Annak azért van némi diszkrét bája, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara még kreditpontot is ad azért, ha tagjai közül néhányan elvégzik a Háttér Társaság által szervezett képzést, amelynek célja az LMBTQ-embereket érintő vitás jogi helyzetekre való felkészítés. Mindezt természetesen “ingyenesen”. Kapaszkodjanak meg, rázós téma következik.
“A Háttér Társaság Jogi Programja a Magyar Ügyvédi Kamara által az ügyvédi tevékenységet végzők továbbképzésére akkreditált képzési helyként olyan kétnapos, kreditpontot érő képzéseket szervez, amelyek célja az LMBTQI ügyfelekkel való ügyvédi munka során felmerülő speciális esetek, körülmények és azokra vonatkozó részletszabályok bemutatása, és az ügyvédek felkészítése az LMBTQI embereket érintő jogviták megoldására” – minderről a Háttér Társaság oldalán olvashatunk részletesen. Itt azt is írják, hogy
a képzés a JUST EU: egyenlőség és igazságosság az LMBTI állampolgárok számára stratégiai perek útján c. projekt része, amely az Európai Unió Jogérvényesülés programja támogatásával valósul meg. A képzés során elhangzó tartalomért kizárólag az előadók tartoznak felelősséggel, és az nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság álláspontját.
Vagyis adnak pénzt bármire, de felelősséget bizony már nem vállalnak azért, ami abból megvalósul. Itt halkan jegyeznénk meg, hogy azért ez a fajta hozzáállás igencsak súrolja az észszerűség határait, pláne, ha arra gondolunk, milyen elvárásoknak kell megfelelnie Magyarországnak ahhoz, hogy a nekünk járó uniós forrásokhoz hozzájuthasson végre. (Valószínűleg nem érzékenyítésre költené a kormány. Khm.) És ha már uniós pénzek, és külföldi befolyás… Képzeljék, a képzéshez kapcsolódó egyes anyagok kidolgozását a Holland Királyság Magyarországi Nagykövetsége támogatta.
Nos, az uniós projekten talán annyira már meg sem lepődünk, mert nyilván nagyon fontos Brüsszelnek, hogy pénzt invesztáljon abba, hogy megfelelő ügyvédi gárda álljon készenlétben az LMBTI-közösségek számára, hogy még véletlenül se kelljen a törvény előtt felelniük semmiért, esetleg nyújthatnak segítő kezet abban, hogyan lehet megkerülni a magyar kormány által elfogadott törvényeket. Erre ugyanis számos példát láthattunk a második Orbán-kormány megalakulása óta. Az viszont felmerülhet kérdésként, vajon miért is fontos a magyarországi holland nagykövetség számára, hogy támogatást nyújtson a képzéshez szükséges háttéranyagok kidolgozásában…? És pontosan milyen témában tudnak ők segíteni?
“Készült a Magyar Ügyvédi Kamara hozzájárulásával”
Nézzük a képzés tematikáját: laza 15 percben elsőként a Háttér Társaság mutatkozik be a résztvevők számára, majd több órán keresztül magyarázzák, hogy mi is az LMBTQI – ha esetleg valaki nem hallott volna róluk… És nyilván nem maradhat el az sem, hogy az LMBTQI-személyekhez kapcsolódó sztereotípiákról, a diszkriminációig vezető előítéletes mechanizmusokról is részletes tájékoztatást kapjanak az ügyvédek, akik valószínűleg már kellően érzékennyé válnak arra, hogy felismerjék: a jog által húzott határ bizony nagyon kevés mozgásteret biztosít ebben az elnyomó diktatúrában azoknak, akik azt sem tudják eldönteni, férfiak vagy nők, esetleg mindkettő… vagy csillámpóni.
Nekik bizony komoly jogi védelemre van szükségük, most már egészen érthető. Ja, nem.
