182 igen és 6 nem mellett, tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés Finnország NATO-hoz való csatlakozásának törvényjavaslatát a mai parlamenti ülésen. Ezen kívül az ülésen szó volt arról is, ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, hogy a Nemzeti Választási Iroda elutasította az LMP akkumulátorgyárakkal kapcsolatos népszavazási kezdeményezését, de a mai Országgyűlésben a párt képviselője azt mondta, hogy ennek ellenére nem adják fel, fellebbezni fognak és új kérdést is benyújtanak. A Párbeszéd pedig nagyon büszke rá, hogy a Paks II. csúszásában erősen szerepet játszó korábbi EP-képviselő, Jávor Benedek a lista élén lesz az EP választások során.
Napirend előtti felszólalásokkal kezdődött a mai Országgyűlés, az első felszólaló pedig az LMP padsoraiból Bakos Bernadett volt. A képviselő az akkumulátorgyárakról beszélt, elmondta, hogy Győrben sokan tüntettek velük a gyár ellen, de megjegyezte, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elutasította a párt népszavazási kezdeményezésit a témában. A magyar embereknek a képviselő szerint határozott véleményük van arról, hogy nem akarnak akkumulátorgyárat. Az NVI szerint nem azt nézte, hogy miről szól a népszavazás, hanem azt, hogy ki adja be. Az LMP országos petíciót indított és aláírásokat gyűjt az akkumulátorgyár ellen. A kormány nem lassít, nem vállalja a vitát -jegyezte meg. Hozzátette, hogy megtámadják az NVI döntését és új kérdést is benyújtanak.
A magyar emberek nem akarják, hogy Magyarország akkumulátorgyarmat legyen
– szögezte le.
A Külgazdasági és külügyminisztérium államtitkára válaszolt a kérdésre. Menczer Tamás megjegyezte, hogy a kormány vállalja a vitát, hiszen azért vannak itt most is. Most egy gazdasági és iparpolitikai kérdésben kritizálják a kormányt. Menczer szerint természetes, hogy az embereknek vannak kérdéseik és félelmeik az elektromobilitással kapcsolatban. Az EU döntött arról, hogy 2035 után csak környezetkímélő meghajtással működő autókat gyártanak. Az autóipartól többszázezer családot tart fent. A jövő kihívásaihoz igazodnunk kell, így maradnak meg az autógyárak is, ezzel pedig a munkahelyek. Felhívta a figyelmet Menczer, hogy Nyugat-Európában versengenek az akkumulátorgyárakért. Energiával el kell látni ezeket a cégeket, ezen már dolgoznak.
Ökoszociális válság van
Szabó Rebeka a Párbeszéd részéről az ENSZ jelentéséről beszélt, mely szerint a környezetszennyezésnek hatalmas kárai vannak. Porviharok okoznak tömegbalesetet, tarvágás van az erdőkben, a tópartok letarolása is tapasztalható. Közben viszont szociális krízis is van, az élelmiszerárak az egekben, a pedagógusok bére alacsony. Az ökoszociális válság érezhető, nem lehet a végletekig növekedni. Egyre többen akarnak azonban egy fenntartható országot. Ezért is akarják a négynapos munkahetet, és ezért fontos a PM számára, hogy Karácsony Gergely a főpolgármester, akinek fontos a zöld gondolkodás. Fontos a PM számára, hogy legyen az EP-ben is zöldpolitikus, ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a lista élén ott van Jávor Benedek (aki rengeteget fúrta Paks II. beruházást Szabó Rebekával együtt).
Koncz Zsófia a kormány nevében elmondta, hogy elsőként tűztük ki végül, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet. Jávor Benedek viszont sokat kardoskodott a háború mellett, ezzel pedig nem a magyar érdeket szolgálta. Nekünk magyaroknak azért kell tenni, hogy minél több energiát itthon tudjuk előállítani.
A Jobbik szerint a kormány jól jár a magas árakkal
Z. Kárpát Dániel a Jobbik részéről az inflációval kapcsolatban szólalt fel. A politikus szerint most tetőzés van és reméli, hogy minél hamarabb és gyorsan elindulunk majd lefelé.
Én lennék a legboldogabb, ha decemberben egy számjegyű lenne az infláció
-jegyezte meg. Az élelmiszerárak 40 százalékos emelkedése miatt viszont aggódik Z. Kárpát. Viszont a bérek, nyugdíjak nem tudják tartani a lépést, még a családtámogatások is inflálódnak. A hatósági ársapkákat szerinte el kell törölni, mert azok csak zavart okoznak. Mindeközben az áfabevétele az államnak magas. Az infláció extraprofitot pedig elteszi a kormány- tette hozzá, a többi között “cicomaberuházásokra”. Bezzeg a Jobbik jó minőségű élelmiszerrel támogatná a nélkülözőket. 1500 milliárd forintról van egyébként szó.
