Végre! – Eltörölné a Fidesz azt a kádári diktatúrából örökölt gyakorlatot, amellyel bűnözőket csinálnak az újságírókból

Módosítaná a Büntető törvénykönyv (Btk.) rágalmazásra és becsületsértésre vonatkozó paragrafusait a sajtótermékek és médiaszolgáltatás esetében a nagyobbik kormánypárt. A Kocsis Máté (Fidesz) frakcióvezető és Halász János frakcióvezető-helyettes által jegyzett, kedden benyújtott módosítás alapján a jövőben nem lenne büntethető rágalmazás és becsületsértés miatt, aki azt a közügyek szabad megvitatásakor, sajtótermékben vagy médiaszolgáltatás útján követi el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására. A PestiSrácok.hu már régóta követeli, hogy ne üldözzék bűnözőként a munkájukat végző újságírókat és a sajtó ne legyen kiszolgáltatva a feljelentők kénye-kedvének.

Kocsis Máté és Halász János a javaslat indoklásában kiemelte, hogy a módosítás a közügyek szabad megvitatásánál, a sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján történő elkövetésnél dekriminalizációt hajt végre. Ez nem azt jelenti, hogy az efféle jogsértések szankcionálása elmarad, hanem azt, hogy a jogalkotó a közügyek szabad megvitatását olyan fontos értéknek tartja, amely esetén elegendő a polgári jogi – és egyéb közigazgatási – szankcionálás fenntartása – hangsúlyozták. Kiemelték: az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága egybehangzó és következetes álláspontot képvisel azzal kapcsolatban, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás jogának gyakorlásakor keletkezett közlések miatt a felelősségre vonás lehetősége korlátozott. A közügyekkel kapcsolatos véleménynyilvánítás esetén csak végső esetben lehet a büntetőjog eszközéhez folyamodni, mivel a sértett sajtó-helyreigazítási eljárás, illetve személyiségi jogi per útján is jóvátételt nyerhet mind erkölcsi, mind anyagi értelemben.

Általános jogelv, hogy a büntetőjog nem tartalmazhat olyan tilalmakat, amelyek hatása nagyobb hátrányt okoz, mint amelytől vissza kíván tartani, és nem használható fel olyan célok elérésére, amelyek más alkalmas eszközzel is elérhetőek, kiválthatóak

– fejtették ki. Kitértek arra is, hogy bár az európai országok nem egységesek a rágalmazás és a becsületsértés szabályozása tekintetében, a büntethetőséget kizáró okok meghatározása során a fenti elv érvényesül, illetve egyes országokban nem bűncselekmény a rágalmazás, becsületsértés, és kizárólag polgári jogi kereset nyújtható be ilyen jellegű sérelmek orvoslása érdekében. A Btk. jelenleg a rágalmazást akár két évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatja, míg ha valaki a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvételt készít, akkor egy évig, ha nyilvánosságra hozza, akár három évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető. A becsületsértés esetén egy évig tartó szabadságvesztés szabható ki.

Szerkesztőségünk álláspontja szerint eleve tarthatatlan és felháborító, hogy a Büntető törvénykönyv még a Kádár-diktatúrából örökölt rendelkezése szerint két év letöltendő börtönbüntetéssel, illetve a hivatásuktól való örökös eltiltással lehet fenyegetni – rágalmazás okán – munkájukat végző újságírókat, és régóta kértük a Magyar Országgyűlés józan belátású képviselőit, hogy töröljék el ezt a rendelkezést. Legutóbb épp Lackner Csaba, a fehér poros botrányba és korrupciógyanúba keveredett baloldali önkormányzati politikus próbálta elérni egy ilyen perben, hogy Huth Gergelyt és Vésey Kovács Lászlót tiltsák el örökre a szakmájuk gyakorlásától. Korábban számos kollégánkkal előfordult, hogy ilyen perekben rabosították őket: annak idején Szarvas Szilveszter ellen – Czeglédy Csaba beadványára – országos körözést bocsátottak ki, Füssy Angélát pedig az összeférhetetlenségi botrányba keveredett szegedi bíró, Nóvé Ágnes feljelentésére állították elő a szegedi rendőrkapitányságon.

Forrás: MTI, PS. Vezető képünkön Cserni János büntetőbíró látható, aki 2004-ben hatalmas botrányt váltott ki ítéletével, amellyel rágalmazás miatt letöltendő börtönbüntetésre ítélte Bencsik Andrást, a Demokrata főszerkesztőjét Mécs Imre, az SZDSZ néhai képviselőjének feljelentésére. Az ítéletet másodfokon enyhítették. Cserni a közvélemény előtt azzal védte ítéletét, hogy az egyéves börtönbüntetés a törvényben meghatározott büntetési tétel középmértéke. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu