GEOrgPOLITIKA – Titkosszolgálatok, fedett akciók és az új iráni diplomácia

Komoly krízis alakult ki a német Kereszténydemokrata Párton belül (CDU) a Hans-Georg Maaßen ex-titkosszolgálati vezető kizárását kezdeményező eljárás miatt. A német Alkotmányvédelmi Hivatal korábbi elnökét még Angela Merkel távolította el posztjáról, miután Maaßen kritizálta a kormány migrációs politikáját 2015-ben. A titkosszolgálati szakember előre látta, hogy terroristák és bűnözők érkeznek az országba, és ez komoly gondokat fog okozni a bűnüldözési szerveknek és a német lakosságnak is. Maaßennek mindebben igaza lett, és több tucat talkshow-ban beszélt a németországi merényletekről és a növekvő iszlamizmusról a német nagyvárosokban.

A boszorkányüldözés tovább folytatódott és a CDU vezetése követelte Maaßen kizárását a CDU-ból. Friedrich Merz, a párt elnöke elkövette azt a hibát, hogy nem kezdeményezett széleskörű vitát erről a párton belül. Sőt, mint most kiderült, az ügy értelmi szerzője maga Merz. Maaßen-nek nagyon nagy a támogatottsága konzervatív körökben és a párt most igencsak megosztott ebben a kérdésben. Rengeteg CDU-tag jelezte, hogy ha Maaßent kizárják, akkor ők is elhagyják a pártot. A CDU több szponzora is bejelentette, hogy megszüntetik a párt finanszírozását, ha a volt titkosszolga nem maradhat a párt tagja.

Új fejezet nyílt Irán közel-keleti diplomáciájában. Az Iráni Iszlám Köztársaság 7 év szünet után, kínai közvetítéssel ismét felvette a diplomáciai kapcsolatokat Szaúd-Arábiával és Bahreinnel. Utóbbi szolidaritásból szakította meg politikai kapcsolatait Teheránnal, miután a síita állam és a szunnita szaúdi királyság között megromlott a viszony. Mivel Irán a világ második legnagyobb kőolaj- és a negyedik legnagyobb földgázkitermelője, szerepe egyre nagyobb lesz az elhamarkodott, visszafele elsült szankciók okozta energiahelyzet miatt. A bahreini fél bejelentette, hogy visszavezetik a régebben gyümölcsöző, évi 80 milliárd dolláros kereskedelmi kapcsolataikat. Irán diplomáciai lépései stabilizálják a Perzsa-öböl térségét és politikai egyensúlyt hoznak létre a Közel-Keleten.

Irán-szerte körülbelül száz embert hallgattak ki a hatóságok a leányiskolákban történt mérgezések miatt és többeket őrizetbe vettek. Kiderült: voltak olyanok, akik csak ártalmatlan füstbombákkal akartak rájátszani a feszültségre és a félelemre, ám akadtak olyan radikálisok is, akik a lányokat akarták megfélemlíteni, hogy hagyjanak fel a tanulással. Vannak radikálisok, akik szerint a nőknek a konyhában a helye és nem az iskolák padjában. Iránban igen magas a felsőoktatási intézményekben tanuló fiatal nők aránya; az orvosi és mérnöki hivatás mellett sokan helyezkednek el a turizmusban és az oktatási szektorban is.

A Politico című elemző lap szerint van némi feszültség és egyet nem értés Washington és Kijev között. Az amerikai adminisztráció már tavaly világossá tette Kijevnek, hogy nem tolerál semmilyen erőszakos cselekedetet Ukrajna határain kívül. A Fehér Háznál már a Darja Alekszandrovna Dugina elleni autóbombás merénylet is kiverte a biztosítékot. A Biden-adminisztráció most Kijevet tette felelőssé az Északi Áramlat-gázvezeték felrobbantásáért, Zelenszkij kormánya viszont megpróbálja a felelőséget eltolni magától. Már a német legfőbb ügyészség is nyomoz ebben az ügyben. Jelenleg egy öt fős kommandót feltételeznek az akció végrehajtójaként. A négy férfi és egy nő hamis útlevelekkel béreltek egy hajót egy lengyel cégtől. A német forenzikusok robbanóanyag nyomait találták meg a hajó egyik asztalán. Egy ilyen profi akcióhoz olyan speciális tudás és eszközök kellenek, amelyekkel csak hadseregek rendelkeznek. Persze elképzelhető, hogy egy privát katonai cég kaphatott megbízást Kijevtől.

Joe Biden elnök és kormánya feltehetően nem akarja a Krím-félsziget helzetét sem megbolygatni, Zelenszkij viszont napi szinten elmondja, hogy az ukrán győzelem végcélja a Krím visszafoglalása.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter élesen kritizálta az Oscar-gálát mivel nem hívták meg rá Zelenszkij elnököt. A Bild am Sonntagnak adott interjújában nehezményezte, hogy ha már háborús filmeket is kitüntetnek, mint a Nyugaton a helyzet változatlan, akkor az ukrán elnöknek ott lenne a helye, hiszen ő éppen egy háborút vív. Kuleba arról is beszélt, hogy hazája belátható időn belül nem kap nyugati vadászbombázókat.