Vitályos Eszter válaszában elmondta, hogy a kormány minden nap foglalkozik ezzel a témával. A kormány szerint, ha munka van, minden van. Az élelmiszerárak növekedése mindenhol megfigyelhető, ez pedig az aszály és a szankciók eredménye. A rezsicsökkentés fenntartása viszont nem “cicomaberuházás”. A baloldal lakossági megszorításokat vezetett be és családtámogatásokat szüntetett be. A kormány kamatstopot, árstopot vezettek be, ötszázalékos áfája van pl. a halnak, a sertésnek és a tojásnak. A családtámogatások és a rezsicsökkentés az átlagfogyasztási fennmaradt. Szociális gyermekétkeztetésre 100 milliárd forintot fordít ebben az évben a kormány, a minimálbér és a garantált bérminimum is emelkedett. 1,5 millióval csökkent azok aránya, akiknek egy rendkívüli kiadás gondot okoz. Vitályos emlékeztetett, hogy a Jobbik nem szavazta meg a családi adókedvezményt, de a gyes hároméves periódusát sem.
Az MSZP a svéd-NATO csatlakozást is támogatja
A szocialista Tóth Bertalan üdvözölte, hogy nyolc hónap után szavazhatnak a finn NATO-csatlakozásról. Elmondta, hogy az MSZP a svédek csatlakozását is támogatja. Majd áttért az infláció elleni küzdelemre. A különadó, a gyenge forint, a magas áfa és az EU pénzek felfüggesztése miatt lévő bizonytalanság miatt magas az infláció, amíg máshol Európában már csak egy számjegyű -mondta Tóth. Az MSZP szerint nulla forintos áfa kellene az alapélelmiszereknek, az ársapkákat ki kellene terjeszteni, a különadókat ki kell vezetni, támogatni kell a kisboltokat és kitermelőket.
Menczer Tamás válaszában elmondta, hogy miért nem kérdezte meg Tóth a svédeket és a finneket, hogy miért rágalmazták Magyarországot? A magyar delegációnak köszönhetően a finnekkel sikerült tisztáznia a kormánynak a nézeteltéréseket. A svéd miniszterelnök viszont azt mondta, hogy keményen kell támadni a magyar kormányt, ezért érthető, hogy a baloldal velük ért egyet.
A Momentumnál beakadt a Putyin-lemez
A momentumos Gelencsér Ferenc szerint Európa megbízhatatlannak tartja a magyar kormányt. A svédek és finnek NATO-csatlakozásáról is utolsóként döntünk. Kinek áll érdekében, hogy eddig tart a csatlakozás? Puytinnak – válaszolta meg saját kérdését Gelencsér. Szerinte Orbán Viktor Putyin oldalán áll.
Dömötör Csaba államtitkár szerint a baloldal háborúpárti és ha rajtuk múlna már mi is részesei lennénk a háborúnak ráadásul véresen. Emlékeztetett továbbá, hogy Magyarországnak a külpolitikáját is úgy kell alakítania, hogy a saját érdekeit nézi.
Kálmán Olga bűnözőnek nevezte a kormányt
Kálmán Olga szerint az Orbán-kormány nem akar európai demokráciát, szabad sajtót, csak pénzt vár az EU-tól és ezt nem is titkolják. Csakhogy bűnözőknek nem küldenek pénzt – tette hozzá. Ingyen pénzt akar a kormány, de nem akarnak európai értékeket. Ez viszont történelmi károkat okoz a hazánknak -tette hozzá. Kálmán szerint a magyar érdeket a kormány eladta pár rubelért. Az igazi konfliktus pedig a magyar nép és a magyar kormány között van Kálmán szerint, ugyanis a magyarok az EU tagjai akarnak maradni. Majd nagy nevetés tört ki, amikor azzal dicsekedett Kálmán, hogy a DK árnyékkormánya találkozott a brit árnyékkormánnyal. Szerinte ez büszkeség.
Dömötör Csaba csak a komolyan vehető részekre kívánt válaszolni, ezért arról beszélt, hogy nem jó, hogyha másodrendű tagországként tekintenek ránk Európában. Majd emlékeztetett, hogy a Molt az oroszoknak a baloldal dobta oda, eladták a gáztározókat. Az uniós forrásokra kitérve elmondta, hogy a baloldal ne gátolja az EU-s pénzek áramlását Magyarországra. A jogállamiság pedig nem a vagyonnyilatkozatokon fog múlni. A megtörésünkre megy ki a játék Brüsszelben – jegyezte meg.
Egyre valószínűbb a tiltott pártfinanszírozás
Bánki Erik a baloldal tiltott pártfinanszírozásának gyanújáról beszélt, amit már az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is vizsgál. Az elmúlt harminc év legbotrányosabb ügyéről van szó – mondta el, hiszen ebből a pénzből a teljes baloldal kampányolhatott. A hat ellenzéki párt kampányfinanszírozásról szóló beszámolója az ÁSZ gyanúja szerint nem volt pontos ezek tükrében.
A finn NATO-csatlakozásban nagy volt az egyetértés
Megszavazta az Országgyűlés a Semjén Zsolt, miniszerelnök-helyettes által beterjesztett törvényjavaslat a Finn NATO-csatlakozásról, amit nagy tapssal fogadtak a képviselők. 182 igen, 6 nem, 0 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatot. A szavazáson 11-en nem szavaztak.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS