A parlament szerdai plenáris ülésének egyik központi témája Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának megvitatása. Az ellenzéki képviselők sürgetik a döntést, míg a kormánypárti politikusok arra hívták fel a figyelmet, hogy a katonai szövetség bővítése egyrészt nem a mi egyedüli döntésünk, másrészt történelmi fenyegetések korában minden döntést komolyan kell mérlegelnünk. A témában a zárószavazásra a jövő hét végén kerülhet sor.
Németh Zsolt szerint a mostani NATO-bővítés remek alkalom arra, hogy a két országgal a nézeteltéréseket és új szövetségesi viszonyt alakítson ki. A magyar békepárti diplomácia jegyében terjesztette a parlament elé a kormány a két javaslatot a svéd és a finn NATO-csatlakozás támogatására – fogalmazott. Úgy vélte, a NATO védelmi szervezet, de feladata az elrettentés is. Megjegyezte, hogy fontos tényező, hogy 74 éves története során a NATO ilyen forró helyzettel nem szembesült még. A kormánypárti politikus arról is beszélt, hogy alapvető fordulat állt be a háborúval Európa és a világ biztonsági helyzetében is, “amikor nagyszüleink rémtörténetei elevenednek meg előttünk nap mint nap”. Szerinte az orosz agresszió a magyarokat az 1956-os forradalomra emlékezteti, de egész Európát is 1968-ra, 1980-ra, a hidegháborús retorikára, a Brezsnyev-doktrínára. Hozzátette:
Ukrajna, de Moldova és Grúzia vonatkozásában is a Brezsnyev-doktrína újrahasznosítására látunk példát.
Novák Előd: provokáció volna a NATO bővítése Oroszország határán
Novák Előd beszédében azt hangsúlyozta, hogy szükség van “pufferzónákra” Oroszország és a NATO között. Ezt a szerepet eddig Svédország és Finnország töltötte be az északi, és Ukrajna a keleti határokon. Úgy vélte, ennek a “pufferzónának” a megszüntetése, a NATO-bővítés csak olaj a tűzre; “provokációként értelmezhető”, amely “a harmadik világháborúhoz vezethet”.
A magyar nemzet már számtalan fiát áldozta idegen hatalmakért háborúkban, ideje ennek véget vetni
– folytatta Novák Előd, aki Magyarország NATO-tagságát is élesen kritizálta. Szavai szerint attól tart, hogy “NATO-felvonulási területté” válhat ebben a háborúban, amelyben “kárpátaljai magyarokat golyófogóként használnak”.
Szabó Tímea egyetlen igénye, hogy Putyint háborús bűnösnek nevezzék
Szabó Tímea felszólalásában arra panaszkodott, hogy hosszúra nyúlt a svéd és finn csatlakozásról való vita kitűzése. A Párbeszéd politikusa emlékeztetett: a 30 NATO-tag közül már csak Magyarország és Törökország nem ratifikálta a svéd és a finn csatlakozást. Továbbá felháborodását fejezte ki, amiért a magyar kormánypárti politikusok “csak” elítélik az orosz agressziót, de nem mondták ki, hogy az orosz elnök háborús bűnös.
Szabó Tímea ideges. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Nacsa Lőrinc emlékeztette Szabó Tímeát, hogy kivel van egy frakcióban
Nacsa Lőrinc felszólalásában reagált Szabó Tímea interpellációjára, és emlékeztette a párbeszédes politikust, hogy éppen az ő frakciótársa, Tordai Bence volt, aki nem szavazta meg az orosz agressziót elítélő parlamenti indítványt. Továbbá kitért arra, hogy a svéd és finn kormányok korábban milyen hangnemben beszéltek Magyarországról, a magyar kormányról. Többek közt kitért arra is, amikor a családvédelmi törvény kapcsán hazánkat a náci Németországhoz hasonlították.
Tilki Attila: Önök fordítva ülnek a lovon
Tilki Attila Konfúciuszt idézve üzente az ellenzéki politikusoknak:
ne keseregj azon, hogy nincs hivatalod, inkább azon gondolkodj, hogy cselekednél vele.
A kormánypárti politikust az idézetet azzal indokolta, hogy bár a Fidesz inkább negyedszer kapott kétharmados felhatalmazást a választóktól, az ellenzéki politikusok még mindig diktálni szeretnének a kormánynak. Tilki szerint a NATO-bővítés kérdése túl fontos ahhoz, hogy elvicceljük, elsiessük. Hangsúlyozta, hogy az ő választókerülete Ukrajna szomszédjában van, így napról napra érzékelik, hogy a kárpátaljaiak számára mit jelent a háború és a kényszersorozás.
Nincs semmi olyan, amit számon lehetne kérni rajtunk
– fogalmazott, hozzátéve, hogy nincs miért szégyenkeznünk azon, hogy egy platformon vagyunk a kérdésben Törökországgal, hiszen a NATO egyik legerősebb haderejéről van szó. A politikus ennek kapcsán kitért a stockholmi Korán-égetésekre, és a törökellenes megnyílvánulásokra Svédországban, ami szerinte sokkal nagyobb hatással van a kérdésre, és nagyobb szakadékot húz a NATO bővítésének kérdésében.
Kósa: a NATO a bizalomra épül
Kósa Lajos azzal kezdte felszólalását, hogy furcsállja, hogy bár az ellenzék szerint a NATO-bővítés megtárgyalása hazafias ügy, mégis meglehetősen kevesen jelentek meg ma a parlamentben. A politikus beszédében azt járta körbe, hogy a NATO egy bizalmi rendszer. Mint fogalmazott, azért fogja egy portugál, vagy egy norvég katona megvédeni hazánkat, mert bízik abban, hogy mi is megvédenénk az övékét. A politikus itt kihangsúlyozta az ötös cikkely szerepét a kérdésben, amelynek lényege a tagállamok közös védelme. Példaként említette azt, hogy amikor egy robbanófej becsapódott Lengyelország területén, akkor komolyan felmerült az ötös cikkely alkalmazása, azonban erre szerencsére nem került sor. Kósa ezzel szembe helyezte az Északi Áramlat felrobbantását, amely egy NATO-tagállamot ért terrorcselekmény volt, erre azonban nem született válasz, sőt, a “szőnyeg alá söpörték” a kérdést.
Kósa Lajos. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
A politikus reagált a háborús bűnök kérdéskörére is. Mint mondta, azok megítélése a háborúk után felállított bíróságok feladatköre. Itt kitért azokra a háborús bűnökre, amelyeket az évek során az Egyesült Államok, Oroszország, sőt Magyarország is elkövetett:
Minimum sikamlós, hogy ki háborús bűnös és ki nem. Nincs történelem, csak történetírók vannak
– fogalmazott Churchillt idézve. A politikus arra is emlékeztetett, hogy ahogyan Sztálin bűneit sem mosta le, hogy szembeszállt Hitlerrel, nekünk sem szabad elfelejtenünk, hogy Ukrajna jelenleg nem demokrácia: gondoljunk csak az ellenzéki pártok és sajtó betiltására, illetve a kárpátaljai magyarokat érő vegzálásokra, amelyek sora már a háború előtt elkezdődött.
Nacsa Lőrinc emlékeztette Vadait, hogy ki adta el a magyar arzenált
Vadai Ágnes felszólalásában arról beszélt, hogy ha nem fogadjuk el a NATO-bővítést feltétel nélkül már tegnap, akkor azzal a kormány aláássa hazánk biztonságát. Nacsa Lőrinc válaszában azonban emlékeztette a Gyurcsány-párti politikust, hogy neki árnyék-honvédelmi miniszterként tudnia kell, hogy éppen akkor építették le a Magyar Honvédséget, amikor ők voltak hatalmon. Nacsa felszólalásában emlékeztette a DK-s politikust, hogy az ő vezetésével csökkent a magyar hadsereg létszáma több mint tizenhétezer fővel, a hadi felszereléseket – úgymint tüzérségi ütegeket, páncélosokat, könnyű- és nehézfegyvereket – pedig “tulajdonképpen anyagárban” adták el. Többek között Iraknak is, ahol most már az Iszlám Állam és a hasonló terrorszervezetek használják azokat.
Vadai Ágnes, Szabó Tímea. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Kósa: nem tanácsolom, hogy ezt kapkodással rendezzük
Kósa Lajos következő felszólalásában elsősorban rávilágított arra, hogy az ellenzék számára az a legfontosabb, hogy feltétel nélkül kiszolgáljanak valakit, jelenleg a Nyugatot, de nem is olyan régen még éppen Putyint. A politikus emlékeztetett arra, hogy Gyurcsány annak idején a diplomáciában példátlan módon személyesen próbált az orosz elnök kedvében járni minden tekintetben. Mint fogalmazott, “sűrű nyelvcsapásokkal keresve a fenekét”, a baloldal most ugyanezt teszi az Európai Unió hátsó felét illetően is. Kósa arra is rávilágított, hogy a NATO-bővítés kérdése nem rajtunk múlik. Mint mondta, ezt valószínűleg az ellenzék is tudja, hiszen, mint rávilágított, komplett frakciók hiányoznak a mai ülésről. Ami pedig a svéd és finn csatlakozást illeti, az a többi tagország döntésének a függvénye.
Ha egyáltalán a törökök megszavazzák, mert ratifikálhatunk mi bármit, aztán lehet, az egészből nem lesz semmi
– fogalmazott Kósa, hozzátéve, hogy azért biztosít mindenkit, hogy megszavazzák ettől függetlenül a NATO-bővítést.
Sztáray: a keleti nyitás ellenére nem csökkentek Magyarország pozíciói Nyugaton sem
A négy órás vita végén a külügyi tárca biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára, Sztáray Péter szólalt fel, kijelentve, hogy a keleti nyitás ellenére nem csökkentek Magyarország pozíciói Nyugaton sem, nem veszített atlantista pozícióiból. Szerinte a NATO-bővítés felelősségteljes döntés, hiszen ezzel Magyarország elfogadja azt, hogy ha e két ország valamelyikét megtámadják, akkor akár magyar katonákat is odaküldhet a NATO harcolni. Úgy vélte, a bővítés mindenesetre erősíti a NATO és Magyarország védelmét is. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy svéd és finn politikusok a magyar nemzet becsületét érintő nyilatkozatokat tettek, mintegy “folklorisztikus szokásként belerúgnak Magyarországba, amit viszont nem lehet szó nélkül hagyni”.
Sztáray Péter András. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Az államtitkár ezért támogatja, hogy a “nyitott kérdések tisztázására” delegációt küldjenek, de ugyanígy támogatja a NATO-bővítést is, mert két taggal bővül így a NATO.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS