Átadták a Terror Háza Múzeumban a XX. Század Intézet videópályázatának díjait. A diákoknak egy-egy XX. századi hőst, példaképet kellett bemutatniuk, aki lehetett országosan ismert vagy helyi jelentőségű, vagy akár külföldi. Ennél közelebbi megkötés sem időben, sem földrajzi térben nem volt, a Wittner Mária emlékének ajánlott pályázaton a diákok gondolatait és érzéseit mégis az 1956-os eseményekhez kapcsolódó személyek mozgatták meg.
Ahogy az egyén identitásának szerves részét képezik a tapasztalatai és példaválasztásai, a nemzeti jelképeink és hőseink a kollektív identitásunkban is fontos szerepet töltenek be. Ezért a pályázat fő célja az volt, hogy megláttassa a diákokkal a múltunk büszkeségre okot adó fejezeteit. A videópályázatot a tavaly szeptemberben elhunyt ’56-os szabadsághős, Wittner Mária emlékének ajánlották. Az egész országból, sőt a határon túlról is érkeztek pályamunkák.
Nagy öröm számunkra, hogy a választott hősök többsége magyar volt, és közülük is a többség ’56 hőse. Ebből az látszik, hogy ’56 ma is referenciapont a fiatalok számára
– mondta el Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója. Elmondása szerint több pályázat új személlyel ismertette meg a zsűri történészeit, hiszen olyan helyi hősökről szóltak, akik adott esetben egy vidéki település ’56-os eseményeiben játszottak szerepet, vagy más szempontból voltak példamutatóak a videót készítő diák számára. Összességében a magyar hősök vitték a prímet számszerűleg is, a nemzetközi térből például Martin Luther Kingről, illetve Gorbacsovról szóló videó bukkant fel a pályamunkák között. Külön érdekesség az önmagát spanyol követségi ügyvivőnek kiadó olasz kereskedő, Giorgio Perlasca, aki több, mint ötezer zsidót mentett meg Budapesten a vészkorszakban – ő a harmadik helyezett Nagy Hajnalka Eszter videójának főszereplője. A második díjat nyert Bibercz Eliza ’56-os témát dolgozott fel, Havrila Béláné Sticker Katalin hazaszeretetét és önfeláldozását állította a középpontba, míg Peresztegi Hanna számára első díjat ért az az érzelemdús videó, amelyben a 18 évesen kivégzett Mansfeld Péter személyén keresztül állította párhuzamba az ’56-os fiatalokat a maiakkal. A zsűri döntésében a videós kivitelezés minősége, ötletessége, valamint az adott példakép alátámasztása egyaránt fontos szempont volt.
Ez a totalitárius diktatúra olyan ember- és emberiségellenes rendszer volt, amelynek alapja a megfoghatatlan és elfogadhatatlan gonoszság
– fogalmazott a kommunizmussal kapcsolatban a díjakat átadó Vincze Máté. A közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár azt fejtegette, hogy a hősök úgy születnek, ha kiállnak az igazságukért, akkor is, ha a világ egyik legnagyobb hadserege áll szemben. Idézte Wittner Máriát, aki a saját életére visszatekintve úgy fogalmazott:
Nagyon nehéz volt, de megérte. Nem csinálnék semmit sem másként, nekem ez a sors volt megírva.
Szondi Lipótra, a sorsanalízist kidolgozó pszichiáterre hivatkozva kiemelte, hogy az embereknek van egy öröklött sorsuk, amely a szülőktől, családtól, hagyományokból és hitből táplálkozik, de mindenkinek van egy választott sorsa is, amelyet maga alakít. Hogy a saját kezünkbe vegyük a sorsunkat, az kizárólag rajtunk múlik – tette hozzá.
Fotó: Facebook/Terror Háza Múzeum
Facebook
Twitter
YouTube
RSS