A képzési tematika az első napon
“A védett tulajdonság, a bizonyítás szabályai, valamint a közérdekű igényérvényesítés, és a képviselet szabályainak megismertetése” már a második képzési nap részének fontos témája lesz, persze ezt is az egyenlő bánásmódról szóló törvény tükrében vizsgálják majd – jelentsen ez bármit is. Bár feltételezhetően nem a törvény betartásának fontosságára helyezik majd az előadók a hangsúlyt, akik nem mellesleg a Háttér Társaság oszlopos tagjai.
Muhi Erikáról azt írják: ügyvéd, tréner, mediátor. 1999-ben szerzett jogi diplomát, majd pedig 2009-ben megszerezte a mediátor képesítést is. Ügyvédjelölti idejét a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodában töltötte, ahol 2003-tól egészen 2010-ig állandó megbízott ügyvédként tevékenykedett, majd pedig az iroda igazgatója volt 2016-ig, azóta a Háttér Társaság állandó megbízott ügyvédje, aki elsősorban az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség témakörében szerez komoly szakmai tapasztalatot, számos precedens ügyben képviselte a sérelmet szenvedett feleket.
Kissé elgondolkodtató, vajon miért csak fél órát szánnak arra, hogy megismertessék a résztvevőkkel azokat az eljárásokat, amelyeket diszkrimináció esetén alkalmazhatnak, és az egyes jogterületekről (például lakhatás, oktatás, egészségügy, szolgáltatásokhoz való hozzáférés, foglalkoztatás) is csak érintőlegesen beszélnek majd. A tanultak gyakorlati alkalmazásával – mind hazai, mind nemzetközi szinten – viszont már jóval hosszabb időn keresztül foglalkoznak Polgári Eszter segítségével.
Talán nem meglepő, hogy ő a CEU-n, vagyis a Közép-Európai Egyetemen dolgozott, és emberi jogi szakértőként vett részt az LMBT-jogokkal kapcsolatos különféle kutatási és monitorozási tevékenységekben, elsősorban az EU-n és az Európa Tanácson belül – 2014 és 2018 között tagja volt az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének beszámoló magyar szakértői csoportnak. Fő kutatási területei az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata, különös tekintettel az összehasonlító jog szerepére, az európai konszenzusvizsgálatra és az LMBTQI-jogok védelmére. 2008 óta dolgozik a Háttér Társaságnál, eleinte pro bono szakértőként, később igazgatótanácsi tagként, jelenleg a jogi program igazgatójaként.
Kik vagytok ti…?
A Háttér Társaságról érdemes tudni, hogy 30 éve van jelen Magyarországon. Munkájuk fontos része, hogy telefonos lelkisegély-szolgálatot biztosítsanak az LMBTQI-közösségnek, sőt, már chat-szolgáltatással is brillíroznak. Közleményük szerint tavaly 2299 alkalommal közel 54 ezer percben segítették a segítsége szoruló érdeklődőket. A szolgálat földrajzi korlátok nélkül bárhonnan, akár külföldről vagy egy utcai telefonfülkéből is elérhető. Életkorral kapcsolatos megkötés nincs, hiszen akár már fiatalkorban is lehetnek valakinek kérdései LMBTQI-témában (?!). A szolgáltatás ingyenes, lehetőség szerint a telefonköltséget is átvállalják – de akkor vajon ki finanszírozza? A választ nyilván Önök is tudják: igen, Dzsordzsi bácsi tuningolja lelkesen tetemes dollárkötegekkel éppen ezt a “civil” szervezet munkáját is, akik bizony magasról tesznek arra, hogy a magyar emberek számára a házasság egy férfi és egy nő szövetségén alapul, és az sem érdekli őket, hogy hazánkban törvény tiltja a kiskorú gyermekek érzékenyítését.
Persze a Soros-szervezetek arroganciája és pökhendisége, miszerint ők “törvényen kívüliek”, vagyis rájuk nem vonatkoznak a szabályok, nem új a nap alatt. Azonban a Magyar Ügyvédi Kamarától talán mégiscsak elvárható lenne, hogy ehhez ne nyújtson segítő kezet. Szerintem.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS