első szankciós csomagot, hogy Oroszországot térdre kényszerítse. Ez nem történt meg, az orosz gazdaság működik és a háborúnak sincs vége. Akkor miért is fogadjunk el egy újabb csomagot?
Szijjártó Péter szerint kollégái a józan belátás helyett inkább kikeltek magukból és egyenesen letagadták, hogy egy éve ezzel az érveléssel kezdtek bele a szankciós politikába. A miniszter az interjúban azt is kifejtette: bár a transzatlanti világban a háborús retorika nagyon hangos, de azon túl sokkal erősebb a béke hangja. A világ nagyobbik része egészen egyszerűen nem érti, miért kell itt olyan döntéseket hozni, amelyek csak meghosszabbítják a szenvedést.
Akkumulátor helyett fogjunk két lovat az autó elé?
A beszélgetésben előkerült a sikerrel Magyarországra csalogatott akkumulátorgyártók ellen tiltakozás témája. Szijjártó Péter itt emlékeztetett:
Brüsszelben döntések születtek arról, hogy a következő évtizedben már csak elektromos autókat lehet üzembe helyezni. Az elektromos akkumulátor tehát a zöld átállás és a környezet megvédésének az egyik garanciája lett. Ha nem gyártunk elektromos akkumulátort, akkor hogyan hajtjuk vége a zöld fordulatot? Miközben nálunk az origóját gátolják egyesek ennek az átállásnak, addig a türingiai kormány zöld minisztere ott ünnepelteti magát egy ugyanolyan gyár avatásán, mint amilyet Debrecenbe terveznek! Hihetetlen, de a magyar baloldal még ellenzékből is kész azért küzdeni, hogy tönkretegye a magyar gazdaságot.
A miniszter ugyanakkor jelezte, meg kell érteni a helyi embereket:
Győri vagyok, ott is nagy viták voltak az Audi odatelepülése miatt, ma pedig már mindenki büszke arra, hogy Európa egyik legfejlettebb autógyára Győrben van.
Mi lesz a középosztállyal?
Felvetettük Szijjártó Péternek, hogy eredetileg a Fidesz politikájának a középpontjában az erős magyar középosztály létrehozása szerepelt, és ez a középosztály most nagyon nagy nehézségekkel küzd az elszabadult infláció és a háborús gazdasági válság miatt. Megkérdeztük: mit tesznek e réteg pozíciójának megvédéséért? A miniszter szerint
Be kell látni, hogy a középosztály jövője is a nagyberuházásokon múlik. Azért hozzuk ezeket Magyarországra, hogy a kis- és közepes vállalkozóknak legyenek megrendeléseik tőlük, legyen, aki megveszi a szolgáltatásaikat. A Covid-járvány és a háború miatt új tendencia érvényesül: a multicégek igyekeznek helyben gyártatni és vásárolni. Ez lehet a középosztály erősödésének az alapja.
Az interjú elején szóba került az is, hogy Szijjártó Péter egy posztjában a focipályák munkásőreinek nevezte a nemzetközi labdarúgó-szövetségnek többek között a történelmi Magyarország jelképét feljelentő FARE-szervezetet. Szijjártó Péter kifejtette: ebben a kérdésben nem szabad engedni, de ő még bízik a FIFA elnökének józan belátásában.
Az interjút előkészítette és szerkesztette: Neugebauer Viktor. Fotók: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS