Ahogy növekszik a feszültség a világ nagyhatalmai között, egyre fontosabb ismernünk őket, és fürkészni, hogy melyiküktől mire számíthatunk. Kiváltképp igaz ez Kínára, amely – akár kettő, akár több pólusú lesz az eljövendő világ –, úgy tűnik, biztosan az egyik pólus lesz. A keleti óriás nyomorgó tömegek hazájaként és a Nyugatnak kiszolgáltatott félgyarmatként kezdte a XX. századot, és innen kapaszkodott fel mára az Egyesült Államok legfőbb kihívójává, ami bárhonnan nézve szédületes felzárkózást jelent. Annak ellenére, hogy a nyugati világrend által meghatározott pályán tudott jelentősen lefaragni az amúgy tetemes hátrányából, mutatja az alkalmazkodóképességét, ugyanakkor az általa bejárt pályaív mégis jellemzően kínai. Ennek volt kulcsfigurája a vezetőként Maót váltó Teng Hsziao-ping. Az ő munkásságán keresztül kerülhettünk közelebb Kína rejtélyéhez a XX. Század Intézet Félmúlt című podcastbeszélgetésének idei első adásában, amelyben Baczoni Dorottya igazgató vendége volt Horváth Levente, a Neumann János Eurázsia Központ igazgatója.
Hogyan volt képes megalázott, gyenge félgyarmatból száz év alatt szuperhatalommá felemelkedni Kína? Ennek megválaszolása egyben az ország megértéséhez is közelebb visz. A világ jelenlegi legerősebb hatalma, a mindössze 247 éves Egyesült Államok története szüntelen felemelkedésből áll, ezért a fő kérdés, hogy történelmi távlatban meddig viszi a lendület, és mi lesz vele azután, ha elfogy. A körülbelül 4000 éves Kína felemelkedésében ugyanakkor az a kulcs, hogy nem először csinálja. Ez a gyors fejlődés elválaszthatatlan a kelet-ázsiai mentalitástól, a kínai kultúra sajátosságaitól – Horváth Levente többször erősen utalt rá, hogy a mai Kína sokkal inkább kínai, mint kommunista vonásokat hordoz, épp ezért nyugati szemmel aligha megérthető, és nyugati terminológiával nem magyarázható. A beszélgetésben videóbejátszás formájában David P. Goldman amerikai közgazdász, elemző, az Asia Times újságírója is felbukkant.
Mao Ce-tung harminc évnyi vonalas kommunizmusa után az ország immár negyvenöt éve a Teng Hsziao-ping nevéhez fűződő „szocialista piacgazdaság” útját járja. Teng szó szerint és átvitt értelemben is végigjárta a kínai kommunista mozgalom hosszú menetelését, a polgárháborús győzelem után befolyásos politikus lett, megtapasztalta a kommunista belharcok árnyoldalát is, Mao halála után viszont az övé lett a legfőbb irányítás. A „kulturális forradalmon” éppen csak átesett országban megkezdte a „reform és nyitás” politikáját, az ország gazdaságát és magát a kommunista pártot is alaposan átrendezve. A külpolitikai fordulat részeként a nem sokkal azelőtt még halálos ellenség Japánnal és az USA-val is megkezdte az együttműködést 1979-től. Kifinomult politikusként képes volt a régi vágású kommunistákat és a liberálisabbakat is megbékíteni a változásokkal.
Bebizonyította, hogy a marxista–leninista ideológiával bármit és annak ellentétét is ki lehet magyarázni, hiszen arra hivatkozva tudta eladni a népnek és a pártnak a kapitalista nyitást és a külföld beengedését a kereskedelembe.
Délkelet-Ázsia országainak rendkívüli fejlődését látva meggyőződése volt, hogy a sok évtizednyi háborúk és a nyomor ellenére Kínában óriási potenciál van. A lojalitás szem előtt tartása mellett Teng a személyi előmenetel fontos szempontjává emelte a képességet és ösztönözte, hogy a párt kinevelje a tanult vezetői rétegét. A politikai vezetés minőségi javulása ugyanúgy régen látott dolognak számított Kínában, ahogy az ennek nyomán megkezdődő anyagi felemelkedés is. Ezzel egyidőben a hadsereg létszámát is drasztikusan csökkentette, ugyanakkor elkezdett javulni a minősége. Teng megítélése ma is nagyon jó a kínaiak körében, hiszen rengetegen tudtak kikecmeregni az ő idejében a kilátástalan nyomorból. Sokan emlékeznek még a Mao-féle nagy ugrásra és vele tízmilliók éhhalálára, amihez képest csodaként élik meg a mostani modernizált nagyvárosokat és a jólétet.
Horváth Levente elmondása szerint Teng el tudta érni, hogy utódai is folytassák a pragmatikus, neoliberális gazdasági programját, és ebben a berendezkedésben a kommunizmus már elsősorban nem ideológia, hanem állandóság és a hatalmat legitimáló hivatkozási alap. A Tienanmen téri tüntetéseket is azért fojtották vérbe, mert a párt a saját hatalma mellett az ország egységét és a megindult gazdasági fejlődés eredményeit is féltette.
Minket itt nyilván az érdekel legjobban, hogy fenn tudja-e tartani az ország ezt a gazdasági ütemet, illetve mire lehet tőle számítani mint nagyhatalomtól.
Horváth szerint nyugati szemüvegen keresztül próbáljuk megérteni Kínát és a kínaiak meggazdagodását, és közben újra és újra hiába jósolgatják a kínai gazdasági lufi kidurranását. Mint mondja, abba a gondolkodásmódba nem lehet átmásolni a nyugati politikai berendezkedést, ugyanakkor Kína is hangsúlyozza minden ország jogát a saját történelméhez, kultúrájához, hagyományaihoz, és nem akarja senkire ráerőltetni a sajátját – ellentétben az amerikai külpolitikával.
navisos
2023-03-11 at 10:57
Európaiak számára csak demokrácia vagy diktatura létezik. Az úgynevezett demokráciáról kiderült, hogy csak egy korrupt uralkodó osztály hatalmának erőszakszerve, közben elhallgattuk az úgynevezett diktatura bizonyos elég jól működő példaképeit, mint pl Szingapur és Kina. Melyik fajta uralom tett többet saját polgáraik érdekében?
navisos
2023-03-10 at 16:24
A kinaiakat nyugatiak nem értik és elbirálásukban csakis a saját tudatlan szempontjaikat veszik figyelembe. Ugyanúgy,mint ahogy például a keleti vallásokat is csak nyugati szmepontból mint valami babonás aberációt itélik meg. A kinai állami kommunizmust is csak a nyugati szempontból itélik meg. Ráadásul a kinaiktól egy világuralmi törekvést várnak el nyugati mintára.
Nem tudom,mindezt hogyan lehetne megváltoztatni s hogy kinek volna érdeke egy ilyen változtatás.
Sajnos nem fogom megérni egy ilyen változtatást.
János
2023-03-08 at 00:18
Orientál
2023-03-07 at 18:51
Bingó !!! ??
János
2023-03-08 at 00:14
dr. Kolompár Genitália
2023-03-07 at 12:49
“…írja már le ide, hogy egy másfél milliárdos népességű országot miként lehetne diktatúra nélkül úgy egyben tartani, hogy ne egyék meg egymást…”
Sehogy. De ezt nem nevezném diktatúrának, csak szabálynak. Bár az elnevezés nézőpont kérdése.
Egy családban is van szabály. Egyéb nagyobb közösségben is. Minél nagyobb a közösség, annál hatékonyabb szabályozó rendszerre van szükség, hogy egybentartható legyen.
Orientál
2023-03-07 at 18:51
Greg Ez úgy van ahogy leírtad az igazat , USA dollárja nagy-szarban van mert akik háttérhatalomként a dollár kibocsátását irányítják azok a balliberális zöld milliárdos gazemberek a csődjeiket állandóan USA melósaival és más országok melósaival fizettetik meg . Ennek többek között úgy lehetne véget vetni hogy az USA dollárt mint a földünk első számú – egyébként értéktelen – pénzfedezeti eszközét és valutatartalékát a más országok likvidálják , többek között.
Orientál
2023-03-07 at 18:38
hívő Akkor ne vásárold meg amin azt olvasod hogy MADE IN CHINA , mert addig te duplán kínai segget nyalsz.
Orientál
2023-03-07 at 18:35
rokeferi Te akkor aztán duplán nyalsz kínai segget ,mert előbb akkor dobjál ki minden olyan cumódat felszerelésedet amin azt olvasod hogy MADE IN CHINA.
úgyamintvan
2023-03-07 at 14:16
amerikában a milliárdosok azt tesznek amit akarnak(a győztes(sikeres) mindent visz elv)-Kínában olykor milliárdosokat is bötönre ítélnek,kivégeznek-mert Kínában működik a ‘fék és ellensúly’ a zusában egyáltalán nem!
Kína (lesz) a zusa féke és ellensúlya-és ezt(is) mutatja a kínai zászló
dr. Kolompár Genitália
2023-03-07 at 12:49
Senkit nem bírálva, azért szeretném kérni, hogy valaki írja már le ide, hogy egy másfél milliárdos népességű országot miként lehetne diktatúra nélkül úgy egyben tartani, hogy ne egyék meg egymást az ott lakók. Kína ugyanis elsődlegesen a népessége okán lett olyan ami. Ezer éve hangyának születnek, hangyaként élnek és úgy is halnak meg. (Az egymilliomodnyi új elit kivételével.) Pont annyi jogunk és valós lehetőségünk van a kínai kultúrát bírálni, mint azt, hogy miért “mandulavágású” a szemük. Aki kínai uralomtól tart – még a saját életében – az vizsgáltassa meg magát, vagy ismerje el, hogy neki Kínával van baja és nem az uralommal. Mert sokak nagyon jól megvannak a mai szabadkőműves uralom kiváltságosainak kedvezményeivel, ezért attól félnek hogy nem a tesók fogják a világot irányítani.
hivő
2023-03-07 at 10:43
Nagyon érdekes.
A Great Leap,Nagy Ugrás,
emlékeztet a Great Resetre.
A GL is éhséget,nyomort
eredményezett és ezt igérgeti
nekünk a GR is amikor megejtik
a világ komplexitásának
visszafejtését és az emberiség
létszámcsökkentését.
Szintén érdekes,hogy Teng
egy müvelt és etikus politikai
vezetést is kifejlesztett.
Ellentétben a mai USA és EU
dilettáns és korrupt elitjével.
Kina jo kezekben volt, amikor
1989 ben megprobálták oda is
exportálni a ..demokráciát,
..a nyugati reportereket jobban
érdekelte a Tianameni történés
mint Gorbachev látogatása..?
Az is érdekes,hogy a kommunista
párt garantálta fegyelmet.Mi is
azt kivántuk néha,hogy a rendőrségnek
legyen joga lépni a szabadon randallirozo
rendbontok ellen ebban a fene nagy
demokráciában.
A kinaiak pragmatikusak és tényleg
toleránsak mások,másságával szemben.
Csak 200 százalékot keresnek rajtunk.
rokeferi
2023-03-07 at 09:16
Ez a felfelé nyalizós, szovjet szagú propagandacikk kiválóan megmutatja, hogy kezdünk kínai uralom alá kerülni. Ami nem lesz vicces.
Girolámo
2023-03-07 at 06:41
Megoldjuk.Ez Kína jelszava.
Első lépésben nem engedték be a szülőföldjükön is útált kalandor fosztogatógat.(ez egyébként sem nyitás,ezzel csak nálunk etettek.)
Kínában az ÁLLAM jó gazda.
És a héja-világ ezért készül ellene valamit kitalálni.
Mert Kína már sok mindent megértett.
És ezt a példát követi majd az orosz.
moliere
2023-03-07 at 01:59
A kínai zászló jelentését ha ismerjük, akkor lesz egy kis fogalmunk arról, hogy SOHA nem volt ez egy mi fogalmaink szerint értendő kommunista diktatúra. Kellemes, vagy okos sokáig nem volt, mert Mao nagyon fura és embertelen módon közelítette meg a kínai jövőt. De a mai kínaiak nagy része úgy gondolja, hogy ha nincs Mao, ma nincs Kína. Ez az oroszoknál is terjed, Sztálinnal kapcsolatban, és Leninnel.
A zászlón a nagy csillag a párt. A négy kicsi csillag pedig a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, és a (!!!!!!) patrióta tőkések (!!!!).
moliere
2023-03-07 at 01:54
A ma már atlantista egykori komcsik (meg persze az ivadékok) undorral néznek Kínára, mert egyrészt eredendő bűnükre emlékezteti őket, arra, hogy elárulták az “eszmét”, másrészt mindent utálnak, mint a szarszagot, amitől fosnak. És be kell látniuk, hogy ők ugyanúgy, mint az oroszoktól, a kínaiaktól is fosnak. Eladták a lelküket az ördögnek, és mindenkitől fosnak, aki nem.
Az meg nevetséges, ahogy próbálják a saját nyugati típusú, vagy csak simán stetl kupec logikájukat ráhúzni mondjuk Kínára. Hogy ki mit akar miből kiszedni. Kína lassan visszatér néhány száz éves kirándulásáról a konfucianizmushoz, szépen leszűri a tapasztalatokat, és módosít.
Igen, van úgy, hogy három kínai mérőszalagból három féle húsz centi olvasható le, de ne higgyük, hogy a 320 km/órával döngető Sanghaj-Peking szuperexpressz is ilyenekkel készült! Ha fizetünk, kapunk minőséget. Ha csak az oco ciposz cirke kell, akkor az is van. Mindent kiszorítanak, nem azért, mert gonoszok. Versenyképesek. Lopás nélkül. Ezt a jenki-angolszász- világ nem mondhatja el. Ők megoldják a világ kifosztását némi térdeléssel… (szerintük).
Greg
2023-03-06 at 21:45
Orientál 19:57
Egy kis összehasonlítás az USA baja kapcsán:
Kína egy sokezerév óta fennálló, sokrétű és mégis egységes ősi kultúrával és hagyományokkal rendelkező
és állandóan fejlődő sikeres és hatalmas ország.
Az USA-val ezzel szemben az eladósodottság mellett nagyon sok a baj. Ez egy szedettvedett népség, gyilkos hódító hordák gyökértelen és gátlástalan utódaiból álló, élősködő beállítottságú jöttment náció, amit a pénz irányít és a pénz és a hatalom iránti vágy kohéziós ereje tartja össze. A fennállása óta ahol csak megjelenik, békétlenséget, bajt és háborúkat idéz elő. Az USA a világ mételye, a Sátán birodalma, az emberiség tönkretevője.
Európa pedig a hozzá lealjasodott hitvány seggnyaló kiszolgálója.
Az emberiség egyetlen esélye, hogy Oroszország, Kína és a Dél összefog és végre kitöri Amerika és a vele kollaboráns Nyugateurópa nyakát.
PG
2023-03-06 at 21:29
Valóban, Kína felemelkedett. Végre jó vezetője lett és mivel össze tudta fogni a népet, nem a saját potyalesésével volt elfoglalva, hanem mint hazafi, a kínaiak boldogulását tűzte ki célul. Így már megerősödött és komoly nemzetközi tényező lett. Hasonlóképpen Oroszország is megerősödött és sokat fejlődött. Az USA addig lesz erős, amíg tudja folytatni a rabló politikáját. Lassan gyengülni fog és Nyugat-Európa is vele együtt.
Yoggi
2023-03-06 at 21:11
Sőt, rögtön demokrácia is lesz. Mintademokrácia!
Nevetségesek ezek a politikai érdekeket magyarázó “elemzések”.
Kína az, ami. Egy kommunista diktatúra, ami kimazsolázza a maga elitjének a kapitalizmus egyes elemeit a pénz és a hatalom miatt.
János
2023-03-06 at 20:44
Kína akkor érthető meg, ha ott vagy.
Jártam arrafelé és megtapasztaltam azt a fajta kultúrát, ami merőben más, mint a nyugati. Emberibb és valószerűbb, mint a mímelt nyugati. Nem kapzsi, szorgalmas, családcentrikus és tehetséges. ?
úgyamintvan
2023-03-06 at 20:09
a kínai zászlóról is leolvasható Kína mindennek az ellentéte ami az egyesült államok!-és csak annyiban hasonul hozzá hogy meg tudja fékezni
a zusa aberrációját
Orientál
2023-03-06 at 19:57
USA-val az a nagy baj hogy külföldiek felé csak az ország az Egyesül Államok mára több mint 130%-san el van adósodva ,na ez miatt is csinálják Sorosék földünk rengeteg pontján a fizetett és háborús diverzáns akcióikat. Nem beszélve az USA állampolgáraiknak az eladósodottságukról is.
Orientál
2023-03-06 at 19:50
Az nagyon érdekes történetvolt amikor az USA illetékes minisztere elkezdte bírálni a kínaiakat ,mire a kínai miniszter mondta hogy USA-ban 6 millió kínai él , s kérdését az USA illetékesének feltette :,,És Kínában mennyi USA állampolgár él?”.
Orientál
2023-03-06 at 19:46
Igen aki már többször is járt Kínában na és látta már őket dolgozni ,na azok tudják hogy kínaiaké az országuk. Tibet több mint 20 év alatt káprázatosan fejlődött. De a kínaiak nem szüntetik meg a nomád tibeti emberek életmódjukat ,mert őket a kolostorokban is látva nagyon élvezetessé teszi például az európai emberek Tibetben tapasztalt élményeiket ,na ez is nyereség a turizmus pénzügyi oldaláról.
Hesslerezredes
2023-03-06 at 18:50
Mindegy milyen színű a macska, ha megfogja az egeret – Teng Hsziao Ping. Zseniális.